Építési telek választása

Az alap elképzelése nyilván minden családnak megvan telekvásárlás előtt. Elsősorban is végiggondoljuk anyagi lehetőségeinket, aztán azon belül jön a többi szempont: munkahelyünktől, rokonainktól való távolság mérlegelése, az infrastruktúra az érintett településen – óvoda, iskola, szórakozási és sportolási lehetőségek –, jó levegő, közlekedés stb. Amikor ezen túl vagyunk, jön a hirdetések böngészése – mostanában ehhez nagy türelem kell –, majd az első esélyes helyek megtekintése.

Innentől már egyre inkább be kell vinnünk a szakértelmet is a mérlegelésbe, mert sok olyan szempont kerül előtérbe, amire laikusként nem gondolhatunk. Már ekkor érdemes bevonni az építészt, hiszen az új rendeletek szerint rá nem csak a tervezéshez lesz szükségünk, hanem ő az, aki a terveket összehangolja az építési előírásokkal, és az egész építési folyamatot végigkövetve ellenőrzi, hogy a kivitelező mindent a tervek szerint valósít-e meg. Az építész szokásainkat, életvitelünket megismerve segít meghatározni, hogy mekkora házra van valójában szükségünk. Kiszámítja, hogy mekkora építési telekre fér el az elképzelt épület, így meg sem nézzük a kisebbet, de a feleslegesen nagyot sem.

A vásárlás előtt feltétlenül tájékozódni kell a helyi önkormányzatnál a beépítési lehetőségekről. Az övezeti besorolás határozza meg, hogy az adott építési telek hány százaléka építhető be, továbbá, hány szintes épület helyezhető el rajta. Mekkora az előírt előkert, oldalkert és hátsókert mérete, melyek meghatározzák, hogy milyen szélességű házat építhetünk. Kiderül az is, hogy szabadon álló, oldalhatáron álló vagy esetleg zárt sorú beépítés valósítható-e meg a telken.

Egy otthonos ház talán legfontosabb feltétele a jó tájolás. Persze egyéni szempontjaink eltérhetnek; van, aki a hűvösebb házra vágyik, a többség a világos, meleg, jól benapozott épületet részesíti előnyben. A nappalit általában a legtöbben a telek hátsó, intimebb része felé szeretik tájolni, és jó, ha ez Dél, Délnyugat felé néz. A hálószobákat általában Kelet, Északkelet felé szokták tájolni. A konyha, amelyből a teraszra kijuthatunk, szintén nyugati tájolású legyen, ha tehetjük. A kellemes légkör megteremtése mellett, az épület benapoztatása sokat segíthet fűtésszámlánk csökkentésében is.

És persze itt jön elő, hogy az utca iránya, a telek lejtése ezt az optimális tájolást lehetővé teszi-e? Egy északi hegyoldalon nehéz jól benapozott helyiségeket kialakítani, nehéz azt megvalósítani, hogy a nappali és a terasz nyugatra, délnyugatra nézzen. Meredek telken építeni mindenképp drágább, mivel az alapozási-, terepalakítási-, vízelvezetési munkák szakszerű kivitelezése igen költséges. A lejtős telek mindenképp több szintes, vagy esetleg szinteltolásos tervezést, építést von maga után. A plusz költségekkel szemben áll a kilátás, az, hogy ezt a kilátást jó eséllyel később sem veheti el egy másik épület, valamint az egyedi építési lehetőségek – félig a földbe süllyesztett pince, garázs stb.

A sík telekre való építés gazdaságosabb, viszont a föld alatti garázs kialakítása nem olyan kedvező, mint a lejtős telken; pl. meredek garázslehajtó válhat szükségessé. A panoráma is kevésbé valószínű, viszont a sík telken lehetőség van pl. a gyermekünkkel focizni, tollaslabdázni, míg ugyanezt egy erősen lejtős telken nehezen lehetne kivitelezni.

A telek formájára vonatkozóan a nem túlságosan nyújtott téglalap, vagy négyzet alakú forma a legideálisabb, de talán a legfontosabb, hogy elég széles legyen.

Amennyiben a területen épület található, bontási engedélyezési tervet kell készíttetnünk, és bontási engedélyt kérnünk a helyi építési hatóságtól, ami a többletköltségeken túl legalább 2-3 hónappal meghosszabbítja a megvalósításhoz szükséges időt.

Előre tájékozódnunk kell a telken lévő közművekről. Milyen közművek vannak az utcában, illetve a telken belül (víz, villany, gáz, csatorna, telefon, internet, kábeltévé)? Milyen költsége lehet a bekötéseknek? Szükség lesz-e közműpótló berendezésre (pl. szennyvíz-gyűjtő), kell-e szennyvízátemelő, amennyiben az utca csatornázott, de magasabban fekszik a telek beépíthető részénél.

Mindenképp nézzük meg a szomszédos telkeken az épületek elhelyezkedését; valóban minden épület szerepel-e a tulajdoni lapon, illetve a valóságban is ott vannak-e ahol a papíron. Fontos a szomszédos épületek elhelyezkedése a telekhatárhoz képest! Sok gondot okozhat, ha már csak a tervezéskor vesszük észre, hogy a szomszéd háza, melléképülete, garázsa annak idején nem jó helyre került, túl közel építkezett a telekhatárhoz, ezzel minket kényszerítve az előírt tűztávolság betartására, amivel tovább szűkülnek lehetőségeink.

Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).

Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés az ingatlanra bejegyezve.

Zöldfelületi mutató

A zöldfelületi mutató a ház körül megmaradó, illetve újonnan ültetett, növényzettel borított felület méretét írja elő a telek területének százalékában megadva. Zöldfelületnek számítanak a füves, bokros, fás területek, de még az épület tetején levők is. A kocsibehajtó, a terasz vagy a ház körüli járda viszont csökkenti a zöldfelület nagyságát. Az épületen elhelyezett növényzetnek csak egy meghatározott hányada számít bele a zöldfelületbe. Egy intenzív zöldtető felületnek – virágokkal, gyeppel és bokrokkal – csak az 55%-a számít zöldfelületnek, és az is csak akkor, ha az egész tetőkert legalább 20 m²-es.