Daraboló sarokcsiszolókhoz

Az elektromos kézi szerszámgépek lassan-lassan kiszorítják a régi szerszámokat. Ezek természetesen nem olcsók, ám ha gyorsan, pontosan, no, meg kevesebb fáradsággal szeretnénk dolgozni, akkor a gépeké az elsőség. Egy sarokcsiszoló pl. a különféle anyagfelületek lecsiszolásán kívül darabolásra is alkalmas. Az ilyen műveleteket célszerűbb darabolóállványba fogott géppel végezni, az állvány azonban legalább annyiba kerül, mint maga a sarokcsiszoló. Az ötletes barkácsoló ezen úgy segít, hogy a kiegészítő tartozékot saját kezűleg készíti el. Ezt tette a francia monsieur P. Samson is, az alábbi daraboló állványt az ő ötlete nyomán közöljük.

A daraboló eredetileg egy 2000 wattos Black&Decker sarokcsiszolóhoz készült (címkép) de más, pl. Bosch gépek befogására is alkalmas. Az egyszerű készülék gépbefogóját magától értetődően mindenki a saját sarokcsiszolójához igazítva alakítsa ki. A gép rögzítésére ugyanis a fogantyú felfogására szolgáló két oldalsó menetet használhatjuk fel. A befogóállvány szárainak ezért szorosan kell közrefognia a sarokcsiszoló fejrészét, ami gyártmánytól függően változó méretű.

A gyári daraboló készülékek (1, 2) természetesen igen precízek, formatervezettek, ám céljainknak az igénytelenebbül kialakított is megfelelhet. Az állvány anyagául 25 mm-es négyzetes zártszelvényű idomot, asztalához 5 mm vastag alumínium lemezt, a darabolandó anyagok befogásához pedig 3´40´50 mm-es szögacélt válaszszunk.
Szükségünk lesz még 5´20 mm-es laposacélra, erős tekercsrugóra, 8, 10, 40 mm-es átmérőjű fémrúdra, 20´40 mm-es lécre, továbbá különféle csavarokra is.
Először a munkaasztalt készítsük el. Az 5 mm vastag alumínium lemezből vágjunk ki egy 320´440 mm-es darabot, majd három helyen hoszszában felréselve alakítsuk ki a – gépsatu szerepét betöltő – szorítópofák hosszanti vezetékhornyait és a daraboló tárcsa számára szükséges nyílást. A munkaasztalnak a léckeretét is állítsuk össze, majd süllyesztettfejű anyáscsavarokkal fogassuk az alulemez alá (3).
Következő lépésben a sarokcsiszolót befogó, mozgatható állványt állítsuk össze. A zártszelvényű idomból szabjuk le a függőleges állvány két-két darabját, majd ezt követően középen 120 fokban megtörve hegesszük össze a két oszlopot. Ezek teljesen egyformák legyenek. A két oszlopot laposvas távtartók behegesztésével fogjuk össze, ám arra nagyon ügyeljünk hogy párhuzamosan álljanak, végeik pedig az oldalukra merőlegesek legyenek. Az állvány aljára most hegesszünk egy kb. 10 mm átmérőjű vastag falu csövet. Ennek merőlegességét is nagyon pontosan állítsuk be. Az állvány tetejére kerülő, s majd a gépet egyik oldaláról befogó zártszelvényű idomot a gép méreteihez igazodva szabjuk le, s fúrjuk ki a felfogó csavar számára szükséges lyukat is. Vigyázzunk, a gép inkább kerüljön 10 mm-el távolabb az állvány oldalától, mintsem ne férjen a helyére. A felfogó furatok helyét ellenőrizzük, szükség esetén az eltéréseket korrigáljuk, majd a gép rögzítéséhez szükséges csavarhoz illő csőből vágjunk le két darabot, s hegesszük a felfogó idomok furatába. Így majd a csavarokat kellően szorosra húzhatjuk, s az idomok felületi deformálódásától sem kell tartanunk. A másik befogó idomot is vágjuk méretre, majd pontos helyét a gépre csavarozva állítsuk be, s hegesszük is fel az állvány oldalára. A sarokcsiszoló ezzel azonban még nincs kellően az állványba rögzítve, a felfogó-csavarok körül kicsit elfordulhat. Ezt egy laposvas felhegesztésével akadályozhatjuk meg. Ehhez az állványt a munkaasztalra kell szerelnünk, hogy a darabolótárcsa merőleges helyzetét pontosan be tudjuk állítani.
Az állvány csapágybakjait lágyacél tömbökből alakítsuk ki. Mind a kettőbe fúrjunk lyukat az állvány tengelye számára, s a felerősítésükhöz lássuk el mindegyiket két-két menetes vakfurattal is. A munkaasztalra is jelöljük fel a felfogóbakok helyét, s a csavarjai számára szükséges lyukakat fúrjuk is ki. Az állvány tengelyét vágjuk méretre, majd szereljük helyükre a felfogóbakokat, tegyük közéjük az állványt, s a tengelyt a helyére csúsztatva ellenőrizzük az állvány mozgását. A tengelyt az egyik támbakba hajtott csavarral biztosítsuk kiesés ellen.

Most újból szereljük helyére a sarokcsiszolót, és határozzuk meg a hosszanti megvezetését biztosító támvas helyét, hosszát. Laposvasból szabjuk le a kellő hosszúságú darabot, végeibe fúrjunk menetet a beállító csavarok részére, majd a támvasat hegesszük az állványon bejelölt helyére. Kitámasztására is szükség lehet, ezt egy-két felhegesztett ferde oldaltámasszal oldhatjuk meg.
Az állvány azonban így még előrebukik. Felemelését francia társunk egy erős feszítőrugóval (4) segítette, ám ezt egy rugótekercs felszerelésével is megoldhatjuk. Az ilyen húzórugó beszerzése feltehetően könnyebb, mint az eredeti megoldáshoz szükséges. A feszítőrugó olyan erős legyen hogy az állványba szerelt gépet felső állásba tartsa meg, és daraboláskor se kelljen nagy erő a gép mozgatásához. Az állványra hegesszünk egy laposacélból kialakított kart, erre csavarozzuk fel a rugó kihajlított szemét, alul pedig a munkaasztalra erősített csavar szárába – annak átfúrt lyukába – akasszuk be az alsó szemet. Ha a rugót jól méreteztük, akkor ez az állvány túlemelését, hátraesését is megakadályozza, s felesleges a hátsó állványütköző (5) felhegesztése is.
Végezetül állítsuk össze munkadarabokat rögzítő satut. A szorítópofákat szögacélból szabjuk le. A rövidebbe reszeljünk ovális nyílást az excenteres gyorsszorító tengelye számára. A másik pofa megformálása már kissé nehezebb, mert ennek egyik szárába íves nyílást is kell reszelnünk, hogy a befogó pofát szükség esetén szögbe állíthassuk (6). Az excenteres szorító lelke egy fémhenger, amelynek tengelyfurata a középponttól kissé távolabb van. Kiötlője precízen kivitelezett darabot készített (6, 7), ám a célnak egyszerűsített változata is megfelel. Ennek excenterét ugyanis csak át kell fúrnunk, ellentétben az eredeti megoldással, amit csak esztergálva lehet kialakítani. A fogantyú szára rúdacél amelyet vakfuratba illesztve hegesszünk az excenter palástjára, majd üssünk fel rá egy fanyelet. A vezetőhornyok alatti rögzítő tömböket két laposvasból hegesztéssel célszerű kialakítani, majd a menetek kifúrása után már csak a munkaasztal alá kell fogatnunk M5-ös belső kulcsnyílású csavarokkal.
A kész daraboló állványt most már pontosan beállíthatjuk. A sarokcsiszolóra szereljük fel a megfelelő darabolótárcsát, majd az állvánnyal húzzuk le a munkaasztalig. Ebben a helyzetben derékszöggel ellenőrizzük, hogy a tárcsa síkja merőleges-e az asztalra. Az szükséges korrekciót az állvány támasz állítócsavarjaival végezzük el, majd próbáljuk is ki a készülékünket. A pofák közé szorítsunk egy lágyacél idomot, de úgy, hogy a tárcsa teljesen átvághassa majd az anyagot, s a vágás merőleges legyen (8).
A gépet darabolás közben lassan és érzéssel nyomjuk le. A levágott felületet ellenőrizzük, hogy merőleges-e. Hasonló módón próbáljuk ki ferde vágás közben is a készülékünket (9) majd a szükséges igazítások elvégzése után már nyugodtan le is festhetjük, hogy a darabolót megóvjuk a rozsdásodástól.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Sarokcsiszolás gyakorlata

Sokféle sarokcsiszoló és tartozék szerepel a szaküzletek és barkácsáruházak kínálatában. Időszakos munkákra nem szükséges a legprofibb mellett döntenünk, de a gép helyes használatával...


Betonvágás kézi eszközökkel

Bár a falvágás semmiképpen nem a barkácsolók kompetenciája, egy kisebb igazításra vállalkozhat egy rutinos barkácsoló is, ha van elegendően erős kétkezes sarokcsiszolója, és ahhoz megfelelő...