Talaj nélküli növénytermesztés

2020-04-14 10:48:18 | Módosítva: 2020-04-14 11:48:30

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztőközeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek jól fejlődjenek, és kapaszkodjanak bennük. A tápanyagot tápoldatban kapják. Nem tűnik túl természetesnek, de számos előnye van.


A kártevők, kórokozók e mesterséges kö­zegekben képtelenek megtelepedni, így nem okoznak károkat. A tápoldat a növény fajának, fajtájának és fenofázisának (életkorának és életszakaszának: növekedés, virágzás, terméskötődés, termésnövesztés) megfelelően változtatható, így a fejlődés intenzitása maximális, pont akkora, amire a növény képes, hiszen a körülmények mindenben a legjobbak számára.

A talajhelyettesítő közeg, azaz az ideális termesztőközeg levegőt, ezáltal vízben oldott oxigént, vízben oldott tápanyagot és támasztékot szolgáltat a növényeknek. Ez a termesztőközeg inaktív, nem lép kémiai reakcióba a tápanyagokkal, és a gyökéren keresztül kiválasztott anyagokkal, nem befolyásolja a tápoldat kémhatását. A szervetlen közegek fontos előnye, hogy kórokozóktól és kártevőktől mentesek, hátrányuk viszont, hogy nem tartalmaznak tápanyagot.

Ez a hátrányuk egyben az előnyük is. Használatukkal a termesztett növény által igényelt tápanyag-visszapótlás pontos összetétele, és a vegetációs periódusokhoz igazodó pontos adagolása valósítható meg. E kertészeti technológiák összefoglaló neve a hidroponika, mely a növénytermesztés azon módja, ami nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a talajban (földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics, agyaggolyó kőzetgyapot.

A perlit: olcsó és könnyen beszerezhető

E közegek közül sok ásványi nyersanyag. Gyakran kertészeti földkeverékek alkotórészeiként is szerepelnek, velük javítják a földkeverékek szerkezetét, víz- és tápanyag gazdálkodását. Jó vízmegkötő és adszorpciós, valamint kationcserélő képességgel rendelkeznek.

Közülük a legismertebb, szinte minden kertészetben és földkeverékben is használt perlit, amely vulkanikus fehér színű üvegkőzet. A savanyú, riolit agyagásvány tartalmú, vízbe folyt láva üvegszerű megdermedésével keletkezik. 1000 fokra hevítés hatására nagymértékben megduzzad, ugyanis a hő hatására felszabaduló víz gőzzé változik, és a kapillárisokon keresztül eltávozik. A folyamat során 7-16-szorosára nő a perlit (a pattogatott kukorica készítéshez hasonlóan).

Az aprított, majd a hőkezelés során expandált perlitnek igen nagy a víztartó képessége, és helyet biztosít a levegő áramlásának is. Emellett előnye, hogy remekül be tudják hálózni a gyökerek. Steril eredete miatt főként gyökereztető közegként alkalmazzák. Így télen kiváló közege a fás dugványozásnak is. Felépítéséből adódóan lehetetlen túlöntözni, mivel a szemcsék között mindig marad elég levegő a gyökerek számára. A perlit rendkívül könnyű és inert anyag, így alkalmas a különböző földkeverékek szerkezetének, levegő-, víz- és tápanyag-gazdálkodásának javítására.

Agyaggranulátum: a látványos

Égetett agyaggranulátummal is gyakran találkozhatunk, hiszen szobanövényeink földjének tetejére szórva is jól mutat, de az alátétükbe téve vízzel felöntve a páradús mikroklímát kedvelőket is kényeztethetjük vele. Mészmentes agyagból az agyag őrlése és nedvesítése után égetik 1150 °C-on forgó csőkemencében. Hő hatására az agyag nedvességtartalma gőzzé válik, a szemcséket felfújja, és ezzel porózus szerkezetűvé alakítja. Ennek köszönhetően juttatja a gyorsan fejlődő gyökereket extra levegőhöz. Az agyaggranulátumok felhasználhatók önmagukban (pl. hidrokultúrás növénynevelés során), vagy más anyaggal keverten is termesztőközegként. A színezett agyaggranulátumokat díszítésre használják talajtakaróként.

Bányahomok vagy folyami homok

A kertészeti termesztésben előszeretettel használjuk a folyami homokot, ez kedvezőbb környezetet nyújt a gyökérfejlődés számára, mint a bányahomok. A bányahomok érdes szemcséin gyakran toxikus anyagok kötődnek meg. A folyami homokot felhasználása előtt több alkalommal vízzel átmossák. Ezáltal leválasztható a finomabb szemcsefrakció, ami az egyik leggyakrabban használt dugvány-gyökereztető közeg. Amennyiben sütőben „megsütjük”, úgy minden szerves anyag és esetleges kórokozó kikerül belőle és teljesen steril dugvány-gyökereztető, vagy magvető közegünk lesz. Ez esetben számoljunk azzal, hogy semmilyen tápanyagtartalma nincs a homoknak ezért tápoldattal kell öntözni a benne nevelkedő növényeket.

Poliuretán habok

A mesterségesen előállított habok használata egyre elterjedtebb a talaj nélküli termesztésben. Sok közülük újrahasznosított anyag, hulladékműanyagokból állítják elő őket. A poliuretán habok használata ígéretes termőtalaj alternatíva, amely lehetővé teszi, hogy a gyökerek a habot behálózzák. A sheffield-i egyetem munkatársainak megfigyelései szerint a megfelelően előkészített poliuretán habba ültetett növények akár 10-szer nagyobb mértékben fejlődnek talajba ültetett társaiknál, ezzel megnyílhat a lehetőség a terméketlen, vagy szennyezett talajok kiváltására, és a városi környezetben történő termesztésre is. Az angliai egyetemnek ezzel kapcsolatos kísérleti telepei már Jordánia területén is működnek.

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, azaz a megszilárdult láva. A 19. század közepén geológusok gyapjúszerű anyagot fedeztek fel, melyet ezután emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással.

A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg a kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Sokféle méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidropónikában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen áztassuk be a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba, következő körben már jöhet a tápoldat alá.

Miért jó, ha nincs talaj?

A hidropónikus rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél, hiszen itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut, szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, arról nem is beszélve, hogy talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami veszteség a termesztés szempontjából. Egy hidropónikus zárt rendszerben ilyen sincs.

Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, sűrűbb térállás alakítható ki a növények között, így ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyag veszteség sincsen.

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidrorendszerben, jól beállított pH és EC érték, továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett. Hidropónikus termesztésnél nem szükséges baktérium- és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

A talaj nélküli termesztés teljesen mást jelent otthon, vagy egy kertészeti üzemben. Utóbbiban például a kőzetgyapotban nevelkedő paradicsom növények között folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, és ezt egy számítógép szabályozza, így elég levegő és pont a megfelelő tápanyag összetétel jut a növénynek. Otthon, ha valamelyik növényünket vízben gyökereztetjük, ha homokba veteményezünk vagy perlitbe dugványozunk, akkor is talaj nélküli termesztést folytatunk, csak kicsiben.


A jácinthajtatás is egyfajta hidrokultúrás talaj nélküli termesztés


A saláták gyökere az áramló tápoldatba lóg


A kőzetgyapot, vagy szivacskorong csak a növény rögzítésére szolgál


Sok növény egyszerűen vízben tartva is gyökeret ereszt


Salátafarm PVC csövekben


Látványos és helytakarékos házi talaj nélküli termesztés


A vízáramoltatás vázlatrajza: egy szivattyúval és megfelelő lejtési viszonyokkal kiépíthető


Kőzetgyapotban tartott paradicsomok


A tőzegben vagy kókuszrostban tartott növény is vízkultúrás, hiszen az nem talaj, tápanyagtartalma nincs


Zöldséggyár japánban.


Kicsit természetellenesnek tűnik, de a végtermék teljesen tiszta


Egészséges gyökerek vízkultúrában tartva


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tillandsiák

A Tillandsiák trópusi eredetű, többségében fán lakó azaz epifita növények. Mivel a gyökerük is a levegőben van, így az kissé elcsökevényesedett, a növény teljes testfelületén, azaz a levelein is...


Szobanövények

A szobanövényeink vízigény általában faj-, és fajtafüggő. Az aktuális vízigényüket azonban számos más tényező is befolyásolja: mint a hőmérséklet, a fenológiai fázisuk, vagy a lomb és gyökér...