Megújuló energiaforrások

2019-05-31 10:51:29 | Módosítva: 2019-05-31 10:51:29

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amiből energia nyerhető ki, és ami akár naponta többször, ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.


A megújuló energiaforrások jelentősége

Használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) haszná­latával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés vagy a vízszennyezés.

A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos; egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.


A megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb lehetőséget a napenergia rejti. A földfelszínre érkező napsugárzás teljesítménye tiszta időben ~1000 W/m2. A napenergia gyakorlatilag a Föld minden táján jól használható.

A víz volt a legrégebbi energiaforrás, amit az ember fel tudott használni. A fejlődésnek óriási lendületet adott a villamos energia termelésének lehetősége vízturbinák segítségével, ami egyben a vízből származó energia nagyobb távolságra történő szállítását is jelentette. A vízi energia fogalma a víz által közvetített mozgási- vagy helyzeti energiát jelenti. Több országban a folyóvizekre épített erőművek jelentik a fő villamosenergia-forrást.


A szélenergia eredendő forrása a Nap, ami a felszín különböző területeit eltérő mértékben melegíti fel. A hőmérséklet-különbség nyomáskülönbséghez vezet, amit a levegő áramlása igyekszik kiegyenlíteni. Szélenergiát a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. A szélenergia hasznosítása a folyamatosan erős széljárású területeken közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. Napjainkban egyre nagyobb teljesítményű szélerőműveket gyártanak és telepítenek.

A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származik. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlagosan 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás, és a víz elszennyeződésének megakadályozására is oda kell figyelni. A hőszivattyú igen alkalmas szerkezet a geotermikus energia kinyerésére, és fűtési felhasználására.


A biomassza a ciklikusan megújuló növényi részek vagy növényi nedvekben, olajokban lévő energia felhasználását jelenti. Ide tartoznak a szerves hulladékokból előállított gázok is. A jelenlegi fosszilis energiakészletek is ide sorolhatók. Felhasználásuk többnyire égetéses technológiával történik, ezért nem teljesen „tiszta energiák”, mert a környezetet hő-hulladékkal és káros égéstermékkel terhelik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Renexpo: a gyorsan növő fától az eladott napáramig

A 6. Renexpo megújuló energiával foglalkozó szakkiállítás eddig be nem mutatott újdonsága a gyorsan növő fa, amelynek a 10 centiméteres palántája 3 év múlva 20-30 centiméter átmérőjű keményfává nő,...


Napelemek buktatói

A Magyar Napelemgyártó Napkollektor Szövetség összeszedte a napelemes rendszerek telepítése során elkövethető tíz legalapvetőbb hibát. Érdemes alaposan átgondolni az ilyen berendezések...