Belső és külső WC-tartályok javítása

Beépített WC-tartályok

A beépített, falon belüli WC-tartályok leggyakoribb hibája, hogy a csészében láthatóan folyamatosan szivárog a víz, és hallható a betöltő szelep időnkénti szisszenése. Ennek oka a szelep meghibásodása, illetve a leeresztő szelep gumitömítésének a hibája, ami a tartály vizének állandó túltöltését eredményezi. Az is lehetséges, hogy a betöltő szelep vízszint szabályozója felakad és ezért nem képes elzárni a töltővizet. Ez a túlfolyás akár napi sok liter is lehet, ha nem figyelünk rá. Ritkább esetekben a nyomópanel, vagy a vezérlő alkatrészeinek sérülése is okozhat működési nehézségeket. A hiba könnyen megszüntethető, csak elég nehéz a kérdéses alkatrészekhez hozzáférni. A márkásabb típusokhoz könnyű az alkatrészek megvásárlása, a no name márkáknál ez már szerencse dolga.

Ahhoz, hogy a hiba okát fel lehessen deríteni, le kell szerelni a nyomólapot a helyéről. Ez természetesen gyártónként változó, de némi rutinnal meg lehet találni a módját. Általában ezek a fedőlapok kipattinthatók és óvatosan egy lapos szerszámmal alányúlva megtalálhatók a rögzítési helyek, és utána már elég könnyű a nyomólap kiemelése. Egyes típusoknál (pl. Grohe, Geberit, Schell, Alkaplast stb.) a nyomólap két alsó sarkát megfogva, kicsit megemelve, majd a tetejét kifelé billentve már könnyen leemelhető a lap. Ezt követheti a belső panel lebontása és leemelése. A középen levő fehér tolórudak tetején levő 1-1 bepattintható nyelvet még a szerelőkeret eltávolítása előtt ki kell emelni, majd a keretet rögzítő csavarok kihajtása után már leemelhető a szerelőkeret. Van még mögötte egy belső térelválasztó műanyag lap, ami a víz kifröcsögését és a tolórudak egységét is leszorítja. Az ábrák mutatják az egyes szerelvény egységek, és alkatrészek elhelyezkedését, ami nagyon megkönnyíti a további szerelési munkát.

Amint feltárul a tartály belseje, azonnal zárjuk el a tartály feletti szakaszolócsapot, és szereljük le a betöltő szelepre csatlakozó flexibilis csövet. A beépített WC-tartályoknál többnyire a töltőszelep hibásodik meg, vízkő vagy egyéb szennyeződések lerakódása miatt szokott „ereszteni”. A legegyszerűbb a töltőszelep cseréje. Meg lehet próbálni a töltőszelep állítását, hogy ne az utolsó pillanatban zárjon le, azonban egy idő után mindenképpen szükség lesz a cseréjére. E hibára úgy lehet következtetni, hogy a tele töltött tartály túlfolyóján távozik-e a víz, mert a szelep nem zár le teljesen.

Ha a tartály vízszintje megfelelő és a töltőszelep csak ritkán ereszt vizet a tartályba, akkor a csészébe folyó vizet a leeresztő szelep gumitömítésének nem megfelelő zárása okozza. Ha kiszereljük a leeresztő szelepet, és kicseréljük a szelep alján levő tömítést, akkor nagy valószínűséggel megszűnik a csészében észlelhető vízfolyás. Ilyen esetekben az egész szelepegységet alaposan le is kell tisztítani – nem csak a tömítő gyűrű környékét. Ez vonatkozik a töltőszelepre is, mert a vízben levő vízkő minden működő alkatészre lerakódik, és gátolhatja ezek működését.

A márkás tartályokhoz biztosan lehet alkatrészt találni a márkaboltokban és a nagyobb szakkereskedésekben. Ha az észlelt hibát mégsem sikerült megszüntetni, vagy elakadtunk már az egységek kiszerelésénél, akkor feltétlenül szakszervizhez kell fordulni a javítás elvégzése érdekében.

Az is előfordul bár ritkán –, hogy a falon belüli WC-tartályban eltörnek egyes műanyag alkatrészek. Mivel a kereskedelemben ezek nagyon ritkán kaphatók, és a cserealkatrészek megrendelése akár hetekig is húzódhat, érdemes azon is elgondolkodni, hogy a komplett tartály cseréjével gyorsabban megoldható hiba.

Külső WC-tartályok

Ugyanez vonatkozik a no name beépített WC-tartályokra is, amelyekhez az alkatrész beszerzésére szinte alig van lehetőség. Igaz, hogy a teljes csere többe kerül, mint egy alkatrészcsere, de ezzel a várható újabb meghibásodások lehetősége is kizárható.

Nemcsak a beépített WC-tartályok szoktak hasonló hibákat produkálni, hanem a falon kívüli tartályok is elég gyakran szivárogtatják az öblítővizet. A javításhoz most is a külső szakaszoló szelepet kell elsőként elzárni, ami általában a tartályhoz közel található. A tartályok hibáinak okát is az előzőkben említett leeresztőszelep rossz zárása, illetve a töltőszelep működési hibái közt kereshetjük. Ezt okozhatja vízkőlerakódás, ami mindegyik WC-tartálynál gátolhatja az alkatrészek szabad mozgását, de a mozgó alkatrészek elszennyeződése is okozhat zárási hibákat. Ez az egymáson elmozduló műanyag alkatrészek, és minden egyéb mozgó alkatrész mozgását gátolhatja.

Ha a töltőszelep nem zár le teljesen, akkor ez vízszivárgást okoz, ami főként a teljes lezárás utáni fázisban észlelhető. A szelep zárásának hibáját az öblítő kar elakadása vagy a rakódott vízkő is okozhatja. A szelep kiszerelése után a vízkő egy hosszabb idejű tömény ecetes vagy citromsavas áztatással eltávolítható, és így a vízszivárgás megszüntethető.

A záró gumitömítést is érdemes megvizsgálni, mert ha kopott vagy elhasadt, nem képes teljesen lezárni a szelepet. A tartály töltőszelepének a vízszintet szabályozó rudazatának akadálymentes mozgása is fontos, felakadása is előidézheti a töltővíz folyamatos elfolyását. Ilyen esetekben ezt a hibát kell megszüntetni. A túlfolyó víz a leeresztőszelep túlfolyó csövén átbukva távozik a csészébe.

Túlfolyást okozhat a leeresztőszelep is, ha az alsó gumi tömítés felülete nem sima, elszennyeződött, és az alatta levő leeresztő nyílásra is szennyeződések rakódtak le. A kopott tömítés mindenkor cserére szorul, éppen úgy, mint a hibás töltőszelep is. Ezeket az alkatrészeket viszonylag könnyű beszerezni szerelvényboltokban. Ha pedig a műanyag lehúzó kar, vagy a tartóbakok valamelyike törik el, ezeket is elég könnyű beszerezni a szakboltokban és a javítás vagy alkatrészcsere után a megjavított WC-tartály már hibátlanul fog működni.