Hidrokultúra

Kertészeti csúcstechnika

Sokan mondják, hogy az így megtermelt növények mesterségesen „megcsinált” dolgok – hát ebben igazuk van, a természetes növényi élettől eléggé messze van az ilyen technológia. Egyes cserepes dísznövények is tarthatók hidrokultúrában, de már hidrokultúrás szetteket is árusítanak, ha a lakásban szeretnénk – akár télen is – ilyen csúcstechnológiával zöldséget termelni.

A hidrokultúrás (akvaponika, hidroponika, vízkultúrás termesztés) növénynevelés során a növényeket nem földben, hanem agyag aggregátumban, kőzetgyapotban vagy más – tápanyagot nem tartalmazó – közegben neveljük, melyeknek célja csak a növény támasztása. Míg a termőföldben megtelepedhetnek különféle betegségeket okozó kórokozók, addig a vízkultúrás tartás mellett ez szinte kizárt a nagyfokú szabályozottság miatt.

A kertészeti üzemi termesztésben már rengeteg féle zöldségnövényt tartanak vízkultúrában. Az otthoni hidrokultúrás tartásra legmegfelelőbbek azok a növények, amelyeket vízben, saját magunk gyökereztettünk, és csak ezután kerülnek az új közegbe. Ennek oka, hogy a növénynek más a gyökere a vízben, és más a földben. A növény hidrokultúrában pozsgásabb gyökereket fejleszt, mint ha földben lenne. Tehát, ha otthon kis költségvetéssel szeretnénk hidrokultúrás növényt tartani, akkor olyan fajt válasszunk, mely vízben meggyökereztethető. Ha meggyökerezett, akkor ültessük be az agyag granulátumot tartalmazó, oldalt is lyukacsos cserépbe, és mehet alá a tápoldat. Olyan növényt, ami földben nevelkedett korábban, szinte lehetetlen hidrokultúrába áttenni. Ennek oka, hogy a gyökereket olyan szinten ki kellene mosnunk, hogy azon semmilyen talajdarabka ne maradjon, amin bármilyen kórokozó lehet. Ám ilyen precíz mosás során a gyökerek annyira megsérülnének, hogy nagyrészt elpusztulnának. Ezért az a jó hidrokultúrás növény, ami még sohasem látott termőföldet.

A vízkultúra alapanyaga a tartály és az aggregátum. Az aggregátum lehet perlit, kavics, de legmegfelelőbbek a kifejezetten erre a célra gyártott, agyagból készült golyók. Utóbbinak nagy előnye, hogy belsejük üreges, így képesek magukba szívni és ott tartani a vizet. A tartály lehet különböző formájú üvegedény is, amely már önmagában is dekoratív, és egyben lehetővé teszi, hogy ellenőrizni tudjuk a gyökerek fejlődése mellett a vízszintet is. Ideális a dupla falú, kifejezetten hidrokultúrás növényeknek készített műanyag edény. Itt a belsőben található az aggregátum és a növény, ennek az alja, oldala lyukas, hogy a gyökerek ki tudjanak nyúlni a külső tartályba, amelyben a víz található.

Hidrokultúrás rendszert már néhány növényes méretben is kaphatunk, ami ideális szobai kertészkedéshez. Az agyag granulátumot a lyukacsos cserépbe helyezzük, amit elmerítünk a tápszeres vízzel teli edényben. A tartály aljában a levegőztető pumpa ellátja a növény gyökérzetét levegővel, és a tápoldatot is folyamatosan mozgásban tartja. Az oldat pH értéke 5,5-6 között az ideális a hidroponiás rendszernél. A tápoldat vízszintjét is könnyen ellenőrizni tudjuk a vízszintjelzővel, de a cserép kiemelésével a gyökerek fejlődését saját szemünkkel is nyomon követhetjük.

A vízkultúrában nevelt növények tápanyag-utánpótlásához legjobb, ha kifejezetten erre a célra kifejlesztett tápsóból készített oldatot használunk. Ha közönséges talaj beöntözésére kifejlesztett tápoldatot használunk, amelyet öntözéskor oldunk fel a vízben, abból a fel nem használt tápanyagok kikristályosodhatnak, rárakódnak az agyag-granulátumra, amelyet igen nehéz utána eltávolítani. Így vegyi anyagok káros mennyiségben és módon is felhalmozódhatnak a vízben. Egy 1-6 növényes hidrokultúrás szett ára 13 000-50 000 Ft között mozog. Természetesen otthon is összeállíthatunk egy ilyen rendszert az előbb említettek figyelembevételével, ahol a víz mozgásban tartásáról, és a gyökerek levegőztetéséről egy akváriumi levegőpumpa is gondoskodhat. Ez nem annyira professzionális, mint a kereskedelemben kapható hidrokultúrás szettek, de olcsóbb.

Számos növény alkalmas az efféle termesztésre: amaryllis, kála, aszpará­guszok, szobai páfrányok, begónia, kúszóka, narancsliliom, kroton, fikuszok, hibiszkusz, viaszvirág, filodendron, illetve zöldségnövényekkel is próbálkozhatunk

Tippek a sikeres termesztéshez

– Csak akkor öntözzük, amikor a vízszintmérő alacsony értéket jelez.

– Soha se pótolgassuk a vizet, hogy az mindig a maximumon legyen, mert lényeges, hogy az alsó leveleket levegő is érje.

– A használt víz szobahőmérsékletű legyen és ne hideg, mivel itt nincs föld, ami megvédje a gyökereket. Számos hidrakultúrás növény a hideg víz miatt pusztul el.

– Kizárólag csapvizet használjunk. A speciális ion tartalmú tápszerek hatékonysága a vízben található vegyszerektől függ.

– Átültetéskor vigyázzunk, hogy a növény gyökerei ne sérüljenek.

Növénysátor szett

Bár nem tartozik feltétlenül a hidrokultúrás kellékekhez, de mint kertészeti magas szintű technológia érdemes megemlíteni a beltéri növénysátrakat. Nem szépek, tehát a céljuk egyáltalán nem a dekorálás, hanem a növények igényeinek minél jobb kielégítése. Például, ha ilyen sátrorban neveljük télen a paprika és paradicsompalántákat, akkor azok biztosan nem nyúlnak meg a fényhiány miatt. A növénysátorban könnyű optimális hőmérsékletet és páraszintet tartani, és a belső fényvisszaverő felület sem véletlen. A világításról olyan lámpa gondoskodik, melynek fény összetétele a növények igényeire szabott. Ám a fénysugarak nem vesznek el, hiszen az oldalfalakról is visszaverődnek, olyan, mintha a növény nem csak a lámpából, hanem minden irányból kapná az éltető fényt.