Változó épületenergetikai követelmények

2020-ban közel nulla energetikai szint lesz kötelező

A jó hír az, hogy a már átadott és hatósági engedéllyel rendelkező épületek energetikai korszerűsítésére nem kötelezhetnek bennünket, bár erősen ajánlott több szempontból is. Az egyre emelkedő energiaárak, valamint a valódi rezsicsökkentés jegyében otthonunk energiatakarékos üzemmódra állítása egyszeri befektetést igénylő, gyorsan megtérülő folyamat. Azok az ingatlanok, amelyek korszerű szigeteléssel rendelkeznek, jelentősen képesek növelni eladási értéküket. Egyes megyékben egy jól szigetelt ház ára akár 34%-kal is meghaladhatja egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, ám szigeteletlen ház árát. Egy megfelelően szigetelt épület tartósabb is, hiszen a hőingadozás elkerülhetetlenül roncsol minden anyagot, sőt, a penészedéssel szemben is fokozott védelmet nyújt.

Más a helyzet azonban az új építésű ingatlanoknál, hiszen 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel a költségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak. Ráadásul ez egy többlépcsős követelményrendszer, mely 2020 végére közel nulla energetikai szint elérését teszi kötelezővé. Mindez nem egy konkrét energetikai besorolást jelöl, hanem részletes műszaki paramétereknek kell megfelelni. Az előírásrendszer meghatározza azt, hogy milyen típusú téglából épülhet a ház,

illetve a szigetelés minimális vastagságát is előírja, ezen kívül a korszerű épületgépészeti rendszerek használatát is megköveteli.

Megéri előre gondolkodni. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a használatbavételi engedély megszerzéséhez mindig az igénylés időpontjában érvényes hatósági előírásoknak kell megfelelni. A következő szigorítás 2021. január elsején lép életbe, amely már közel nulla energiahatékonysági szintet követel meg. Azokat az épületeket, amelyeknek most zajlik a tervezése, vagy kezdeti fázisban van az építésük, már ezeknek a jogszabályoknak megfelelően kell alakítanunk. Érdemes a hatályos szabályok legmagasabb követelményszintjét megcéloznunk, hiszen így az építkezés esetleges csúszásánál elkerülhetővé válnak a pluszköltségek. Az építőipart sújtó munkaerőhiány miatt mindenképpen érdemes ezzel kalkulálunk, ugyanis jelenleg az átadások átlagosan 6-8 hónapot csúsznak.

Új építésű házak esetén érdemes például az adó-visszatérítésből visszakapott összeget szigetelésre fordítanunk. A legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű lakásnál, valamint a maximum 300 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanoknál a 27% áfa tartalmú számlák után maximum ötmillió forint visszaigényelhető, az építést és az építési telek árát is beleértve. A 70%-os számlabemutatási kötelezettségnél az adómentes számla is elfogadható.