Terhelhetőség és szigetelés a falazóanyagoknál

2008-12-11 16:17:20 |

Sok esetben nem a tervező határozza meg az épület teherhordó szerkezeteinek anyagát, az építtető határozottan kiáll egy adott falazó-elem mellett - legtöbbször szubjektív preferenciák alapján, vagy kizárólag a lehető legolcsóbbat választva. Szerencsés esetben azonban együtt döntik el, hogy a legelterjedtebb falazó-anyagok - égetett agyag termékek (tömör-, üreges-, vázkerámia-, pórusos téglák), mészhomoktéglák, pórusbeton és az agyagkavics - közül melyikből épül a ház.

Legelső szempont a tartósság és a tartószerkezeti megbízhatóság. Ezt követően legyen jó hőszigetelő, a hideg és a meleg ellen is szigeteljen, viselkedjen páratechnikailag zavartalanul, legyen jó hangszigetelő, lehetőleg legyen kedvező az anyagár, és a lehető legkisebb az élőmunka-ráfordítás a falazásra.

Jól terhelhető vagy jó hőszigetelő

Tartószerkezetileg általában a tömör, vagy minél tömörebb anyagok a leginkább jól terhelhetőek, bár ezek a legkevésbé hőszigetelők, de tömegüknél fogva jó hangszigetelők. Ilyenek a mészhomoktégla és a tömör égetett agyag téglák közül a kisméretű tégla. Valamennyi többi falazó-elem vagy anyagában pórusos - mint a pórusbeton, a pórusos blokktégla és az agyagkavics falazóblokk - vagy gyártás során kerül kialakításra minél nagyobb üreghányad, mint pl. a hagyományos blokktéglák vagy a vázkerámia falazóelemek esetében. Ezeknél az anyagtípusoknál már megkísérelték összehangolni a tartószerkezeti, a hő- és páratechnikai valamint az akusztikai szempontok kielégítését, nem mindig sikerrel!.
A hőszigetelő-képesség gyakorlatilag a tartószerkezeti szempontok megfordítottja. Minél pórusosabb, minél nagyobb üregtartalmú egy falazóelem, annál jobban hőszigetel, bár csökken a terhelhetőség, és minél kisebb a tömeg, annál jobban képes rezgésbe hozni a hangterhelés, tehát romlik a hangszigetelő képesség.

Szigetelés a hideg és a meleg ellen

A nagyobb tömegű, tömör és a könnyebb üreges falazó-elemek vonatkozásában azonban még egy szempont jelenik meg. A könnyű falszerkezet hőtároló képessége jóval kisebb, mint a nagy tömegű tömöré. Ennek a jelentősége a nyári hőségben erősödik fel, amikor a kinti meleg kirekesztése, illetve a lakás kellemes klímájának biztosítása a cél.
A homlokzati hőszigeteléssel kiegészített könnyű falszerkezet azonban csak klímaberendezéssel képes biztosítani a megfelelő belső hőmérsékletet, mert a manapság divatos falazatok hőtároló képessége kicsi. Sokkal jobb a nagy tömegű, tömör falazaté, ami a régi várakéhoz hasonló hőkiegyenlítő hatást fejt ki; lassan melegszik fel és lassan hűl le. A hőszigetelő és a hőtároló képesség némileg ellentmond egymásnak. A téli hideg ellen könnyű szerkezetekkel és hőszigeteléssel, a nyári meleg ellen azonban a falazat nagy tömegével lehet védekeznünk.

Lélegző fal

Hasonló szempont a páratechnikai viselkedés is. A tömör anyagok kevésbé, míg a pórusos anyagok jobban eresztik át a párát. A lakott terek légcseréje persze nem a falakon át történik. Egy falazat akkor jó, ha légzáró, ami nem azt jelenti, hogy nem hatol át rajta a pára. A jó fal légzáró annyiban, hogy a szél torlónyomását nem engedi át, de a páranyomás-különbség hatására a zavarmentes páraáramlást lehetővé teszi. Tehát az ún. "lélegző" fal, nem azt jelenti, hogy nem kell szellőztetni, vagy megengedhető a tökéletesen légzáró ajtók, ablakok alkalmazása, hanem azt, hogy a téli időszakban a nagyobb belső páratartalom úgy jut át a falakon, hogy sehol nincs kondenzáció, párakicsapódás.
Hangszigetelés szempontjából, akár léghangról (levegő által továbbított rezgésekről), akár testhangokról (falak, födémek, padlók által vezetett kopogó) hangokról legyen szó, a nagyobb fajlagos tömeg a kedvezőbb. Minél nagyobb tömegű egy fal, annál nehezebb rezgésbe hozni, annál jobban hangszigetel. Tehát a nagyon pórusos, könnyű anyagok kedvezőtlenebbek.
Homogén falszerkezetként csak a 37,5-ös pórusbeton falazat képes kielégíteni a mai reális hazai és európai hőátbocsátási értéket, az U=0,4 W/m2K-t, miközben ez az érték folyamatosan közelít a 0,25-0,35 W/m2K felé, ami már minden esetben csak kiegészítő hőszigeteléssel biztosítható. Minden további alkalmazás és falvastagság esetén a homlokzati hőszigeteléssel lehet/kell javítani a hőszigetelési tulajdonságokon. Ugyanígy fokozottabb akusztikai igények esetén és a nyári meleg elleni szigetelés szempontjából a nagyobb térfogatsúlyú - így általában rosszabb hőszigetelő-képességű - falazatok betervezésével kell számolni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vastagon megéri!

Aki nézte már hitetlenkedve a januári gázszámláját, az tudja, hogy házának hőszigetelése nem kielégítő. Sokan vagyunk így. Az energiatakarékosságot megkövetelő hazai szabályozás ma még nem támaszt...


Újfajta beltéri hőszigetelés

Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb lenne belülről szigetelni, mint kívülről: nincs állványozással és az újravakolással járó tetemes költség, az ügyes kezűek - saját kivitelezéssel - esetleg még a...