Erkélyek, loggiák szigetelése

2012-06-02 13:29:25 | Módosítva: 2012-06-02 13:29:25

A korszerű és divatos épületek igen változatos megjelenésűek. Az igényeknek megfelelően szinte minden új építésű lakás rendelkezik kisebb-nagyobb erkéllyel, loggiával vagy terasszal, ez utóbbi főleg a felső szinteken, tetőterasz formájában. A szép építészeti megoldás azonban könnyen az energiapazarlás egyik forrása lehet, ha az erkély padozata hőhídként szállítja el a fűtési energiát.

Az erkélyek és a teraszok nem csak nagyságukban, elhelyezkedésükben különböznek egymástól, hanem épületszerkezetileg is teljesen eltérőek: az erkélyek az épület emeletéről kiálló, egy-másfél méternél rendszerint nem szélesebb nyitott épületrészek, a födémekből konzolosan kinyújtott tartószerkezettel. Az erkélyek, loggiák méretét sokszor nem a használhatóság, hanem az építésügyi előírások határozzák meg: csak 1,5 m szélességű erkélyek állhatnak ki a homlokzat síkjából.

A loggia olyan erkély, amelynek egy vagy mindkét oldala fallal határolt, vagy a homlokzat síkjából kiugorva, vagy az épület tömegében besüllyesztve. Többszintes épületeknél az erkélyek és loggiák legtöbbször egymás felett ismétlődnek, alattuk nincs beépített illetve fűtött tér. Ezzel szemben a teraszok akár több méter szélesek is lehetnek, és legtöbbször lakótér felett helyezkednek el, lapos-tető szerkezetként. Mindhárom épületszerkezet igen gondos tervezést és kivitelezést igényel, mivel nagyon sok szakipari munka-fázist kell összehangolni. Meg kell építeni a tartószerkezetet, létrehozni a megfelelő lejtést, vízelvezetést, a hő- és vízszigetelést, elkészíteni korlátot, a mellvéd-burkolatot és a padlóburkolatot, esetleges álmennyezetet és világítást. A sokféle, összehangoltságot igénylő munkafázis persze sok hiba forrása lehet.

Az erkélyek hőszigetelésének egyik módja, hogy a födém vastagságában, a vasbeton koszorúban elhelyeznek egy hőhíd-megszakító elemet, ebben az esetben az erkélylemez külön hőszigetelésére nincs szükség. Bármilyen korszerű is ez a módszer, sok esetben nem kerül ilyen elem beépítésre. Ennek lehetnek anyagi okai is, de sokszor az épület szerkezete nem alkalmas erre a megoldásra vagy a statikus tervezők nem járulnak hozzá. Tudni kell még, hogy a hőhíd-megszakító sem eredményez teljesen hőhíd-mentes szerkezetet, mert a szigetelő anyagon átvezetett betonvas képez hőhidat, de mindenképpen alacsonyabbat, mint az alább következő megoldás.

Ha a hőhíd-megszakító elem nem kerül beépítésre, akkor a másik megoldás az erkély-lemezek körbe-burkolása hőszigeteléssel. Ennek a hőszigetelésnek a vastagságát az építésztervezők általában úgy határozzák meg, hogy esztétikailag is elfogadható legyen, azaz ne váljon túl vaskossá az erkélylemez. A leggyakoribb a 4-6 cm-es hőszigetelés, amit alulra és felülre is el kell helyezni. Tulajdonképpen a hőhíd miatt nem kellene az erkély teljes szélességében szigetelni, hanem elegendő lenne a hőhidat jelentő falszerkezet vastagságának 2-3-szoros szélességében. Ilyenkor vagy a zsaluzatba helyezik el a hőszigetelést, vagy utólag rögzítik a kizsaluzott mélyedésben. Vannak olyan esetek, amikor esztétikai okokból, vagy mert statikailag nem lehet az erkélylemez vastagságát a hőszigetelés miatt csökkenteni, inkább az egész erkélyt körbeburkolják hőszigeteléssel. (A hőhidak elkerülésére nagyobb hőszigetelés esetén terjedőben van a külön, elválasztott szerkezetek felépítésének a módszere is.)

Az erkélylemez szigetelésének rétegrendje egyenes vagy fordított lehet. Ha a hőszigetelés a vízszigetelés alá kerül, akkor egyenes, ha fölé, akkor fordított rétegrendről beszélünk. Az erkélylemez síkja legtöbbször azonos a födém épületen belüli síkjával, ezért nagyon nagy gondot szokott okozni, hogy a rendelkezésre álló vastagságban minden szükséges réteg elférjen: lejtés, vízszigetelés, hőszigetelés és burkolat. Amíg a belső helyiségben a hangszigetelés, esztrich és burkolat számára elegendő 10-12 cm, addig kívül ez kevés, mert jóval több réteget kell az erkélylemezre pakolnunk, és akkor még nem is beszéltünk az erkély-ajtó előtt szükséges 2-4 cm-es vízküszöbről. Az is sokszor gondot okoz, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés (ha pl. 2 réteg bitumenes lemezből készült) legalább 1-1,5 cm vastag (az átlapolásoknál, a sarkokban még ennél is több lehet), és a vasbeton szerkezetek méretpontatlansága, valamint a lehajlásból eredő méretkülönbsége miatt gyakran még a tervezett 12 cm sincs a valóságban meg. Erkélyeket víz ellen kenhető, MS-Polimer alapú szigetelőanyaggal is lehet szigetelni, amely lényegesen vékonyabban felhordható mint a bitumen (átfedések nélkül).

Ilyenkor sajnos a kivitelezéskor épp a hőszigetelés vastagságából vesznek el, így fordulhat elő, hogy az 5-6 cm hőszigetelés helyett néhol csak 2-3 cm kerül elhelyezésre. A helyes megoldás természetesen minden esetben az lenne, hogy az erkélylemezeket legalább 15-18 cm-rel lejjebb viszik a belső födém síkjához képest. Így a megfelelő rétegfelépítést szakszerűen lehet kivitelezni. Ha ezt nem így teszik, hanem másik megoldásként az erkély síkját megemelik, akkor a szobából kilépve az erkélyre fel kell lépni egy lépcső-foknyit. Ez nem praktikus, sokszor veszélyes is.

Ha a rétegrend egyenes és az erkélyek mérete és alakja viszonylag kedvező, akkor mindenképpen javasolt a lejtést hőszigetelésből készíteni. Arra minden esetben gondolni kell, hogy a korlátok vagy pl. az erkély-elválasztó üvegfalak rögzítésénél se a vízszigetelés ne sérüljön meg, se hőhidat ne képezzen a rögzítés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Erkély-napelem

Az Elmű Hálózati Kft. január végén adta ki az engedélyt, amely lehetővé teszi egy lakó számára, hogy pár napelemtáblát felszereljen az otthona erkélyén. Ez az engedély kiemelkedően fontos lépés,...


Garázsfödém-varázs

Szerencsések azok a családi ház tulajdonosok, akiknél a földszinti lakószint alatt pince, műhely vagy mélygarázs célra is jól kihasználható, méretes helyiségek találhatók. Ezek azonban többnyire...