Erkélyek, loggiák szigetelése

2012-06-02 13:29:25 | Módosítva: 2012-06-02 13:29:25

A korszerű és divatos épületek igen változatos megjelenésűek. Az igényeknek megfelelően szinte minden új építésű lakás rendelkezik kisebb-nagyobb erkéllyel, loggiával vagy terasszal, ez utóbbi főleg a felső szinteken, tetőterasz formájában. A szép építészeti megoldás azonban könnyen az energiapazarlás egyik forrása lehet, ha az erkély padozata hőhídként szállítja el a fűtési energiát.

Az erkélyek és a teraszok nem csak nagyságukban, elhelyezkedésükben különböznek egymástól, hanem épületszerkezetileg is teljesen eltérőek: az erkélyek az épület emeletéről kiálló, egy-másfél méternél rendszerint nem szélesebb nyitott épületrészek, a födémekből konzolosan kinyújtott tartószerkezettel. Az erkélyek, loggiák méretét sokszor nem a használhatóság, hanem az építésügyi előírások határozzák meg: csak 1,5 m szélességű erkélyek állhatnak ki a homlokzat síkjából.

A loggia olyan erkély, amelynek egy vagy mindkét oldala fallal határolt, vagy a homlokzat síkjából kiugorva, vagy az épület tömegében besüllyesztve. Többszintes épületeknél az erkélyek és loggiák legtöbbször egymás felett ismétlődnek, alattuk nincs beépített illetve fűtött tér. Ezzel szemben a teraszok akár több méter szélesek is lehetnek, és legtöbbször lakótér felett helyezkednek el, lapos-tető szerkezetként. Mindhárom épületszerkezet igen gondos tervezést és kivitelezést igényel, mivel nagyon sok szakipari munka-fázist kell összehangolni. Meg kell építeni a tartószerkezetet, létrehozni a megfelelő lejtést, vízelvezetést, a hő- és vízszigetelést, elkészíteni korlátot, a mellvéd-burkolatot és a padlóburkolatot, esetleges álmennyezetet és világítást. A sokféle, összehangoltságot igénylő munkafázis persze sok hiba forrása lehet.

Az erkélyek hőszigetelésének egyik módja, hogy a födém vastagságában, a vasbeton koszorúban elhelyeznek egy hőhíd-megszakító elemet, ebben az esetben az erkélylemez külön hőszigetelésére nincs szükség. Bármilyen korszerű is ez a módszer, sok esetben nem kerül ilyen elem beépítésre. Ennek lehetnek anyagi okai is, de sokszor az épület szerkezete nem alkalmas erre a megoldásra vagy a statikus tervezők nem járulnak hozzá. Tudni kell még, hogy a hőhíd-megszakító sem eredményez teljesen hőhíd-mentes szerkezetet, mert a szigetelő anyagon átvezetett betonvas képez hőhidat, de mindenképpen alacsonyabbat, mint az alább következő megoldás.

Ha a hőhíd-megszakító elem nem kerül beépítésre, akkor a másik megoldás az erkély-lemezek körbe-burkolása hőszigeteléssel. Ennek a hőszigetelésnek a vastagságát az építésztervezők általában úgy határozzák meg, hogy esztétikailag is elfogadható legyen, azaz ne váljon túl vaskossá az erkélylemez. A leggyakoribb a 4-6 cm-es hőszigetelés, amit alulra és felülre is el kell helyezni. Tulajdonképpen a hőhíd miatt nem kellene az erkély teljes szélességében szigetelni, hanem elegendő lenne a hőhidat jelentő falszerkezet vastagságának 2-3-szoros szélességében. Ilyenkor vagy a zsaluzatba helyezik el a hőszigetelést, vagy utólag rögzítik a kizsaluzott mélyedésben. Vannak olyan esetek, amikor esztétikai okokból, vagy mert statikailag nem lehet az erkélylemez vastagságát a hőszigetelés miatt csökkenteni, inkább az egész erkélyt körbeburkolják hőszigeteléssel. (A hőhidak elkerülésére nagyobb hőszigetelés esetén terjedőben van a külön, elválasztott szerkezetek felépítésének a módszere is.)

Az erkélylemez szigetelésének rétegrendje egyenes vagy fordított lehet. Ha a hőszigetelés a vízszigetelés alá kerül, akkor egyenes, ha fölé, akkor fordított rétegrendről beszélünk. Az erkélylemez síkja legtöbbször azonos a födém épületen belüli síkjával, ezért nagyon nagy gondot szokott okozni, hogy a rendelkezésre álló vastagságban minden szükséges réteg elférjen: lejtés, vízszigetelés, hőszigetelés és burkolat. Amíg a belső helyiségben a hangszigetelés, esztrich és burkolat számára elegendő 10-12 cm, addig kívül ez kevés, mert jóval több réteget kell az erkélylemezre pakolnunk, és akkor még nem is beszéltünk az erkély-ajtó előtt szükséges 2-4 cm-es vízküszöbről. Az is sokszor gondot okoz, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés (ha pl. 2 réteg bitumenes lemezből készült) legalább 1-1,5 cm vastag (az átlapolásoknál, a sarkokban még ennél is több lehet), és a vasbeton szerkezetek méretpontatlansága, valamint a lehajlásból eredő méretkülönbsége miatt gyakran még a tervezett 12 cm sincs a valóságban meg. Erkélyeket víz ellen kenhető, MS-Polimer alapú szigetelőanyaggal is lehet szigetelni, amely lényegesen vékonyabban felhordható mint a bitumen (átfedések nélkül).

Ilyenkor sajnos a kivitelezéskor épp a hőszigetelés vastagságából vesznek el, így fordulhat elő, hogy az 5-6 cm hőszigetelés helyett néhol csak 2-3 cm kerül elhelyezésre. A helyes megoldás természetesen minden esetben az lenne, hogy az erkélylemezeket legalább 15-18 cm-rel lejjebb viszik a belső födém síkjához képest. Így a megfelelő rétegfelépítést szakszerűen lehet kivitelezni. Ha ezt nem így teszik, hanem másik megoldásként az erkély síkját megemelik, akkor a szobából kilépve az erkélyre fel kell lépni egy lépcső-foknyit. Ez nem praktikus, sokszor veszélyes is.

Ha a rétegrend egyenes és az erkélyek mérete és alakja viszonylag kedvező, akkor mindenképpen javasolt a lejtést hőszigetelésből készíteni. Arra minden esetben gondolni kell, hogy a korlátok vagy pl. az erkély-elválasztó üvegfalak rögzítésénél se a vízszigetelés ne sérüljön meg, se hőhidat ne képezzen a rögzítés.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mobilkert és erkélykertészet

Az erkélykertészet lényege, hogy nagy cserepekben, dézsákban tartjuk a növényeket, így atárolóedényük is díszít, nem csak maga a növény. Az edényes tartás arra is jó, hogy a növényeket bármikor...


Indul a terasz-szezon

A fából készült termékek egyre nagyobb teret hódítanak napjaink építészetében, belső-építészetében. Bár még nem tartunk nyugati szomszédunk, Ausztria közelében a fa használatot illetően, fiatal...