Karbon-lábnyom

Mindannyiunk felelőssége

A karbon-lábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett karbon (szén) kerül a levegőbe. A karbon-kibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását jelenti, amit tonna szén-dioxid egyenértékben (tCO2e) számolunk. Ez egyben a karbon-lábnyom mértékegysége is. Minél nagyobb a karbon-lábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás. Vállalatok és egyének esetében rendszerint 1 éves időszakra vonatkozóan számolunk karbon-lábnyomot. Ilyet számolhatunk rendezvényre, utazásra, szolgáltatásra, vagy akár társadalomra, gazdaságra vonatkozóan is.

Az egyéni karbon-lábnyomot a mindennapi életünk határozza meg. Ide tartozik háztartási energiafogyasztásunk – beleértve a villamosenergia-fogyasztást, földgázfogyasztást, fa-, vegyestüzelőanyag fogyasztását és a távhőt. Bele értjük a gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztást, de a tömegközlekedési eszközök használatából, vagy a légiközlekedésből keletkező energiafogyasztást is. Figyelembe kell vennünk a hulladékhoz, az étkezéshez, a különböző használati tárgyak vásárlásához, az internetezéshez, vagy akár a banki szolgáltatásokhoz kapcsolható energia-felhasználásunkat, ugyanígy a szabadidős tevékenységekhez (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás) köthetőeket is

A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbon-lábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.

Üvegházhatású gázok kibocsátásából sajnos mi magyarok is jócskán kivesszük a részünket, hiszen minden évben fejenként átlagosan 5,7 tonna szénlábnyomot hagyunk magunk után – csak hazánkban. Ez ugyan messze elmarad az USA extrém magas 20 tonna vagy a teljes Európai Unió 7,19 tonna CO2-kibocsátásától, azonban több mint a jóval iparosodottabb, hasonló lélekszámú, de környezettudatos Svédország 5,37 tonna egy lakosra vetített éves szén-dioxid-kibocsátása, és alig marad el az ipari nagyhatalomnak számító Franciaország 6,8 tonnás szénlábnyomától. Mivel a globális hőmérsékletemelkedés 2 °C alatt tartásához lakosonként 2 tonnára kell csökkentenünk karbon-lábnyomunkat, könnyen belátható, hogy nekünk, magyaroknak is bőven van tennivalónk ezen a téren.

Az 5,7 tonnás fejenkénti CO2-kibocsá­tásunkból 1,3 tonnát a magánháztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. A családi házakban felhasznált energia 70%-át fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14%-át a használati meleg víz előállítására, 16%-át pedig a ház elektromos berendezéseinek működtetésére és világításra fordítjuk. Ezen mutatók alapján egy háromfős, 100 m2-es házban élő család például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe évente.

Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO2-kibocsá­tásunk mérséklésében. Az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelyek 80%-át azonban a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja. Magyarországon önmagában csak a korszerűtlen családi házak teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fűtési költségeit akár 40-50%-kal, egyéni karbon-lábnyomunkat pedig 6%-kal csökkenthetnénk.

Érdekesség, hogy a szigeteléssel elérhető karbon-lábnyom csökkenés kétszer nagyobb, mint marhahúsfogyasztásunk szén-dioxid-kibocsátása. Egy átlagos, 100 m²-es, 20 cm vastag kőzetgyapottal szigetelt családi házban élő magyar család CO2-kibocsátása mindössze 0,4 tonna, miközben a marhahúsfogyasztás teljes elhagyásával a család 0,3 tonna, az internethasználat elhagyásával pedig 80 kg üvegházhatású gáz kibocsátását kerülheti el.

A szigetelés önmagában is klímabarát. Egy 20 cm vastag üveggyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30.000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához szükség volt.