Megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások jelentősége

Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) haszná­latával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés.

A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos; egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.

A megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb lehetőséget a napenergia rejti. A földfelszínre érkező napsugárzás teljesítménye tiszta időben ~1000 W/m2. A napenergia gyakorlatilag a Föld minden táján jól használható.

A víz volt a legrégebbi energiaforrás, amit az ember fel tudott használni. A fejlődésnek óriási lendületet adott a villamos energia termelésének lehetősége vízturbinák segítségével, ami egyben a vízből származó energia nagyobb távolságra történő szállítását is jelentette. A vízi energia fogalma a víz által közvetített mozgási- vagy helyzeti energiát jelenti. Több országban a folyóvizekre épített erőművek jelentik a fő villamosenergia-forrást.

A szélenergia eredendő forrása a Nap, ami a felszín különböző területeit eltérő mértékben melegíti fel. A hőmérséklet-különbség nyomáskülönbséghez vezet, amit a levegő áramlása igyekszik kiegyenlíteni. Szélenergiát a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. A szélenergia hasznosítása a folyamatosan erős széljárású területeken közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. Napjainkban egyre nagyobb teljesítményű szélerőműveket gyártanak és telepítenek.

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származik. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás, és a víz elszennyeződésének megakadályozására is oda kell figyelni. A hőszivattyú igen alkalmas szerkezet a geotermikus energia kinyerésére, és fűtési felhasználására.

A biomassza a ciklikusan megújuló növényi részek vagy növényi nedvekben, olajokban lévő energia felhasználását jelenti. Ide tartoznak a szerves hulladékokból előállított gázok is. A jelenlegi fosszilis energiakészletek is ide sorolhatók. Felhasználásuk többnyire égetéses technológiával történik, ezért nem teljesen „tiszta energiák”, mert a környezetet hő-hulladékkal és káros égéstermékkel terhelik.