Víznyerés saját kútból

2016-ban aztán a vízgazdálkodási törvény módosításával lehetővé tették, hogy 2018. december 31-ig bírság fizetése nélkül be lehessen jelenteni a legtöbb illegális kutat. Egy 2017-ben benyújtott törvénytervezet szerint 80 méteres mélységig sem bejelentésre, sem engedélyeztetésre nem lett volna szükség. Az országgyűlés által elfogadott törvénymódosítást végül az alkotmánybíróság megsemmisítette 2018. augusztus végén. Az „eredeti”, 2018-as határidőt tolták ki előbb 2020, majd végül 2023 végéig. Végül a 2024-től hatályba lépő könnyítések a kútfúró ágazat miatt történtek.

A kutak építéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez bizonyos esetekben vízjogi engedély szükséges. A vízjogi engedélyezés kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll. A jogszerűtlenül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, ha a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket nem sért. A kút megszüntetésére megszüntetési engedély alapján kerülhet sor. A kútra az ingatlan tulajdonosának a használatbavételi vagy a fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha nyilatkozik a kút használaton kívüliségéről.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közreműködésével 2023. szeptember elején elkészült a „vízkészletvédelmi országtérkép”. A térkép meghatározza, hol találhatóak az országban vízkészletvédelem szempontjából kockázatmentes, és kockázatos területek. Hozzávetőlegesen hazánk területének 12%-a tartozik kockázatos területek közé, vagyis, ahol védendő ivó- és/vagy karsztvíz-bázisok vannak.

A háztartási vízigényt biztosító kutak fogalmát a 2023. június végén vezették be, és idén január elsejétől vált hatályossá. A háztartási vízigényt részben az évi 500 köbmétert meg nem haladó mértékű vízhasználat határolja be, de fontos eleme az is, hogy a víznyerés célja „természetes személyek ivóvízellátásának, vagy személyes és háztartásvezetéssel összefüggő vízszükségletének biztosítása”. Ha a kutunkból kinyert vizet ivásra, főzésre, fürdésre, összefoglalóan személyi szükséglet kielégítésére szeretnénk használni, a területileg illetékes vízközmű társasággal fizikai, kémiai, mikrobiológiai és bakteriológiai vizsgálatokat vagyunk kötelesek végeztetni akkreditált vizsgálólaboratóriumban.

A 2023. december 31. előtt létesített fúrt kutak 50 métert meg nem haladó talpmélység esetén „automatikusan” jogszerűnek minősülnek, vagyis sem bejelentési kötelezettség, sem vízjogi engedély kérése nem kapcsolódik hozzájuk (mindegy, hogy kockázatos vagy kockázatmentes területen találhatóak-e). A január elsejét követően kialakított, 50 méter talpmélységet el nem érő kutak közül csak azokat nem szükséges bejelenteni, amelyek kockázatmentes területen találhatók a fent említett térkép alapján.

A 2024-től létesített kutak esetén

Ha 50 métert meghaladja a talpmélység, vízjogi engedélyt kell kérni, függetlenül attól, hogy milyen területen (kockázatos vagy kockázatmentes) található. Amennyiben azonban az 50 méteres talpmélységet nem haladja meg, de kockázatos területen található, előzetes bejelentés szükséges a fúráshoz. A vízgazdálkodásról szóló törvénybe 2020-ban vezették be a mezőgazdasági öntözési célú kút fogalmát, amelyek kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítják. A kategória a halgazdasági, illetve az állatitatási célú vízhasználatot is tartalmazza.

A 2023. december 31-ig létesített mezőgazda-sági kutak közül azok, amelyek 50 méteres talpmélységet nem haladják meg, külön eljárás nélkül is jogszerűnek minősülnek attól függetlenül, hogy kockázatos vagy nem kockázatos területen találhatóak-e. 50 métert meghaladó talpmélység esetén azonban attól függetlenül, hogy mikor létesültek ezek a kutak, illetve attól függetlenül, hogy kockázatos területen találhatóak-e vagy sem, mindig engedélykötelesek. Ebben az esetben a Nemzeti Földügyi Központ Mezőgazdasági Kutak Hatósági Osztályához kell fordulni az engedélyért. 

Bármilyen kutat is szeretne az ember, a létesítését nem érdemes házilag megoldani, hiszen az szakértelmet kíván. Egy hagyományos kút fúrása 15-25 ezer forint méterenként, a mezőgazdasági felhasználású kutak fúrása valamivel olcsóbb, a nem túlságosan kemény talajoknál pedig 12-20 ezer Ft fúrási költséggel kell számolnunk. A fúráson felül számolnunk kell a gépészettel is. A szükséges szivattyú 60-160 ezer forint lehet, vagy ennél sokkal drágább is, és akkor kell még a szivattyúk vezérlése is, ami pár ezer forinttól akár 250 ezer forintig terjedhet. A gépészet beépítésének költsége 2500-3000 Ft/m

Fontos, hogy leinformálható, referenciákkal rendelkező céget bízzunk meg a kútfúrással. Az így készülő kutak nem mennek tönkre, ha mégis probléma adódna, a legtöbb cég garanciát vállal a munkájára. A költségek általában tartalmazzák a megfelelő anyagokat, a kiszállási díjakat, és az adókat is, sőt kérhetünk árajánlatot komplett gépészettel rendelkező kútra is. Egyéb esetben a szivattyút utólag kell beszereznünk.

Kútfajták

Az ásott kút a legrégebbi, hagyományos kút, régi nevén kerekes kút. Régen szinte minden háznál megtalálható volt. A kútból vödörrel húzták fel a vizet és locsoláshoz, az állatok ellátáshoz, de tisztálkodásra és ivóvíznek is az ebből nyert vizet használták. Az ásott kút elkészítése sok időt vesz igénybe, mivel az ásást követően a kút falát téglával vagy beton gyűrűkkel is ki kell rakni. Ma már akár dekor elemként is megjelenhet, ilyenkor persze nem kell, hogy kútként funkcionáljon.

Egy másik kútfajta a vert kút, ennél a típusnál egy lyukakkal ellátott vascsövet vernek le a talajvíz szintjéig, ami a lyukakon keresztül töltődik fel vízzel. Magyarország nagy részén nem megfelelőek a talajviszonyok a vert kút kialakítására, ilyenre leginkább homokos területeken van lehetőség. Hátránya, hogy bár mélysége akár 10 m is lehet, csak kis vízhozamot garantálnak, emellett nem is tisztítható.

A fúrt kút talán legjobb választás, bár ára ennek a legmagasabb. Egy speciális fúróval fúrják ki, a mélysége tetszőlegesen választható, akár 120 m-mélységig is lemehetünk, attól függően, hogy talajvizet, vagy rétegvizet szeretnénk. A rétegvíz mindig rendelkezésre áll, és ivóvíz tisztaságú, sőt akár a házunk vízhálózata is ráköthető, mivel folyamatos vízadásra képes. Külső szennyeződés nem tud a rendszerbe kerülni, viszont kizárólag szivattyú segítségével tudjuk a felszínre juttatni a vizet. Ez a fajta réteg- vagy talajvíz ivásra is alkalmas, tehát nyugodtan használhatjuk bármire.

A kútfúrás előtt érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen célból és mennyi vízre van szükségünk. A környezeti adottságok is fontos tényezők a kérdésben, hiszen nem mindenhol lehetséges kutat fúrni. Az is kiderülhet, hogy nincs is szükségünk kútra és a vele járó költségekre, mert egy hatékony esővízgyűjtő vagy gyűjtőrendszer is bőven elég a kívánt vízmennyiség biztosításához.

A kút mélysége pár métertől akár 120 méterig is terjedhet. A saját felhasználásra szánt kutak általában sekély vagy kis mélységűek. A sekély fúrású kutak mindig talajvízkutak, a rétegvízkutak pedig mindig mélyfúrással készülnek. A természeti adottságoktól függően 50–100 méter mélyből már tiszta ivóvizet nyerhetünk. Emberi fogyasztásra a talajvízkutak vize nem alkalmas, de a rétegvízkutak vizét is fontos bevizsgáltatni, hogy biztonsággal fogyaszthassuk.

Cikkünkben felhasználtuk a www.gazda.jogkoveto.hu portál szakanyagát.