A faesztergálás alapjai - 2. - Online cikk

Faesztergálás: Faanyagok előkészítése

2009-02-04 01:05:26 | Módosítva: 2009-02-04 01:30:56

Faesztergálás során a fát, mint alapanyagot többféle formában használhatjuk fel. Cikkünk betekintést nyújt – az amatőr faesztergályos szemszögéből – a faanyagok előkészítő mozzanataiba, ötleteket ad a fa elő-, illetve utószárítási, felhasználási lehetőségeihez. A cikk nem „szentírás”, a felsoroltakon kívül más módszerek is alkalmazhatók, ha a végcél eléréséhez azok szükségesek.

Egy kis anyagismeret

A fa felépítését megvizsgálva a képen látható bütümetszet alapján a következő részeket különböztetjük meg:

Kívül található a kéreg, amely a környezettel szembeni védelemre szolgál. A kéreg külső felületén elparásodott sejtek vannak. A kéreg alatt a háncs, ez alatt a kambium található. A két irányban osztódó kambium kifelé a háncsot, befelé a fatestet hozza létre. A háncs elhalt, külső szövetrészei védő, hőszigetelő réteget képeznek. A kambiumtól a törzs közepéig található a fatest, amely két részre tagolódhat: a szijácsra és a gesztre. A törzs közepén a bél helyezkedik el.

Az ún. évgyűrűk a korai (tavaszi) és a késői (őszi) pásztákból tevődnek össze.

A rostirányra merőleges metszet a kereszt-, vagy bütümetszet. A fa belén át sugár irányban a rostiránnyal párhuzamosan készített metszet a sugármetszet. Azok a metszősíkok, amelyek nem mennek át a bélen, de a rostiránnyal párhuzamosan készülnek, és a bélsugarakra merőlegesek, a húrmetszetek.

A különböző metszeteken megfigyelhető jellemző részletek az évgyűrűk, az edények, a tömősejtek, a gyantajáratok, a bélsugarak, a parenchima, a bélfoltok, a szijács, a geszt, és az álgeszt. A fa további jellemző tulajdonságai: a fa színe, fénye, keménysége, hasíthatósága, és súlya.

Milyen fát esztergálhatunk?

Tulajdonképpen majdnem minden fafajta esztergálható. Hazánkban az őshonos erdei fákon kívül különböző gyümölcs-, és díszfák anyaga felhasználható. (A gyümölcsfák erezete, színe különösen szépen mutat egy-egy esztergált tárgyon.)

A hazai fafajtákon kívül egyes kereskedésekben be lehet szerezni különféle egzotikus fafajtákat, így mahagónit, paliszandert, Teak-ot, Wengét és egyéb szebbnél szebb fafajtákat. Lehetőségeinknek szinte csak a pénztárcánk szabhat határt.
Szegmentált esztergáláshoz felhasználhatók különböző furnéranyagok is rétegek elválasztáshoz, mintázatok kialakításhoz.

A fenyőfélék esztergálása – az erősen „szálkás” anyagának köszönhetően nem túl egyszerű, gyakoriak a rost-, és darabkiszakadások. Kezdők gyakran az ilyen kudarcokat átélve tesznek le véglegesen arról, hogy faesztergályosok legyenek, ezért eleinte ajánlott rendesen kiszárított keményfa megmunkálásával próbálkozni (pl.: tölgy, bükk, kőris)

A fa szárítása

A kitermelt faanyag általános felhasználás előtt szárítást igényel. A szárítás a faanyag nedvességtartalmának (amely élőnedves állapotban a fa tömegének akár 50%-át is kiteheti) csökkentése a felhasználás, feldolgozás igényeinek megfelelően, hogy a szárítás kedvező hatásait élvezni tudjuk.
A szárítással elérhető:

  • a méret,- és alakváltozás, így különösen a dagadás, repedezés, vetemedés csökkentése
  • a megmunkálhatóság növelése
  • ragaszthatóság növelése
  • felületkezelési eljárások alkalmazhatósága
  • gombabetegségek megjelenésének csökkentése, minimalizálása

A szárítás történhet:

  • természetes úton
  • mesterségesen (általában üzemi, kisüzemi módszerekkel, speciális gépekkel)

Természetes úton történő szárítás során a faanyag csak a szabad levegővel történő érintkezéssel, szellőzéssel veszíti el nedvességtartalmának egy részét.

A fa kivágása után a természetes száradás azonnal megindul. Leggyakrabban a fát a kitermelés helyen hagyják egy ideig száradni, így azonban – az időjárás viszontagságainak kitéve – a száradási idő rendkívül lassú, valamint mindenképpen fennáll a talajvíz káros felvétele és a gombásodás kialakulása.
Megfelelő szárítási mód, ha a fát fedett, de jól szellőző helyiségben (fészerben vagy erre külön kialakított helyen) tároljuk úgy, hogy a talaj nedvessége és napsugárzás közvetlenül ne érje.

A szárítandó fát – lehetőleg egyforma vastagságú – vízszintes ászokfákra, vagy vékony dorongfákra helyezik úgy, hogy a fa lehető legnagyobb felülete érintkezzen a szabad légárammal. A természetes szárítás időtartama puhafánál 2-3, keményfánál akár 4-10 évig is eltarthat, míg a fa nedvességtartalma 15-20% alá csökken, azonban ekkor is csak légszáraz állapotról beszélhetünk, így a fa felhasználásáról ennek tudatában kell dönteni.

Mesterséges szárítás, vagy aszalás elég költséges, ezért ezt leginkább üzemek, fafeldolgozó műhelyek alkalmazzák, mivel a hosszú évekig tartó természetes szárítás nagy időveszteséggel és egyéb járulékos költséggel jár (raktározás, készlettartás, alapanyag késleltetése).
Ezzel a módszerrel (speciális szárítóberendezéssel) végzett szárítás során – a már előzőleg természetes úton 1-2 éve szárított faanyagot – akár 2 – 10 nap alatt lehet olyan állapotba hozni, hogy a repedésre, vetemedésre, gombásodásra való hajlamát elveszítse.
A szárítást legtöbbször szárítókamrákban végzik (Napier, Fréret rendszerű) oly módon, hogy a hézagolva felrakott faanyagot meleg levegőben vagy forró füstben szellőztetik, így az nedvességtartalmát viszonylag rövid idő alatt, de fokozatosan veszti el.
A mesterséges szárítással elérhető átlagos nedvességtartalom 10-12 %.

Ismertek egyéb, ma már nem igen alkalmazott módszerek is, mint például a 60-70 C fokos alkohol-benzin keverék (80-20% arányban) amelyet egy zárt tartályban adagolnak a szárítandó anyaghoz mindaddig, amíg a vegyi vízelvonás minimális nedvességtartalmú fát nem eredményez.

Amatőr faesztergályosoknál bevált fogás, hogy a frissen kivágott fát a máglyázás előtt teljesen, vagy részben lekérgezik, valamint a bütü teljes felületét mindkét oldalon lenolajjal, paraffinnal átitatják.

A fentiektől eltérően lehetséges a teljesen nyers, nagy nedvességtartalmú fa esztergályozása is, itt azonban tudatában kell lenni annak a ténynek, hogy a tárgy elkészítése után is hajlamos a vetemedésre, repedésre. Néhány módszerrel ezek a hatások csökkenthetők, úgy mint a mikrohullámmal történő szárítás, felületkezelések megfelelő alkalmazása, valamint lehetőség szerint a kimunkált favastagság (falvastagság) lehető legkisebbre hagyása.  Egyes fafajtáknál a rönk negyedelése, és a negyedekből történő esztergálás megelőzheti a fa későbbi megrepedését. Azonban a vetemedés (kör keresztmetszet ellipszissé torzulása) még így is fennállhat.

A fa darabolása

Megmunkálás előtt a faanyagot a célnak megfelelő méretre, formára kell vágni vagy hasítani.
Rönköket általában felezni, harmadolni, vagy negyedelni szokták, és az így keletkező hengerrészt igazítják hasítással vagy durvagyalulással kör keresztmetszetűre. A rönk darabolása hasítással történik, mivel így a fa természetes repedési vonalain haladva válik szét.

Tányéranyagokat általában max. 100 mm-es vastagságú pallókra vágják ún. gatterokban.  Ezen kívül használhatók különböző méretű deszkák és lécek, ezeket általában tömbösítéssel, vagy - szegmentált esztergálás céljából trapéz, valamint azokból összeállított körgyűrűk ragasztásával - hozzák esztergálható formába. 

Utókezelés

A kiesztergált tárgyakat legtöbbször konzerválás céljából kezeljük, általában különböző természetes alapanyagú olajokkal (lenolaj, narancsolaj, napraforgóolaj, paraffinolaj). Célszerű az olajbeeresztés után valamilyen viasz alkalmazása, felvitele, ez a száradást is lassítja, így a hirtelen nedvességvesztés elkerülhető.
Mindenképpen kerülni kell az elkészített és lekezelt tárgy hirtelen hőmérsékletváltozással járó elhelyezését, mivel ez olyan fokú nedvesség-párologtató folyamatot indít be a faanyagban, amely biztos torzulással, rosszabb esetben repedéssel jár.
Ugyancsak kerülendő a nedvesebb anyagból készített tárgy „lefullasztása”, azaz vastag lakkal történő bevonása, mivel így a nedvesség egyáltalán nem tud elpárologni, és a hőtágulás hatására belülről repesztheti szét az anyagot.

Tömbösítés, szegmentálás

Tömbösítésnek nevezzük azt az előmunkát, amely több faanyag szimmetrikus elrendezésben történő egymáshoz illesztését, ragasztását jelenti a megfelelő keresztmetszet elérése érdekében. Fontos, hogy a tömbösítéshez használt lécek, hasábok szárítottsági foka megfelelő és közel azonos legyen, mivel a későbbiekben különböző ütemben száradó vagy vetemedő anyag a ragasztási felületeknél szétfeszülhet, elválhat egymástól. Az így összeállított tömb darabjainak pontosan, teljesen sima (gyalult, csiszolt) felületekkel kell érintkezni egymással a tökéletes illeszkedés, ragasztás érdekében.
Tömbösítéshez használhatunk azonos, vagy különböző színű, erezetű fát is az érdekesebb hatás elérése érdekében.

Szegmentált esztergálás során a megmunkálandó anyag – különösen a faanyag veszteségek csökkentése és a speciálisan kialakítható mintázat miatt – körgyűrűkből, szegmensekből épül fel. A szegmensek meghatározott méretű és élszögű trapéz keresztmetszetű darabokból kerülnek összeállításra.

Itt az egy körgyűrűre eső darabszám és az élszögek egy képlet alapján számíthatók ki (darabszám = 360 / (2 x élszög) ), így például egy 12 darabos körgyűrűhöz 15 fokos élszög kialakítása szükséges.
(A szegmentált esztergálásról egy későbbi cikkben bővebben tárgyalunk)

Ezt sem árt tudni

A fa megmunkálása előtt az anyagot általában gyalulással vagy fűrészeléssel közel kör keresztmetszetűre szokták alakítani a könnyebb esztergálás érdekében, de ettől eltérően nem ritka a rutinosabb és főleg bátrabb amatőr faesztergályosok körében a fa rönkként történő megmunkálása sem. Mindemellett kezdő faesztergályosoknak ez a módszer – a fa asszimetriájából keletkező „ütése”, lehetséges kivetődése, darabok leválása miatt – nem ajánlatos.

 

Gyakran találkozhatunk „művészi” kialakítású tárgyakkal, ahol a fa természetes hibáit „szépségjegyként” használva (ághelyek, görcsök, természetes repedések, korhadások) érik el a végleges formát. Ez a megmunkálási mód szintén gyakorlottabb faesztergályosoknak ajánlott, mivel az esetleges ághelyben, görcsben megakadó kés törést, vagy a korhadt részek hirtelen leválása és kirepülése balesetet okozhat.

Faesztergálás Portál
http://faesztergalas-portal.gyoriek.hu/

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Faesztergálás fortélyai

Alighanem minden barkácsoló belekóstolt, vagy bele szeretne kóstolni a faesztergálásba, feltéve, hogy erre módja volt, vagy lehetőség kínálkozik. Aki már próbálkozott vele, annak valószínűleg csak...


Hogyan bánjunk ruháinkkal

Bármilyen drága, jó minőségű ruhát is vásárolunk, és bármilyen drága mosógépben vagy szárítógépben is tisztítjuk, ha nem a ruhacímke, textilcímke alapján kezeljük a tisztítás során, hamar...