Falazóanyag választása

2018-02-26 08:16:53 | Módosítva: 2018-02-26 08:26:03

Bár egy házépítésnél a falazó anyag kiválasztása a tervező dolga lenne, de természetesen minden gyakorlati kérdésben az építtető dönt, hiszen magának építi a házat, és ő fizeti a költségeket. A legtöbb esetben persze az igazi tudása hiányzik ehhez a döntéshez, olvasmányaiból és ismerőseitől tájékozódik, szerencsés esetben figyelembe veszi a szakértő (tervező építész) tanácsait is.


A döntést alapvetően befolyásolja az ár. Azt azért mindenki tudja, hogy nem feltétlenül a pillanatnyi ár alapján kell dönteni, hiszen házunkat 50-100 évre építjük, és nem csak a fűtési költségek egyenlíthetik ki a falazó anyag jelenlegi – esetleg magasabb – árát, hanem a következő évtizedek komfortszintjével is számolni kell. Ezeken kívül még azzal, hogy a létrehozott új értéket hogyan honorálja majd a piac; „mennyit fog érni a házam, ha könnyűszerkezetes, vagy ha más építőanyagból építem”? Szerencsés esetben az építkező és a tervező együtt döntik el, hogy a legelterjedtebb falazóanyagok – égetett agyag termékek (tömör-, üreges-, vázkerámia-, pórusos téglák), mészhomoktéglák, pórusbeton és az agyagkavics – közül melyikből épüljön a ház.

Szilárd vagy jól szigetelő

Fontos a tartószerkezet szilárdsága, megbízhatósága, tartóssága. Legyen jó hőszigetelő, a hideg és a meleg ellen is szigeteljen, viselkedjen páratechnikailag zavartalanul, legyen jó hangszigetelő is, és ezek felett lehetőleg legyen kedvező az anyagár, és a lehető legkisebb az élőmunka-ráfordítás a falazáskor.

Általában a tömör, vagy minél tömörebb anyagok a leginkább jól terhelhetőek, viszont ezek a legkevésbé jó hőszigetelők, de tömegüknél fogva jó hangszigetelők. Ilyenek a mészhomoktégla és a tömör égetett agyag téglák közül a kisméretű tégla. Valamennyi többi falazóelem vagy anyagában pórusos – mint a pórusbeton, a pórusos blokktégla és az agyagkavics falazóblokk – vagy gyártás során kerül kialakításra minél nagyobb üreghányad, mint pl. a hagyományos blokktéglák vagy a vázkerámia falazóelemek esetében. A tervező dolga megteremteni az összhangot a különböző falazatanyagok között; a megfelelő szilárdság biztosítása mellett gondoskodni arról, hogy a ház hőtechnikailag, páratechnikailag és akusztikailag (hangszigetelés) is megfelelő legyen.

Ez nem mindig könnyű, mert például a szilárdsági szempontok és a hőszigetelő képesség gyakorlatilag egymással ellentétesek. Minél pórusosabb, minél nagyobb üregtartalmú egy falazóelem, annál jobban hőszigetel, de ezzel párhuzamosan csökken a terhelhetősége. Minél kisebb a falazat tömege, annál jobban képes rezgésbe hozni a hangterhelés, tehát romlik a hangszigetelő képesség.

Mi jó télen, is mi nyáron

A téli hideg és a nyári meleg elleni szigetelés is némileg egymásnak ellentmondó szempontok. A téli hideg ellen könnyű szerkezetekkel és hőszigeteléssel, a nyári meleg ellen azonban a falazat nagy tömegével lehet védekeznünk. A könnyű falszerkezet hőtároló képessége jóval kisebb, mint a nagy tömegű tömöré. Ennek a jelentősége a nyári hőségben erősödik fel, amikor a kinti meleg kirekesztése, illetve a lakás kellemes klímájának biztosítása a cél. A kiváló homlokzati hőszigetelés is csak akkor tudja nyári melegben a megfelelő belső klímát biztosítani, ha a folyamatos hőelvonást klímaberendezés biztosítja. A nagy tömegű, vastag falszerkezetek – a régi váraknak méter vastag tömör falazata volt, hűvös is volt bennük – hőtároló képessége sokkal nagyobb, ezeknél sokkal könnyebb biztosítani nyáron a jó belső komfortot, de győzzük kifűteni télen! A mai építkezéseken nem jellemző, hogy ilyen falazatokban gondolkodnának.

Légező fal

Páratechnikailag is eltérően viselkednek a tömör és a pórusos falazóanyagok; a tömör anyagok páraáteresztő képessége sokkal rosszabb, mint a pórusosoké. Elterjedt tévhit azonban a lélegző fal, amely azt is sugallja, hogy minél tökéletesebb a falazóanyag légzárása, annál könnyebben penészesedik a fal, mert nem megfelelő a légcsere. Valóságban a falazaton keresztül a szükséges légcsere elenyésző része történik, döntően ezt a feladatot a természetes vagy mesterséges szellőztetéssel kell megoldani. A lélegző fal, nem azt jelenti, hogy nem kell szellőztetni, vagy megengedhető a tökéletesen légzáró ajtók, ablakok alkalmazása mindenféle szellőztető szerkezet nélkül, hanem azt, hogy a téli időszakban a nagyobb belső páratartalom úgy jut át a falakon, hogy sehol nincs kondenzáció, párakicsapódás.

Hangszigetelés és a hőszigetelés is némileg ellentmondásos szempontok. Akár léghangról (levegő által továbbított rezgésekről), akár testhangokról (falak, födémek, padlók által vezetett kopogó) hangokról legyen szó, a nagyobb fajlagos tömeg a kedvezőbb hangszigetelési szempontból. Minél nagyobb tömegű tehát egy fal, annál nehezebb rezgésbe hozni, annál jobban hangszigetel. Ebből a szempontból a nagyon pórusos, könnyű anyagok kedvezőtlenebbek.


Agyagkavics falazóblokk


Falazás mészhomok falazóblokkal


Kisméretű tömör tégla


Könnyűbeton falazat


Mészhomoktégla


Pincefalazó


Porotherm üreges falazóblokk


Teljes ház üreges falazóblokkból


Ytong falazat


Ytong falazóblokk

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Isotex panelek a tetőterek hőszigetelésében

Egyre terjed itthon az északi országokban már egy emberöltő óta alkalmazott hőszigetelési eljárás, ami számos nagyon fontos elemében különbözik az eddig alkalmazott megoldásoktól.


Energy Saving System

A hőszigetelés az év minden szakában megtérül. Míg a hideg évszakokban melegen tartja a falakat, addig nyáron a hőszigetelés tulajdonképpen úgy működik, mint egy légkondicionáló. A Murexin...