Falazóanyag választása

A döntést alapvetően befolyásolja az ár. Azt azért mindenki tudja, hogy nem feltétlenül a pillanatnyi ár alapján kell dönteni, hiszen házunkat 50-100 évre építjük, és nem csak a fűtési költségek egyenlíthetik ki a falazó anyag jelenlegi – esetleg magasabb – árát, hanem a következő évtizedek komfortszintjével is számolni kell. Ezeken kívül még azzal, hogy a létrehozott új értéket hogyan honorálja majd a piac; „mennyit fog érni a házam, ha könnyűszerkezetes, vagy ha más építőanyagból építem”? Szerencsés esetben az építkező és a tervező együtt döntik el, hogy a legelterjedtebb falazóanyagok – égetett agyag termékek (tömör-, üreges-, vázkerámia-, pórusos téglák), mészhomoktéglák, pórusbeton és az agyagkavics – közül melyikből épüljön a ház.

Szilárd vagy jól szigetelő

Fontos a tartószerkezet szilárdsága, megbízhatósága, tartóssága. Legyen jó hőszigetelő, a hideg és a meleg ellen is szigeteljen, viselkedjen páratechnikailag zavartalanul, legyen jó hangszigetelő is, és ezek felett lehetőleg legyen kedvező az anyagár, és a lehető legkisebb az élőmunka-ráfordítás a falazáskor.

Általában a tömör, vagy minél tömörebb anyagok a leginkább jól terhelhetőek, viszont ezek a legkevésbé jó hőszigetelők, de tömegüknél fogva jó hangszigetelők. Ilyenek a mészhomoktégla és a tömör égetett agyag téglák közül a kisméretű tégla. Valamennyi többi falazóelem vagy anyagában pórusos – mint a pórusbeton, a pórusos blokktégla és az agyagkavics falazóblokk – vagy gyártás során kerül kialakításra minél nagyobb üreghányad, mint pl. a hagyományos blokktéglák vagy a vázkerámia falazóelemek esetében. A tervező dolga megteremteni az összhangot a különböző falazatanyagok között; a megfelelő szilárdság biztosítása mellett gondoskodni arról, hogy a ház hőtechnikailag, páratechnikailag és akusztikailag (hangszigetelés) is megfelelő legyen.

Ez nem mindig könnyű, mert például a szilárdsági szempontok és a hőszigetelő képesség gyakorlatilag egymással ellentétesek. Minél pórusosabb, minél nagyobb üregtartalmú egy falazóelem, annál jobban hőszigetel, de ezzel párhuzamosan csökken a terhelhetősége. Minél kisebb a falazat tömege, annál jobban képes rezgésbe hozni a hangterhelés, tehát romlik a hangszigetelő képesség.

Mi jó télen, is mi nyáron

A téli hideg és a nyári meleg elleni szigetelés is némileg egymásnak ellentmondó szempontok. A téli hideg ellen könnyű szerkezetekkel és hőszigeteléssel, a nyári meleg ellen azonban a falazat nagy tömegével lehet védekeznünk. A könnyű falszerkezet hőtároló képessége jóval kisebb, mint a nagy tömegű tömöré. Ennek a jelentősége a nyári hőségben erősödik fel, amikor a kinti meleg kirekesztése, illetve a lakás kellemes klímájának biztosítása a cél. A kiváló homlokzati hőszigetelés is csak akkor tudja nyári melegben a megfelelő belső klímát biztosítani, ha a folyamatos hőelvonást klímaberendezés biztosítja. A nagy tömegű, vastag falszerkezetek – a régi váraknak méter vastag tömör falazata volt, hűvös is volt bennük – hőtároló képessége sokkal nagyobb, ezeknél sokkal könnyebb biztosítani nyáron a jó belső komfortot, de győzzük kifűteni télen! A mai építkezéseken nem jellemző, hogy ilyen falazatokban gondolkodnának.

Légező fal

Páratechnikailag is eltérően viselkednek a tömör és a pórusos falazóanyagok; a tömör anyagok páraáteresztő képessége sokkal rosszabb, mint a pórusosoké. Elterjedt tévhit azonban a lélegző fal, amely azt is sugallja, hogy minél tökéletesebb a falazóanyag légzárása, annál könnyebben penészesedik a fal, mert nem megfelelő a légcsere. Valóságban a falazaton keresztül a szükséges légcsere elenyésző része történik, döntően ezt a feladatot a természetes vagy mesterséges szellőztetéssel kell megoldani. A lélegző fal, nem azt jelenti, hogy nem kell szellőztetni, vagy megengedhető a tökéletesen légzáró ajtók, ablakok alkalmazása mindenféle szellőztető szerkezet nélkül, hanem azt, hogy a téli időszakban a nagyobb belső páratartalom úgy jut át a falakon, hogy sehol nincs kondenzáció, párakicsapódás.

Hangszigetelés és a hőszigetelés is némileg ellentmondásos szempontok. Akár léghangról (levegő által továbbított rezgésekről), akár testhangokról (falak, födémek, padlók által vezetett kopogó) hangokról legyen szó, a nagyobb fajlagos tömeg a kedvezőbb hangszigetelési szempontból. Minél nagyobb tömegű tehát egy fal, annál nehezebb rezgésbe hozni, annál jobban hangszigetel. Ebből a szempontból a nagyon pórusos, könnyű anyagok kedvezőtlenebbek.

Agyagkavics falazóblokk

Falazás mészhomok falazóblokkal

Kisméretű tömör tégla

Könnyűbeton falazat

Mészhomoktégla

Pincefalazó

Porotherm üreges falazóblokk

Teljes ház üreges falazóblokkból

Ytong falazat

Ytong falazóblokk