Hőmérséklet, fény és páratartalom a lakásban

2022-02-26 08:18:19 | Módosítva: 2022-02-26 08:22:35

A téli időszakban több időt töltünk a lakásban, de nem mindegy, milyen körülmények között. A hőmérséklet, a fény és a páratartalom optimális értékeken tartása nem csak szobanövényeink, de saját egészségünk szempontjából is lényeges szempont. A késő ősztől tavaszig tartó időszakban betegeskedik a legtöbbet az emberek többsége, aminek számos oka van. A benti és kinti hőmérséklet közötti nagyobb különbségek miatt könnyebben megfázhatunk. Emellett a kevesebb fény is rányomja a bélyegét az ember hangulatára, a rosszabb közérzet pedig az immunrendszerünk működésére is hatással van.


A levegő páratartalma ránk is hat

Az 50-60 százalékos páratartalom megfelelő tartománynak számít a lakásban, ami a hálószobában azonban lehet kicsit alacsonyabb is – de ne legyen kevesebb 40-nél –, a fürdőszobában pedig több is megengedhető, ám itt se emelkedjen tartósan 70 százalék fölé.

Télen a ritkább szellőztetés és a fűtés miatt a lakásokban gyakori probléma a száraz levegő, ami fejfájást okoz, irritálja a szemet, és az orrnyálkahártya kiszáradásához is vezethet, és ezek a körülmények könnyen kaput nyitnak a kórokozóknak.


A száraz levegőn segíthetünk a fűtőtestre helyezett párologtató edények alkalmazásával, de a sok szobanövény is orvosolni tudja ezt a gondot. Amennyiben egy 25-30 m2-es helyiségben 3-4 szobanövényt tartunk (lehetőleg vízigényesebb fajokat), azok a száraz levegő problémáját képesek megoldani. Ez azon alapul, hogy a növények a gyökereikkel a talajból vízben oldva veszik fel a tápanyagokat, illetve vízzel tartják fenn turgorállapotukat (hogy leveleik feszesek legyenek, hisz a lankadás a vízhiány tünete), ám a felvett víznek kevesebb, mint 5 százalékát használják fel, a többit elpárologtatják. A növényekben a gyökerektől kiinduló és a leveleken elpárolgó irányban folyamatosan mozgásban van a víz. Gyakorlatilag élő párásító berendezésként működnek a lakásban, ami természetesen nem vonatkozik a szárazságtűrő, vagy azt kedvelő fajokra, például a pozsgásokra. A lakásban tartott növények emiatt folyamatosan növelik a levegő páratartalmát, tisztítják a levegőt, díszítő értékükkel pedig rekreációs, nyugtató hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.

A fényre nem csak a növényeknek van szüksége

A szobanövények többsége levéldísznövény és trópusi, szubtrópusi területekről származik. Azért ezekből lettek szobanövények, mert a beltéri körülményeket ezek bírják a legjobban. A fagyot nem viselik el, melegre és többnyire sok fényre van szükségük. Az ablaktól távolodva a távolsággal jelentősen csökken a fényerősség, két méterre például már csak negyedakkora, mint az ablaknál. A fényt tovább csökkentjük a függönyökkel, de ha az ablaküveg poros, az is sokat képes árnyékolni.

A természetes élőhelyükön árnyékban élő növények ideálisak ezért szobanövénynek. Ezeknek a színes lombozatú fajtáik valamelyest világosabb helyet igényelnek, mivel leveleik kevesebb klorofillt tartalmaznak. Emellett, ha a színes levelűek túl kevés fényhez jutnak, akkor a színes részeik kontúrjai elmosódottabbá válnak, a színek kevésbé lesznek élénkek, kicsit zöldesebbé válik a növény a saját érdekében, hiszen így a kevésből is több fényt képes „befogni”.


A félárnyékot kedvelő növények között sok szép levéldísznövényt találunk, elég csak a páfrányfélékre, vagy a Sansevieriákra gondolni. Előbbieket főleg a nyári a direkt napsütés annyira megviselheti, hogy megperzselődnek, ezért ezeket keleti, vagy nyugati tájolású ablakban helyezzük el, ahol a reggeli vagy késő délutáni időszakban kapnak csak több fényt. Az épületek északi oldali helyiségei mindig a legkevesebb, a déli a legtöbb fénnyel rendelkezők.

A növények mindig a fény irányába növekszenek, ha pedig csak egy irányból kapnak fényt (ez ablakban élőknél esélyes), leveleiket a fény irányába fordítják, ekkor féloldalasan növekednek. Ilyenkor a leveleikkel „kinéznek” az ablakon, azaz pont a legszebb oldalukat mutatják kifelé. Ha emiatt elforgatjuk őket, akkor főleg a virágjukkal díszítők a bimbóikat többnyire elhullajthatják.

A fényigény szempontjából a növényeket több csoportba sorolhatók:

A fénykedvelők (heliophyta) csakis a teljes napfényben tenyésznek. Ilyenek a havasok, puszták és tundrák növényei. Feléjük nem is magasodnak fák, és a fény intenzitás amúgy is relatíve alacsony.

A fény és árnyékkedvelők (heliosciophyta) fajok teljes napfényt kívánnak, és virágzásukhoz is nagyobb fényerősségre van szükségük. Ellenben – ha úgy adódik – a részleges beárnyékolást is elviselik. Életfeltételeiket ott is megtalálják, ahol a teljes fényintenzitásnak fele, vagy akár az ötvened része éri őket. Jó példa erre a fűszerként is kedvelt kakukkfű.

Az árnyékkedvelők (sciophyta) pedig azok, amelyeknek a maximális fényigényük a teljes napfénynél kisebb, minimumuk a teljes napfény 1/4-1/50-e. Ezek főként az erdei aljnövényzetben a fák alatt élő növényfajok.

A fényigények ismerete kertészeti szempontból a gyakorlatban is igen jelentős, mert a termesztés eredményessége nagyban függ ettől. A növények táplálkozásukhoz, azaz testük felépítéséhez fotoszintézist végeznek, e folyamat során a kémiai kötésekbe a Nap energiáját építik be. Fény nélkül a növény az elraktározott keményítőn és cukron él egy ideig. Ha nincs, vagy nem megfelelő a fényforrás, akkor emiatt a lebontó anyagcsere dominál, így gyorsan elhasználja a növény az elraktározott tápanyagokat.

A megvilágítás időtartama is sokat számít

A hosszúnappalos növények életfolyamataira nem csak a fény erőssége, hanem a fényhatás időtartama is hatással van. Ezeknél csak akkor indul meg bimbóképzés, ha naponta 12 órán át fényt kapnak. Az ilyen fajok kiegészítő fényforrással a fényszegény időszakban is virágzásra bírhatóak, erre már kiváló – növényeknek tervezett – led lámpák vannak, melyek olyan fényösszetételt sugároznak, ami a növények számára leginkább hasznosítható.

A rövidnappalos növényeken ezzel ellentétben csak akkor jelenik meg bimbó, ha naponta kevesebb, mint 12 órán át jutnak fényhez. Ezeknél mesterséges sötétítéssel időzíthetjük a virágzást, ilyenek a krizantémok, karácsonyi kaktuszok, de a mikulásvirág a felleveleinek színesítéséhez is rövid nappalok szükségesek. A fény virágzást indukáló hatását a kertészetekben is felhasználják, hiszen ezzel lehet a növények virágzásait jeles napokra időzíteni.

A gyermekláncfűvel végeztek egy kísérletet, miszerint e növény nálunk tavasszal a teljes fény 25 százalékával beéri, azaz jól érzi magát fa alatt az árnyékban is mindaddig, amíg legalább ennyi fény eléri a leveleit.

Nyáron a teljes fény 8-9 százaléka is elegendő számára. Mivel ilyen rugalmas, és nem túl nagy az igénye, ezért is képes sokfelé megélni, elterjedni a Földön. Ám ugyanez a faj a sarkvidék közelében már 100 százalékát igényli az ott rendelkezésre álló fénynek, tehát ott csak teljesen árnyékmentes helyen marad életben.

A növény megnyúlik, az ember lehangolttá válik

Ha egy fényigényes növény árnyékba kerül, akkor megnyúlik, mert elkezdi keresni a fényt. Szövetei laza szerkezetűvé válnak, ami kórokozók megtelepedésére hajlamosítja. Épp ezért lényeges, hogy minden növényt igényei szerinti körülmények között tartsunk, és ha látjuk, hogy valami problémája van, igyekezzünk minél előbb orvosolni azt. Hiszen ha napra tesszük az árnyékkedvelő növény, az nem tud arrább sétálni az árnyékba.


Télen a szobanövényeknek minél több fényre van szükségük. De ez ránk, emberekre is igaz. A depresszió, lehangoltság egyik kiváltó oka lehet a fény hiánya. A téli fényszegény időszak sokféle tünetet okozhat az embereken egyéni ellenállóságuktól függően: lehangoltság, csökkent koncentráció képesség, bágyadtság, idegesség, megnövekedett étvágy, tompa végtagfájdalom, elzárkózás a külvilágtól.

Hőmérséklet – az általában pont jó a növényeknek

A lakás hőmérsékleténél az sem jó, ha túl magas, az sem, ha túl alacsony. Azonban fontos hogy a különböző helyiségek között egy időben ne legyen túl nagy a hőmérséklet-különbség – maximum 1-2 fok –, különben könnyen megfázhatunk. Éjszakára elegendő a 18-19 fok nappalra pedig a 20-22 °C. A minimum napi kétszeri kereszthuzatos szellőztetés fontos, főleg lefekvés előtt és után. Ha rövid ideig, de hatékonyan szellőztetünk, akkor a falak nem hűlnek le, de a levegő kicserélődik – és ez a lényeg.

A leggyakoribb szobanövényeinknek ezek a hőmérsékleti értékek is megfelelőek. Vannak azonban növénycsoportok, melyek példányai azért torzulnak, mert a hőmérséklet megfelelő ugyan számukra, de kevés a fény. Épp ezért kell a kaktuszokat például hűvösben teleltetni, mert szeretnék ők a meleget, csak azon növekedni kezdenének, a fény meg kevés ehhez. Ha csökkentjük a hőmérsékletet, akkor a növekedést is megállítjuk abban az időszakban, amikor a mi éghajlatunkon számukra nem elegendő a rendelkezésre álló fény.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Együtt jobban megéri!

A könyvek kedvezményes áron, 0 Ft postaköltséggel megrendelhetők!


Egyre menőbb: nyíllevél

A Syngoniumpodophyllum, azaz nyíllevél régóta kedvelt szobanövény, de most nagyon felkapták, megnyerte magának az „officeplant” nevet is, ami nem véletlen: egy átlagos hőmérsékletű, enyhén...