Kerti fáink koronaformái

2018-03-05 08:51:19 | Módosítva: 2018-03-05 08:57:24

A lombfakadás előtti időszakban célszerű fáink metszését elvégezni. Sokféle koronaforma létezik, de ezek metszésmódjaihoz nem kell feltétlenül teljesen ragaszkodni. Ha betartunk néhány alapelvet, akkor a metszéssel kárt nem tudunk okozni a fának, csak hasznot magunknak.


Miért ilyenkor metszünk?

A kora tavaszi metszés azért jobb az őszinél, mert ekkor látjuk az esetlegesen visszafagyott részeket, és ezeket is korrigálhatjuk. Azért lombosodás előtt végezzük e munkát, mert ilyenkor a fát - nem lévén még nedvkeringése - kisebb eséllyel fertőzzük meg a gombabetegségekkel, melyek szaporítószerveit a metszőollóval is átvihetjük egyik ágról a másikra, vagy egyik fáról a másikra. A keletkezett sebekben nem tudnak ilyenkor a hűvös időjárás és a nedvkeringés hiánya miatt terjedni a betegségek. Ennek ellenére metszés után érdemes a fákat kén, vagy réztartalmú lemosó szerekkel, nagy lé mennyiséggel lepermetezni. E szerekkel a sebzéseket, az ágakat és a törzset is mossuk át, sőt az sem árt, ha a fa körül is permetezünk, mert a lehullott moníliás gyümölcsmúmiák a talajról is visszafertőzhetnek. A kéreg átmosása a repedésekben telelő rovarkártevőket is gyéríti.

Miért is metszünk?

A fák természetes koronaformái – amit maguktól kinevelnek – csak a legritkább esetben felelnek meg a termelői igényeknek. Nagy területet foglalnak el, alulról gyorsan felkopaszodnak, nehezen kezelhetők: hiszen a magasra nőtt fa nehezen permetezhető, de nehezen szüretelhető is. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával.

Míg a gyümölcsfáknál lényeges, hogy a koron ne legyen túl sűrű, mert így a szél jobban átjárja az ágak közét, és csapadék után hamarabb megszáradnak a levelek, a gyümölcsök, aminek köszönhetően a baktériumos és gombás betegségek terjedése gátoltabb. Minden fafajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés, formálódás, azaz koronaforma. Díszfák esetén a metszés fő alapelve, hogy főleg kisebb hely esetén ne legyen túl terebélyes a fa, metszésével kompaktabb formát érünk el. A magasságot is metszéssel tudjuk korlátozni. Az elhalt, felkopaszodó részeket vágjuk vissza, mert a metszés alatt alvórügyből több fiatal hajtás tör majd elő.

A gyümölcsfáknál minden fajnak van egy alap koronaformája, amit a növény kinevel, ezt kell némiképp korrigálni. Az őszibarackokat katlan koronán szokás tartani, kiszedve a felfelé törő vezérágat, így a fa 80-100 centiméteres magasságban elágaztatható. Mivel a barack viszonylag sok permetezést igényel, ez a szellős, ritka ágrendszerű koronaforma ideális neki. Az almáknak, körtéknek, kajsziknak meghagyjuk a vezérágát, de csak olyan magasságig engedjük, ahol az ápolás még megoldható. A meggy és cseresznyefák igénylik a legkevesebb metszést, de ha monília fertőzést látunk a meggyen ilyenkor (ahol az ágvégeken még mindig fenn vannak a tavalyi elszáradt levelek), akkor azokat 30-40 centiméter hosszban vágjuk le. Így a fertőzött vesszőktől megszabadulva csökkenthető a tovább fertőzés kockázata.

Általános koronaformák

Következzék néhány koronaforma, amihez nem árt, ha hasonlít a fa. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye, a vázágak száma és elhelyezkedése, a törzs magassága, valamint az egész fa magassága. Tehát ha most ültetjük a fát, akkor ennek szellemében érdemes majd az évek során kialakítani a koronát. Ha kertet vettünk, és adottak benne a fák, akkor az adott fajra jellemző forma visszaállása a cél.

A törzsmagasság – ha koronás oltványt veszünk – adott, hiszen már a korona kialakult a törzsön. Ha suhángot veszünk (amin még nincs oldalág) akkor mi határozzuk meg a suháng visszametszésével, hogy a korona milyen magasságból induljon. Amilyen magasságban elmetsszük a suhángot, onnan fog elágazni, és ez lesz majdan a korona alja.

Alacsonyan, 40-60 cm magasságban érdemes indítani az alma, körte (ha birs alanyon van) és az őszibarack koronáját. Középmagas: 80-100 cm magasságot célszerű hagyni a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, ringló, körte (ha vad alanyon van) és törzses bokrok: köszméte, ribizli, josta esetén.

Magasról – 100-170 cm és felette – induljon a dió, gesztenye koronája, és minden olyan fáé, melyek árnyékában majd hűsölni szeretnénk. Ha alacsony a korona, akkor könnyebb a gondozás, ha magas, akkor a fa alatt el lehet majd férni, akár asztalt, kerti pihenőt alakíthatunk ki alatta. Pont ezért célszerű a magas korona a diónak, gesztenyének, hiszen azok termése lehullik, és a földről szedjük, tehát nem probléma, ha magas a fa. De egy 6-7 méterre felengedett alma, vagy cseresznye nehezen lesz betakarítható.

További megoldások

Már szó volt az őszibarack katlan koronájáról, mely oldalirányba szélesen szétterül. Szilvának váza koronát célszerű alakítani, ez hasonló a katlanhoz, csak keskenyebb és magasabb, de ennek sincs középen felfelé törő vezérága. Almáknál leggyakoribb a karcsú orsó, ennek már van felfelé törő vezérága, és arról oldal irányban ágazik le a többi ág. A kör alapterületű koronák azoknál a fáknál ajánlottak, amelyek inkább bokorfák, és a leginkább fényigényesek. Ezeknek a fáknak nincs tengely dominanciája, így a nyitott koronaformák kialakítása lehetséges. Ezek mellett többféle kombinált koronaforma is létezik, melyeknek nagyon jó szakirodalma van, és itt terjedelmi korlátok miatt sem tudjuk mind bemutatni. Ha megnézzük képen a kialakítandó koronaformát, akkor már nem olyan nagy ördöngösség valami hasonlót megformázni.

Alapelv, hogy sokkal jobb minden évben egy kicsit igazítani metszéssel a fákon, mint éveket kihagyni, és utána drasztikus beavatkozásokat végezni. Azért van ez így, mert tavaszra a fákon már kialakultak a termőrügyek, melyekből virág, majd termés lesz. Ha nagy átalakítást kell végezni egy fán, például mert alul felkopaszodott, akkor a felső részéből kell sokat visszavágni azért, hogy újra alulról bokrosodjon. Azért kopaszodott fel, mert alul fényhiányos volt a környezet, tehát felül alakította ki a termőrügyeinek nagy részét. Ezzel a beavatkozással elérjük, hogy újra alulról hajtson, de a termőrügyek nagy része elvész, az adott évben termésre nem számíthatunk, és a következőben is kevésre.

Metszésnél figyeljük, hogy a metszés alatti, tehát a vesszőn maradó legfelső rügy merre áll. Amerre áll, arra fog nőni a belőle kihajtó hajtás, később vessző, majd évek múltán ág. Ha kifelé áll, az szellősebbé teszi a koronát majd, de nagyobb lesz a korona helyigénye, mert terebélyesedik ettől. Ha befelé áll, akkor az abból képződő hajtás sűríti majd a koronát. Sövénygyümölcsösnél egész extrém koronaformák is kialakíthatók, de itt nem elég metszeni, hanem kötözéssel, súlyozással kell a veszőket a megfelelő irányban tartani mindaddig, míg annyira megfásodnak, hogy már e kényszerítő eszköz nélkül is a kívánt pozícióban maradnak.

Sokan nem mernek nekikezdeni a metszésnek, mondván mi van, ha elrontják. Amennyiben az itt leírt egyszerű alapelveket betartjuk, és meg tudjuk különböztetni a kisebb hajtásrügyeket a nagyobb vegyes rügyektől és termőrügyektől, akkor már nagy gond nem lehet. A fa koronája legyen szellős, és minél szimmetrikusabb (ez statikailag fontos, mert a féloldalas fát könnyebben kidönti a szél). Úgy ritkítsunk, hogy arányosan maradjanak a növényen hajtó (azaz leveles hajtást hozó), és termőrügyek is.


Ahogy a Nap látja a fát


A ritkítás elég látványos még egy évnyi növekmény esetén is


Kicsit ferde, de megfelelően szellőzött és fényjárta korona, alacsony, így könnyen kezelhető, szüretelhető




A sövénygyümölcsösök látványosak, de kialakításuk sok munkát igényel, mert e forma igen messze áll attól, amit a fa természetesen kinevelne


Alacsonyabb és rendszeresen metszett fákat nem kell alpintechnikával gondozni


Előtte utána példák: a forma marad, csak minden ritkább és rövidebb


A törpe fajták olyanok, mint a nagyok, csak kicsiben, így a díszkertben is helyük lehet

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hangulatok és formák

Környezetünknek hangulati értéke van, ami jó esetben inspirál, nyugtat, feltölt. A rosszul megtervezett vagy kellően át nem gondolt berendezések, színek, fények rosszul befolyásolják közérzetünket....


Jó tél volt

Havat ugyan egyre ritkábban látni hazánkban, de reméljük, az azért még messze van, hogy narancsot vagy kivit szüreteljünk gyümölcsöseinkben. Vannak, akik a viszonylag enyhe és szinte hómentes...