A kút vízhozamának növelése

A gyakorlatban legismertebb vízhozam növelési módszer a tisztító kompresszorozás, mely alkalmazható a porózus, puhább, rugalmasabb kőzetek esetén is, és a már ismertetett módon és időben kell végrehajtani.
A robbantással történő vízhozam növelés kemény, összeálló és repedezett kőzetekben (kemény és durva mészkő, homokkő, dolomit, metamorf képződmények) mélyített kutakban végezhető. Előfordul ugyanis, hogy a viszonylag kis átmérőjű fúrás megfelelő méretű vízadó repedést, vagy barlangüreget nem talált el és ezért a kút meddő, vagy kevés vizet ad. Ezért a (csövezetlen!) fúrólyukba robbanóanyag-tölteteket helyeznek el, megfelelő távolságra egymástól (1), amelyeket felrobbantanak. A robbanás következtében a vízhozam növelés két módon is megtörténhet. Egyik az, hogy a robbanótöltet környékén keletkezett üreg elér egy vízadó repedést, barlangot. A másik lehetőség pedig, hogy a robbanás okozta rengés a kőzetet megrepeszti és ez a repedés lesz vízadó. Puhább, rugalmasabb kőzetekben (pl.: agyag, iszapos agyag, stb.), a robbantás kívánatos hatása elmaradhat és a robbantás esetleg kőzettömörödést, tehát vízhozam csökkenést is okozhat.
A sósavazással történő vízhozam növelés mészkőbe, dolomitba mélyült kút esetén alkalmazható. Itt a repedések tágítására 8-14%-os sósavoldatot használnak, amelybe még egyéb adalékok is kerülnek. Túl tömény oldatot nem szabad használni, mert a kút felül már beépített fémes részeit (pl. iránycső) és a fúróeszközöket megtámadja és tönkreteszi. Az összekevert, hígított sósavat a fúrórudazaton keresztül nyomják le rendszerint alulról felfelé a kútba a kívánt mélységben. A sósavat csak szabadon álló lyukfal (még szűrőzetlen réteg) esetén lehet vízhozam növelés céljára beadagolni. A savazó folyamat akkor tekinthető befejezettnek, amikor a beadagolt sósavoldat töménysége a kútban 1%-ra csökkent. A savazás legbiztosabban és leghatásosabban durva mészkövekben használható fel a vízhozamok növelésére, valamint egyéb esetekben kúttisztítás is végezhető vele a csövezett kút szűrőjére belülről lerakódott anyagok eltávolítására.

Befejező munkák

A kútépítés befejező művelete a szivattyú végleges beszerelése és a kút felső részének kialakítása. Az említettek szerint kis mélységbe centrifugál-szivattyút, nagyobb mélységbe búvárszivattyút kell beszerelni.
A kutakkal feltárt víz ivóvízként nem használható, ha felszíni szennyeződés kerülhet a kútba. A kútfej kiképzés felszíni és felszínhez közeli kifogástalan kialakításának rendeltetése az, hogy a közvetlenül a kút belsejébe kerülő külszíni szennyeződések (csapadék, por, piszok, kenőolaj, stb.), és a nemkívánatos felszíni vizek; valamint a kút közvetlen közelében levő szennyvizek beszivárgása ellen nyújtson védelmet.
A fúrt kutak lezárása tekintetében különbséget kell tenni a pozitív és a negatív kutak között.
A pozitív kutak lezárásai (2) biztosítják a kutak lökésmentes üzemeltetése mellett egyúttal a vízpazarlás megakadályozását is. E célból az ilyen kutak mindegyikénél a fúrt kút iránycsövét, helyesebben az ezt követő béléscső rakatokat a terepszint fölé meg kell hosszabbítani. Ez a béléscső meghosszabbítás a nyugalmi vízszint felett legalább 1 m-rel kell, hogy legyen. Ezt az állócsövet hőszigeteléssel is el kell látni a fagyveszélyre való tekintettel. A szigeteléshez védőborítás és a felül nyitott állócsőhöz olyan védősapka tartozik, amelyen keresztül a szellőzési lehetőség is megvan, de a kút vize mégsem szennyeződik.
A negatív kutak külszíni kiképzésénél a legegyszerűbb az előakna nélküli fúrt kút (3), amelyet ma már főleg csak a felszínhez közeli alacsony víztükrű kutaknál használnak. Másik, gyakrabban alkalmazott típus az előaknás kút (4), melynél az aknának védő, biztosító szerepe van.
Az előaknás kutaknál a falazat készülhet téglából, betonból, betongyűrűből. A terepszintnél általában 30-40 cm-rel magasabb, a csapadék és a felszíni szennyeződések bejutásának megakadályozása érdekében. Az akna befedése mindig vasbetonból készüljön. A vasbeton sima vakolatos felülete minden oldalon a szélek felé elegendő esésű legyen.
Mind előaknás, mind előakna nélküli kivitelezés esetén a fúrt kút felszíni lezárására a légmentes zárást biztosító kútfej szolgál.
Ezzel a munkálatok befejeződtek, a kút elkészült. A hatósági bejelentés és az üzemeltetési engedély kézhezvétele után megkezdődhet a víztermelés.