Klímaváltozás ellen

2019-09-05 09:13:01 | Módosítva: 2019-09-05 09:19:02

Energiafelhasználásuk csökkentésével a magyar családok is aktív részt vállalhatnak abban, hogy a bolygó hőmérsékletének emelkedését 1,5 °C alatt lehessen tartani, és gyermekeink, unokáink is élhető környezetben nőhessenek fel. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50%-kal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy háztartás CO2-kibocsá­tását. A klímaváltozás megfékezéséhez szükség van az emberek közreműködésére is.


A klímaváltozás vitathatatlan tény

Egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint: ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 °C, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését. A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni. Ez csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbon semlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel.


Ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16%-a otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80%-át azonban a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja. Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. Önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50%-kal, egyéni karbon-lábnyomunkat pedig 6%-kal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. Egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt kb. 30 000 MJ/m2 energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m2 energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához szükség van.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 °C-kal nőtt, és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

Klímaváltozás hazánkban

Amikor távoli országokat sújtó viharokról, árvizekről, aszályokról, a jégtakarók, gleccserek olvadásáról, emelkedő tengerszintről hallunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az éghajlat nálunk is változik, sőt a globális átlagnál jobban melegszik, és ez befolyásolja mindennapi életünket.

A múlt század elején a legmelegebb tájakra jellemző 11 °C fölötti átlaghőmérséklet ma már a korábban hűvösebb Dunántúlt és az észak-magyarországi medencéket is érinti, egyre melegebbé válnak. Az utóbbi 10 évben az országos átlaghőmérséklet a normál 10,3 °C-os értéknél már 1-1,5 °C-kal volt melegebb. A múlt század eleje óta tapasztalt 1,3 °C-os országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 °C-ra becsült mértékét.

A XIX. század elejétől Magyarországon a nyarak melegedtek leginkább; 1,6 °C-kal. A tavaszok melegedése 1,3 °C, ősszel a legkisebb a hőmérséklet növekedése (0,9 °C), míg a telek melegedése is jelentős -1,1 °C. Leginkább a meleg hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válásában mutatkoznak meg az éghajlatváltozás jelei hazánkban. Az ország középső és dél-alföldi területein jelentős a hőhullámos napok száma, 1981-től mintegy kéthetes növekedést mutat a legintenzívebb melegedés időszakában.

A csapadék változása kevésbé egyértelmű. Az éves mennyiség kismértékben, 6%-kal csökkent az 1900-as évek óta, a tavaszi fogyás 17%-os, az őszi csapadék csökkenésének mértéke 13%. Kevesebb napon hullik csapadék, mintegy kéthetes a csökkenés 1901-től. A száraz időszakok átlagosan 5 nappal hosszabbak a múlt század elejétől.

A legutóbbi, hozzávetőleg fél évszádot tekintve, 1961 és 2015 között kismértékű, országos átlagban mintegy 3%-os, nem szignifikáns az éves csapadék növekedése. Az ország északi felében nyáron helyenként 2 mm-t meghaladó a napi intenzitásnövekedés 1961 óta, ami a heves csapadékesemények növekvő arányát jelzi.

forrás: omsz


A hőhullámos napok számának változása 1981 és 2015 között


A nyári átlaghőmérséklet változása 1981 és 2015 között


Éves középhőmérsékletek országos átlaga 1901-től



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Karbon-lábnyom

A karbon-lábnyom (szénlábnyom, CO2 lábnyom) az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális...


Energiatakarékos háztartás

Az energiatakarékosság nem egyszerűen spórolás, hanem egy szemlélet: hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat a leghatékonyabban felhasználni. Apró, sokszor kézenfekvő "trükkökkel" nem...