A legfontosabb kérdések
1. hol
2. lakás vagy ház
3. mekkora méretű
4. hány szobás
legyen
5. milyen áron
6. új építésű
vagy felújítandó ingatlan
7. hányadik
emeleten
8. kert
9. parkolás,
garázs
10. közlekedési
lehetőségek
Vegyük szemügyre a környéket
Ezeknek az alapszempontoknak a pontosítása nagyon fontos. A környék kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy milyen a mi családunk. Gyerekek életkora, nagyszülők velünk költöznek-e? A kisgyerekes családoknak fontos szempont, hogy a közvetlen környéken milyen családok élnek? Egy települést vagy településrészt alapvetően meghatároz az ott élők összetétele. Ahol sok új lakás épült az elmúlt években, ott elérhető közelségben megjelennek iskolák, óvodák, játszóterek, boltok, orvos, fodrász stb., általában javul a közlekedés is.
Ahol sok idős él, ott ezek a lehetőségek sajnos szűkülnek. Társasházak esetében általában sok a régen felújított lakás, és a házon is csak a legszükségesebb felújításokat végezték el (vagy azokat sem), és nem is nagyon várható, hogy egy idősek lakta lakóközösség új terveket sző. Ezért a ház állapota nem csak azért fontos, hogy mennyit kell magunknak költeni a közös kiadásokra, hanem mert még ha magunknak sok pénzünk is van, nem fogjuk tudni sem felújítani, sem modernizálni az egész társasházat.
Akár házat, akár lakást keresünk, beszéljünk a szomszédokkal is, mielőtt döntünk. Ez még akkor is fontos, ha a közvetlen szomszédunk akár el is költözhet, de a környékről is fontos információkat tudhatunk meg tőle.
Lakásvásárlás esetén fontos, hogy milyen falak választják el egymástól a lakásokat, mert ha a szomszéd csendes néni helyett egyszer csak egy kisgyerekes család vagy tinédzser költözik a mellettünk lévő szobába, zajosabbá válik az élet. Fontos átnézni a ház házirendjét is, mert abból kiderül, milyen szabályok között élnek a lakók. Kiolvasható belőle, hogy majd a még utánunk érkező újakra is milyen szabályok lesznek érvényesek. Egy ilyen házirend ugyan a renitenseket nem tudja tökéletesen megrendszabályozni, de a lakóközösség „elvárása” jó eséllyel kiderül.
Családi házaknál ilyen házirend nincs, de ha végigsétálunk az egész utcán, bekukkantunk a kerítéseken, sok mindent megtudhatunk a ott lakókról.
Bárhol is „szeretünk bele” egy lakásba vagy házba, mielőtt döntünk, menjünk vissza különböző időpontokban is: reggel, este sötétben, hétvégén. Nem is kell hozzá a lakás tulajdonosa, bár a lakást is érdemes megnézni többféle időpontban: délelőtt-délután (mikor hogyan süt be a Nap a lakásba); hétköznap-hétvégén: nincs-e valami olyan takarásban lévő üzem a közelben, ahol pl. egész nap bútorlapot szabnak, vagy megy egy zajos ventilátor a péknél, esetleg túl sok és hangos a harangszó.
A kiválasztás előtt még fontos, mérlegelendő körülmény, hogy emeletes házban hányadikon van a lakás, és van-e lift. Előre kell gondolni kicsit az életünkben, hogy milyen változások várhatók az adottakon kívül. Pl. tervezünk-e gyereket, van-e babakocsi tároló stb.? Várható-e, hogy idősödő szüleinket magunkhoz kell venni?
Ha számunkra ismeretlen kerületbe, másik városba vagy településre szeretnénk költözni, mielőtt döntünk, érdemes utánanézni az orvosi rendelőknek. Hová – melyik rendelőbe, kórházba – fogunk tartozni, milyen ellátás érhető el a közelben. A helyi önkormányzatot is érdemes megnézni; hol van, milyen a környezete. Sokat elárul a helyi szokásokról, emberekről, lehetőségekről, hogy ezek környékén mit látunk napközben, ügyfélfogadási időben és azon kívül is.
Ha családi házat keresünk, fontos jellemző a kert nagysága. A nagyobb drágább, bár egy bizonyos méret felett már nem növekszik lineárisan, de döntés előtt ne felejtsük el, hogy egy nagy kertben nagyon sokat kell dolgozni, hogy szép – vagy akár csak elfogadható – legyen. Népszerűek a kertkapcsolatos és a sorházi lakások is, és alapvető fontosságú, hogy van-e kocsibeálló vagy garázs, illetve fontos lehet, hogy van-e terasz.
Folytatjuk!