Betonfúrás

Betonfalazat fúrásához általában tompa, de igen kemény élű fúrófejet használunk. A fa és fém fúrásához való, élezett edzett-acél fúrófejek szóba sem jöhetnek, mert élük pillanatok alatt használhatatlanul elkopna a beton anyagban. E feladatra elsősorban a különböző keményfém-lapkás fúrófejek alkalmasak, amelyeknek rendszerint nincs éle. Ebből következően sima fúrással inkább csak haszontalanul forogna és melegedne a fúrófej beton anyagban. Hatékony betonfúrás csak úgy valósulhat meg, ha a fúrófej egyben kalapáló mozgást is végez.
A klasszikus ütvefúró gépeknél ezt az ütő mozgást egy ún. körmöstárcsás ütőmű hozza létre. Minél nagyobb fordulatszámon pörög a gép, annál nagyobb az ütésszám és ezzel az ütési energia is; a felső fordulatszám tartományokban már hatékony fúróteljesítményt érhetünk el ezekkel a gépekkel. Különösen akkor, ha megfelelően robusztus, nagy teljesítményű ütvefúróval van dolgunk, amit jó minőségű anyagokból készítettek el.
Az ütvefúrók azonban sohasem lesznek a betonfúrás ideális eszközei. A hatékony fúráshoz szükséges magas fordulatszám nagyon felmelegíti a fúróhegyet, ha nem vigyázunk, pillanatok alatt kiolvad a keményfém lapka, és a fúrószárat el is dobhatjuk. Az ütvefúró gépnek sem ideális üzemmód a betonfúrás. A jó minőségűek viszonylag soká bírják ezt a használatot, és egy háztartásban adódó betonfúrás feladatainak általában hosszabb ideig is megfelelnek. Az olcsó, gyenge minőségű gépek néhány betonfúrási feladat alatt már megadják magukat; körmöstárcsájuk elkopik, és már csak a hanghatás marad meg, a fúrási teljesítmény közelít a nullához.
Ha jó minőségű ütvefúró géppel rendelkezünk, akkor azt alkalomszerűen használhatjuk betonfúrásra is, de csak megfontoltan. Tartsunk hozzá teljes, jó minőségű fúrószár készletet, és mindig több lépcsőben fúrjunk. 4-5 mm-es átmérővel kezdjünk, és fokozatosan bővítsük fel a furatot a szükséges 8-10, esetleg 12 mm-es átmérőig. A fúrást gyakran szakítsuk meg, és hagyjuk a fúrószárat hűlni. Egyik átmérőt se akarjuk egy lépésben kifúrni, de különösen a nagyobbakat ne, mert amikor a fúróhegy füstölni kezd, akkora már rendszerint tönkre is tettük. Ha betonkavicsban, vagy betonvasban elakad a fúró (pörög-pörög, de nem halad előre) akkor ne erőltessük tovább, mert csak megolvad a fúróhegy. A kavicsot megpróbálhatjuk pontozóval-kalapáccsal összetörni, és utána folytatható a fúrás, betonvasnál pedig jó minőségű HSS fúrófejnek van némi esélye, de érdemesebb inkább új furatot kezdeni, kicsit arrébb.
A betonfúrás igazi eszköze a pneumatikus fúrókalapács. Ma már mindenféle minőségben és árkategóriában kaphatók, és előzetesen annyit rögtön mondhatunk róluk, hogy egy közepes minőségű, olcsó fúrókalapács is alkalmasabb a betonfúrásra, mint egy kiváló minőségű ütvefúró. Mégpedig azért, mert a tokmány- és ezzel a fúrószár ütő mozgását ezeknél egy pneumatikus ütőmű állítja elő. Ez kis fordulatszámon is nagy ütési energiát jelent, tehát nagy fúrási teljesítményt. Ráadásként a kis fordulatszám (5-600/perc) miatt a fúróhegy nem forrósodik fel túlságosan, a keményfém lapka nem olvad ki, élettartama sokszorosa lesz. A fúrókalapácsoknál a fúrószár befogása is eltérő a normál tokmányétól. A különbség lényege nem is annyira a gyors befogás és fúrószár-csere lehetősége, hanem az, hogy az ütőműnek nem kell az egész tokmányt mozgatnia, csak a fúrószár végét "kalapálja". Így a teljes ütési energia a fúrószáron hasznosul.
A fúrókalapácsot is ajánlatos úgy használnunk, hogy kis fúróátmérővel (5-6 mm) előfúrjuk a lyukat, aztán 2 mm-enként növelve elérjük a szükséges átmérőt. Ez a módszer meghosszabbítja fúróink élettartamát. Abban is hasonlatosság van az ütvefúrókkal, hogy a betonvassal és a nagyobb kavics darabokkal bizony a fúrókalapácsnak is meggyűlik a baja. A kavicsot előbb utóbb a nagy ütési energia összetöri, de a betonvas tönkreteszi a fúróhegyet. Ha nincs módunk egy új furattal elkerülni a vasat, akkor HSS edzett-acél fúróval kell keresztüljutnunk rajta - természetesen kikapcsolt ütőművel.
Kisebb furatátmérőkhöz (10-12 mm-ig) tulajdonképpen nincs szükség nagy teljesítményű fúrógépekre. 6-800 W elektromos teljesítménnyel kiválóan tudunk dolgozni, a gép ütési energiája megfelelő lesz. A nagyobb átmérők már inkább az ipari kategóriában adódnak, és ott a gépek teljesítménye is nő. Míg a fúrókalapács használata általában csak igen kellemetlen hanghatásokkal és rezgésekkel jár (emiatt mindig legyünk tekintettel a lakóház többi lakójára is, mert a zaj az egész házban zavaró lesz), addig a nagy átmérőknél már akár komoly repedések is keletkezhetnek az épületen. E mellet a munka nagy porral, piszokkal is jár.
Nagy furatátmérőknél ma már inkább a rezgésmentes technológiákat érdemes használni. A gyémántszerszámos technológia a legfejlettebb módja a beton- és vasbeton szerkezetek megmunkálásának. A fúrást ebben az esetben egy speciális, gyémántszemcsés szerszámmal végzik, ütés nélkül. A gyémántszemcsés szerszámok a szerkezetekben található vasalást is elforgácsolják, a vágási, fúrási munkák után utólagos javításra, korrekcióra nincs szükség. A porképződés minimális, nincsenek káros rezgések, zavaró hanghatások.
8 mm fölött szinte bármilyen átmérővel készíthető furat beton, vasbeton vagy egyéb szilárd anyagba, falba, födémbe, felületre merőlegesen vagy bármilyen szög alatt. Jól alkalmazható több méter vastagságú szerkezetek (hídfők, gépalapok stb.) átfúrásakor is. Ennek a technológiának vannak barkács kategóriájú eszközei is - maga a gyémántszemcsés csőfúró és elegendően nagy teljesítményű, alacsony fordulatszámú fúrókalapács is rendelkezésre áll. (Természetesen az ütőművet ki kell kapcsolnunk használatakor.) Mégis jellemzően ez már professzionális kategória, kisebb-nagyobb vállalkozások sora foglalkozik gyémántvágási technológiával. Konyhai szagelszívó, szellőztető rendszer, mobilklíma kivezetését érdemes a profi eszközzel rendelkező szakemberre bízni, és megfelelő garanciával elvégeztetni. Az ügyesebb kezűek bérelhetnek is ilyen gépet; mindenképpen érdemesebb, mint barkács eszközökkel bajlódni.

www.falvagas.com