Szobanövények teleltetése

A téli időszakban a növények többségének a fejlődése teljesen leáll. Ekkor a fény erőssége, és a megvilágítás időtartama – a rövid nappalok miatt – is jóval csekélyebb, mint az szükséges lenne növényeinknek. Az egyébként árnyékkedvelő fajok azok, amelyek a téli fényszegény időben is új levelet hozhatnak. A többit azonban inkább pihentetni kell, azaz úgy alakítani a körülményeket, hogy ne induljanak növekedésnek. Mert ha fejlődni kezd, levelei, hajtásai a fényhiány miatt megnyúltak, etioláltak lesznek, ami egyrészt nem is dekoratívak, másrészt többségében életképtelenek. Ezek a kedvezőtlen tünetek főleg azokon a növényeken jelentkeznek, melyeket tavasztól őszig a szabadban tartottunk, így a jóval világosabb körülményekhez szoktak. A kinti fagyok miatt azonban most bekényszerülnek a szobába, ahol ugyan fagy nincs, ami jó, de fény sincs elég, ami meg nem jó.

Trópusiak és sivatagiak

A teleltetésre leginkább úgy tudunk jól felkészülni, ha megismerjük növényeink eredeti termőhelyének klimatikus viszonyait. Azaz minden növény esetén utánanézünk, honnan származik, milyen körülmények között él őshazájában.
A zömmel trópusi vidékekről származó levéldísznövények rosszul tűrik a száraz, meleg szobai körülményeket. Termőhelyükön a növények ugyanis egész éven át kiegyenlítetten mérsékelt és párás időjáráshoz szoktak. Ebből következik, hogy ne legyenek közel a fűtőtesthez, de minél világosabb helyet találjunk számukra, valamint párásítsunk – ami számunkra is kedvező a téli időszakban, hiszen a száraz levegő hosszútávon felső légúti panaszokat okozhat. A fűtés pedig szárazabbá teszi otthonunk levegőjét.

Télen a rövid és fényszegény nappalok főként a virágzó dísznövényeknél (fokföldi ibolya, szobai ciklámen, szobai azáleát, csuporka, papucsvirág), illetve a tarka lombú levéldísznövényeknél (csüngő fikusz színes levelű fajtái, tarka levelű könnyező pálma) okoznak gondot. Ezeknek legjobb, ha csak kissé fűtött (15 °C-nál hűvösebb), de egész nap fényes, északi vagy déli helyiségben helyezzük el őket. A páraigényes növényeket, páfrányokat, orchideaféléket erre az időszakra helyezzük át az ablakkal rendelkező fürdőszobába vagy a konyhába.

A kaktuszok a leginkább fényigényesek, ezért esetükben célszerű az 5-10 °C-on való teleltetés, hogy pihentessük a növényeket, ne induljanak növekedésnek. A kaktuszok és pozsgások teleltetése emiatt eltér a többi növényétől, mert esetükben télen meg sem próbálunk számukra kedvező körülményeket teremteni, mint más növénycsoportoknak. Ennek az az oka, hogy a fényhiányt úgysem tudjuk megfelelően pótolni. Ha pedig a többi környezeti tényezőt optimális szintre hozzuk – a fényt kivéve – a kaktuszok télen növekedésnek indulnak, de a fényhiány miatt eltorzulnak. Tehát ezeket azért tartsuk hűvösen és szárazon, hogy eszükbe se jusson kora nyárig növekedésnek indulni.

Vannak, akiket a szárazság sem zavar

Néhány szobanövény kifejezetten jól tűri a száraz, meleg, fényszegény körülményeket. Ilyen az anyósnyelv (Sansevieria), a rákvirág (Aglaonema), a pletyka (Tradescantia), a sárkányfa (Dracaena) és a filodendron, illetve a kaktuszok és a pozsgás levelű növények (Sedum, Euphorbia, Haworthia, Peperomia, Aloe). A broméliafélék (Guzmania, Neoregelia, Aechmea) ezeknek pont ellentétei, mert a száraz levegőt nem viselik el sokáig. De ezek is jól megélnek télen a lakásban, még a kissé túlfűtöttben is, ha levéltölcsérüket rendszeresen feltöltjük vízzel.

Párásítsunk rendszeresen

A szobai dísznövények a száraz levegőtől is szenvednek. Felborul az anyagcseréjük, mert a száraz, meleg levegő miatt többet párologtatnak, mint amennyi vizet fel tudnának venni. Télen használjunk párologtatót, erre megfelel egy a fűtőtestre helyezett vízzel telt edény is. Az is jó, ha a szobában szárítjuk a ruhákat, ezek szintén párásítják a levegőt.

A szoba naposabb részében érdemes egy zöld sarkot kialakítani, ahol több növényt helyezünk el. A növények jó hatással vannak egymásra, mert párologtatásuk kedvező mikroklímát alakít ki társaiknak. Az is jó megoldás, ha a növények alá nagyobb alátét tálat teszünk, aminek az aljára kavicsot rétegezünk. Ebben mindig állhat víz. Így a kavicsok között levő víz párologtat, azaz kedvez a növényeknek, de a cserép nem lóg mindig a vízbe, azaz a gyökerek nem folyton nedvesek, ami a rothadásukhoz vezethetne. A kavicságy pont annyira emeli ki a növényeket a cserépalátétből, amennyire ehhez szükséges.

Szobanövényeinket időnként permetezzük le tiszta, forralt és szobahőmérsékletűre hűtött vízzel vagy desztillált vízzel. Ez részben párásít, bár hatása csak rövid ideig tart, ám még lényegesebb, hogy letisztítja a leveleket a portól, amelyek így több napfényhez jutnak.

A csapvíz azért nem mindenhol jó erre a célra, mert ha kemény a víz, az ugyan leszedi a port a levélről, de a vízkő ott marad. Így semmivel nem vagyunk jobb helyzetben, nem a por árnyékolja levelet, hanem a vízkő.

Az öntözés és növényvédelem

Télen általában ritkábban öntözzünk, mint nyáron, hiszen nincsenek olyan mértékű fejlődésben még a télen is növekvő növények sem. A csökkentett öntözési adagok mellett azonban ne feledkezzünk meg a levegő páratartalmának az emeléséről! Ne hideg csapvízzel, hanem mindig szobahőmérsékletűvel öntözzünk. A túlöntözés ekkor jóval károsabb, mint nyáron, ezzel el is pusztíthatjuk növényeinket. Nem jó, még a legvízigényesebb fajok esetében sem, ha télen a cserepük folyamatosan vízben áll! Télen tápoldatozásra nincs szükség, ekkor tényleg ne a fejlődésre helyezzük a hangsúlyt, hanem arra, hogy minél jobb kondícióban érjék meg a tavaszt a növények. A szellőztetésre ekkor is szükség van, de vigyázzunk, hogy a hideg huzat ne érje közvetlenül szobanövényeinket, mert főleg a trópusi eredetűek viselik nagyon rosszul az ilyen hirtelen hőingadozásokat.

Szobanövényeinkkel számos növényvédelmi probléma adódhat a tél folyamán, aminek fő oka, hogy ez nem túl ideális évszak, ezért a növények természetes immunitása is csökken. Főleg a hűvösen teleltetett növényeken (leánder, hibisztkusz, citrusok) jelenhetnek meg pajzstetvek, vagy az üvegházi molytetű, azaz a liszteske. Ezek ellen rovarlőszeres permetezéssel védekezhetünk. Szobában tartott növényeinknél a nem megfelelő öntözés okozhat gyökérrothadást. Mivel ezt a tünetet sokféle kórokozó okozhatja, jó ha olyan koktéllal kezeljük, ami mindenre hat – azaz készítsünk gomba- és baktériumölő-szeres keveréket, amit beöntözéssel juttassunk ki a növényre.