Belső falfelületek javítása

2018-03-05 08:37:26 | Módosítva: 2018-03-05 08:44:04

Lakásunk falai elég érzékenyek a különféle szennyeződésekre, a használatból adódó vakolat leverődésekre, repedésekre, vízbeázások okozta foltosodásra. Ha ezek nagyon szembetűnőek, akkor érdemes egy kis időt fordítani a kijavításukra, így elodázható a helyiség teljes kifestésének az ideje, feltéve, ha erre nem lenne már amúgy is szükség. A javítások nem mindig tüntethetők el teljesen nyomtalanul, de a hibák láthatósága jelentősen csökkenthető.


A falak felületi sérüléseinél a koszos elhúzások, fűtőtest feletti porosodás vagy a kisebb és már felesleges lyukak eltüntetése a legegyszerűbb. A koszos falfelületet először a felületi portól alaposan le kell kefélni. A festék pórusaiba rakódott szennyeződés nyoma ezzel nem tüntethető el, viszont sokkal könnyebb egy nedves, mosószeres szivaccsal fokozatosan feloldani a felkenődött szennyeződést. Fehér falaknál ez egyszerűbb, mint a színeseknél, mert ezeken a nedvesen lemosott szennyeződés világos foltot fog hagyni, ami kiszáradása után már alig észrevehető.

A mosható, és dörzsálló festésű falakon a letisztított rész meg fog látszani, de száradás után a kivilágosodott foltot már át lehet kenni hígított javítófestékkel. Érdemes festéskor egy kis üvegben - légmentesen lezárva – ilyen esetekre kis mennyiséget tárolni – a használt színű falfestékből. Ha túl nagy a színeltérés, akkor meg lehet próbálni a javítás széleit még alig nedves szivaccsal összemosni, amivel csökkenthető a színkülönbség mértéke. A régebbi színes falak ugyanis idővel fakulnak, a javítófesték pedig még „frissnek” mondható. Az összemosással ez a különbség tompítható, és így már kevésbé lesz szembetűnő. A képek kerete mentén kialakuló poros szegélyek is nedves mosással távolíthatók el.


A falakat elcsúfító kis szeghelyek, leverődések is sikerrel tüntethetők el. Ilyen esetekben a hiba helyén kissé nedvesítsük be a foltot, majd a felület nagyságától és a sérülés mélységétől függően – ez lehet akár tenyérnyi felületű és több cm mély is – glettel, vagy akár kissé hígabb gipsszel, spatulyával fokozatosan feltöltve hozzuk szintbe az eredeti fal síkjával. A hiba eltüntetéséhez akár több rétegben is felkenhető a javító anyag. A feltöltő anyag kiszáradása után finom csiszolással szüntethetők meg a kisebb felületi egyenetlenségek. Ehhez a csiszoló tuskóra feszített 180-as szemnagyságú papírral-, vagy vászonnal – csak lágyan a javított részre nyomva – koptassuk szintbe a javított felületet. Ilyenkor a széleket is kissé simítsuk át.



Portalanítás után következhet a javítófestékkel történő alapozás, majd a második, már jól fedő festékréteg felhordása. Lehetőleg az eredeti festőszerszámot használjuk, hogy a felület struktúrája közel azonos legyen az eredeti faléval. Ha nagy a tónuskülönbség, alig nedves szivaccsal áttörölve mossuk össze a fal széleivel. A kisebb lyukakat az üregükbe nyomkodott gipsszel töltsük fel, majd nedves spatulyával lehúzva távolítsuk el a felesleges töltőanyagot. Ha száradás után még szükséges, a kis mélyedéseket újabb vékony gletteléssel, szintbe csiszolással tüntethetjük el, majd jöhet a festék felkenése.



A gipszkarton falak felülete is elég sérülékeny, különösen a helyiség átrendezésekor keletkezhetnek éles sarkok okozta benyomódások. A fedőkarton ilyenkor ki is szakadhat, és a gipszmag is megsérülhet. A kisebb sérülések kijavításánál előbb a karton felszakadt rétegét kell óvatosan visszacsiszolni, majd a mélyedést gipsszel feltöltve és szintbe simítva szinte nyom nélkül eltüntethetők a hibák. A nagyobb hibáknál érdemes egy körülhatárolt darabot kivágni a gipszkartonból, és új darabbal pótolni. Utána természetesen jöhet a glettelés, csiszolás. Ha a fal színes falfestékkel van bevonva, akkor keskeny ecsettel átfestve szinte észrevehetetlen lesz a javítás helye.


A falon keletkezett repedések sem nyújtanak kellemes látványt, különösen, ha ezek elég szélesek. Általában az épület mozgása, vagy rosszabb esetben a vakolat falazattól való elválása okozhatja az ilyet. Ha nagyon vékony a repedés, azt valószínűleg az épület statikai mozgása okozza, ám nem árt ilyenkor is végig kopogtatni a vakolatot. Ha kongó hangot ad, az a vakolat leválására utal, és a későbbi általános festéskor a meglazult részt le kell verni, majd újra vakolva lehet megszüntetni a hibát.

Átmeneti megoldásként most csak annyit lehet tenni, hogy spatulya élével kissé kiszélesítjük a hézagot, majd benedvesítés után glettel vagy gipsszel szintbe simítjuk. Ezt azonban érdemes meggondolni, mert a vakolási hibákat precízen a festés során szükséges gletteléssel, és az abba bedolgozott üvegszálas szalagokkal megerősítve lehet megszüntetni. A vékony, hosszú vakolat repedések eltüntetésével nem érdemes kínlódni, mert a javítás jobban fog látszani, mint maga a vakolat hiba. Ezek kijavítását inkább hagyjuk a helyiség következő teljes kifestésének idejére.

Sajnos néha előfordul

Csőrepedés miatt átázik a fal, és kiszáradás után foltos marad a beázott falrész. A foltok eltüntetése a felület nagyságától függ. Ha ez túl nagy, az egész falfelület újra festése a megoldás, mert ezzel megoldható, hogy a beázott rész foltmentes legyen. A kisebb beázási foltok eltüntetésével azonban lehet kísérletezni. Először a fellazult festékréteget kell levakarni. Az ázott falrész teljesen kiszáradását többnapos szellőztetéssel lehet elérni, vagy hajszárítóval lehet gyorsítani. A sérült részt ezt követően vékonyan glettel kell szintbe hozni, majd csiszolás, alapozó festék felkenése után lehet a megfelelő színű javítófestékkel lekenni vagy hengerelni. Ha szükséges, a szélek nedves szivaccsal történő összemosásával lehet a javítás kontúrját és felületétnek élénkebb színét tompítani.


Télen gyakrabban fordulnak elő a rosszul szellőzött sarkokban, vagy az ablakok melletti falrészeken penészes foltok. Ez nemcsak egészségtelen, de csúnya is. A gyakoribb szellőzéssel sem tűnnek el könnyen. A foltos falfelületeket szódabikarbónás kezeléssel lehet megkísérelni eltűntetni. Egy egység porhoz kevert vízzel készült pasztával kenjük be a penészfoltos területet, majd hagyjuk a falra száradni. Ezt követően erős kefével távolítsuk el a falról, ami lejön a pasztából. A foltok remélhetőleg eltűnnek, ha pedig nem, akkor ismételjük meg a „kezelést”. Amint azt összes folt eltűnt, utókezelő szerként 2 dl vízhez keverjünk 1-2 kanál szódabikarbónát, majd az oldatot szóró-flakonba töltve vékonyan fújjuk át az előbb kezelt felületet. Az oldat száradás után vékony védőréteget képez, ami megakadályozza, hogy a penész újból megtelepedjen a falon.

A penész ellen 20%-os ecettel is lehet védekezni. Előtte erős sörtéjű kefével igyekezzünk megtisztítani a falat, majd az ecetet szóró-flakonba töltve permetezzük be a gombával fertőzött részeket. Néhány óráig szellőzéssel segítsük elő a szer hatását, majd utána az ecettel kezelt felületet öblítsük le vizes permettel. Az ecet ugyan megöli a penészgombát, de a foltokat nem tünteti el, ezért ha nagyon látható helyen van a gombafoltos falrész, akkor javító falfestékkel érdemes átkenni, amit majd egy tavaszi festéssel tökéletesen el lehet tüntetni. Alapozásnál azért érdemes gombásodást gátló alapozófestékkel bevonni ezeket a falrészeket a teljes színre festés előtt.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A glettelés fogásai

Sokan szívesen vállalkoznánakarra, hogy pl. a lakásuk festését maguk újítsák fel, ám elriasztja őket az ilyenkor nem mellőzhető felületjavító glettelés. Szó, mi szó, ez szakértelmet igénylő munka,...


Sérült betonfelületek kezelése

Az építőipar egyik fő építési anyaga napjainkban a beton. Előnye, hogy szinte bármilyen formájú szerkezetet ki tudunk alakítani belőle, a kellő szilárdsággal és tartóssággal. A betonszerkezeteket...