Vízellátás kutakkal 2. rész

A kút vízhozamának növelése

A fúrt kutak vízhozama nem mindig éri el a kívánt értéket. Ilyen alkalmakkor bizonyos geológiai, kőzettani felépítés esetén a kútkezelési eljárások sikerre vezethetnek és a kutak vízhozamait megnövelhetjük.

A gyakorlatban legismertebb vízhozam növelési módszer a tisztító kompresszorozás, mely alkalmazható a porózus, puhább, rugalmasabb kőzetek esetén is, és a már ismertetett módon és időben kell végrehajtani.
A robbantással történő vízhozam növelés kemény, összeálló és repedezett kőzetekben (kemény és durva mészkő, homokkő, dolomit, metamorf képződmények) mélyített kutakban végezhető. Előfordul ugyanis, hogy a viszonylag kis átmérőjű fúrás megfelelő méretű vízadó repedést, vagy barlangüreget nem talált el és ezért a kút meddő, vagy kevés vizet ad. Ezért a (csövezetlen!) fúrólyukba robbanóanyag-tölteteket helyeznek el, megfelelő távolságra egymástól (1), amelyeket felrobbantanak. A robbanás következtében a vízhozam növelés két módon is megtörténhet. Egyik az, hogy a robbanótöltet környékén keletkezett üreg elér egy vízadó repedést, barlangot. A másik lehetőség pedig, hogy a robbanás okozta rengés a kőzetet megrepeszti és ez a repedés lesz vízadó. Puhább, rugalmasabb kőzetekben (pl.: agyag, iszapos agyag, stb.), a robbantás kívánatos hatása elmaradhat és a robbantás esetleg kőzettömörödést, tehát vízhozam csökkenést is okozhat.
A sósavazással történő vízhozam növelés mészkőbe, dolomitba mélyült kút esetén alkalmazható. Itt a repedések tágítására 8-14%-os sósavoldatot használnak, amelybe még egyéb adalékok is kerülnek. Túl tömény oldatot nem szabad használni, mert a kút felül már beépített fémes részeit (pl. iránycső) és a fúróeszközöket megtámadja és tönkreteszi. Az összekevert, hígított sósavat a fúrórudazaton keresztül nyomják le rendszerint alulról felfelé a kútba a kívánt mélységben. A sósavat csak szabadon álló lyukfal (még szűrőzetlen réteg) esetén lehet vízhozam növelés céljára beadagolni. A savazó folyamat akkor tekinthető befejezettnek, amikor a beadagolt sósavoldat töménysége a kútban 1%-ra csökkent. A savazás legbiztosabban és leghatásosabban durva mészkövekben használható fel a vízhozamok növelésére, valamint egyéb esetekben kúttisztítás is végezhető vele a csövezett kút szűrőjére belülről lerakódott anyagok eltávolítására.

Befejező munkák

A kútépítés befejező művelete a szivattyú végleges beszerelése és a kút felső részének kialakítása. Az említettek szerint kis mélységbe centrifugál-szivattyút, nagyobb mélységbe búvárszivattyút kell beszerelni.
A kutakkal feltárt víz ivóvízként nem használható, ha felszíni szennyeződés kerülhet a kútba. A kútfej kiképzés felszíni és felszínhez közeli kifogástalan kialakításának rendeltetése az, hogy a közvetlenül a kút belsejébe kerülő külszíni szennyeződések (csapadék, por, piszok, kenőolaj, stb.), és a nemkívánatos felszíni vizek; valamint a kút közvetlen közelében levő szennyvizek beszivárgása ellen nyújtson védelmet.
A fúrt kutak lezárása tekintetében különbséget kell tenni a pozitív és a negatív kutak között.
A pozitív kutak lezárásai (2) biztosítják a kutak lökésmentes üzemeltetése mellett egyúttal a vízpazarlás megakadályozását is. E célból az ilyen kutak mindegyikénél a fúrt kút iránycsövét, helyesebben az ezt követő béléscső rakatokat a terepszint fölé meg kell hosszabbítani. Ez a béléscső meghosszabbítás a nyugalmi vízszint felett legalább 1 m-rel kell, hogy legyen. Ezt az állócsövet hőszigeteléssel is el kell látni a fagyveszélyre való tekintettel. A szigeteléshez védőborítás és a felül nyitott állócsőhöz olyan védősapka tartozik, amelyen keresztül a szellőzési lehetőség is megvan, de a kút vize mégsem szennyeződik.
A negatív kutak külszíni kiképzésénél a legegyszerűbb az előakna nélküli fúrt kút (3), amelyet ma már főleg csak a felszínhez közeli alacsony víztükrű kutaknál használnak. Másik, gyakrabban alkalmazott típus az előaknás kút (4), melynél az aknának védő, biztosító szerepe van.
Az előaknás kutaknál a falazat készülhet téglából, betonból, betongyűrűből. A terepszintnél általában 30-40 cm-rel magasabb, a csapadék és a felszíni szennyeződések bejutásának megakadályozása érdekében. Az akna befedése mindig vasbetonból készüljön. A vasbeton sima vakolatos felülete minden oldalon a szélek felé elegendő esésű legyen.
Mind előaknás, mind előakna nélküli kivitelezés esetén a fúrt kút felszíni lezárására a légmentes zárást biztosító kútfej szolgál.
Ezzel a munkálatok befejeződtek, a kút elkészült. A hatósági bejelentés és az üzemeltetési engedély kézhezvétele után megkezdődhet a víztermelés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Imolai Gábor

Címkék: vízellátás, kút

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Állati bejárók!

A házi kedvenc tartás jó üzlet is. Régen rájöttek már erre az állateledel gyártók és forgalmazók, de kapható kutyák, macskák számára ruha, cipő, világító és kullancsriasztó nyakörv, és még ki...


Kutya szökésgátlók

A családi házas környezetben nagyon gyakori probléma, hogy kedvenc négylábúink időnként elszökdösnek. Tetszik vagy sem, a kóborlási hajlam a vérükben van, a vadászösztön vagy a párkeresés...