Mulcsozási változatok

A mulcsozás egyenlő a talajtakarással. A mulcs anyagrétegével a talajt lefedik a növények körül. Három féle mulcs van: e takarás lehet mesterséges anyag, természetes anyag vagy élő anyag. A talajtakarás lényegéről már többször írtunk korábbi lapszámainkban, most inkább egy olyan csoportosítást mutatunk be, melyből látható, hogy mennyi minden alkalmas erre a célra.

Mesterséges és természetes mulcsok

Mesterséges mulcs például a nem lebomló műanyag fóliák (fekete, átlátszó, színes), a biológiai úton lebomló fóliák, papír (pl. újrahasznosított csomagolópapír), agroszövet (polipropilén szövet). A fóliamulcsozás hátránya, hogy a levegőtlenség miatt nő a befülledés veszélye. Előnyük is van, hogy nem engedik át semennyire a gyomokat, a hő visszasugárzásával gyorsítják a növény fejlődését, és egyes esetekben nagyon előnyös, hogy tisztán tartják a növényeket, mondjuk a szamóca földön. De nem támrendszeres, tehát talajon futtatott tökfélék és uborka termesztésekor is tiszta termést eredményez, ha alámulcsozzuk.

A természetes eredetű mulcsanyag lehet a gyommag-mentes fűkaszálék, lomb, szalma, forgács, kéreg vagy akár kőzúzalék is. Lényeges, hogy a természetes eredetű mulcs vastagsága ne haladja meg az 5 cm vastagságot, mert a vastag mulcs berohadhat. Az alatta levő talaj szellőzése ne legyen akadályozott. A lebomló típusú mulcsokat a viszonylag gyors bomlás miatt folyamatosan pótolni kell. Kéregmulcsot pedig ne használjunk zöldségeskertben. Egy harmadik lehetőség az élő mulcs, itt a talajtakaró felületet élő növények adják, pl. zöldtrágya növények, gyep, spenót stb.

A mulcsozás kedvező hatásai

A mulcs csökkenti a talajeróziót, lebomlása után javítja a talajszerkezetet aktívvá teszi a talajéletet. Jelentős szerepe van a gyomok távoltartásában, a víz megtartásában, de a párologtatás csökkentése, a hőszigetelés, azaz a túlmelegedés vagy a hirtelen lehűlés elleni védelem is fontos feladata. Hátrányaként szokták említeni, hogy megbújhatnak alatta a kártevők, pl. meztelen csigák.

Mulcsozható a sziklakert, évelőágyás, a sövények alja, a dísznövény-együttesek, a gyümölcsös és természetesen a zöldséges kert. Éppen hőszigetelő hatása miatt nem ajánlott május közepénél hamarabb mulcsozni a konyhakerti ágyásokat, hiszen a korai mulcsozás gátolja a talaj felmelegedését, konzerválja a hideget, ami visszaveti a növények fejlődését. A sorközök fedésének fő célja a gyomok távoltartása, ebben az esetben már akár márciusban is elvégezhető a sorközök takarása, mert itt nem számít, hogy a talaj még nem melegedett fel.

Jó, ha a mulcsot csak nyár elején tesszük a talaj felületére, tehát a májusi esőket követően hagyjuk egy kicsit felszikkadni a földet, majd megkapáljuk, végül letakarjuk a választott mulccsal. Így csapadékkal jól feltöltött, majd lazított talajra kerül a takarás. A mulcs október végi felszedése munkás, de hasznos folyamat. Ha nem hagyjuk a területen télire, később fog lebomlani, azaz több évig, több vegetációs időben lesz felhasználható.

Mulcsozás kenderrosttal, kókuszkoronggal és gyapjúval

Ezek újabban alkalmazott takaróanyagok. Mind a kenderrost, mind a gyapjú kiváló hőszigetelő, saját súlyának többszörösének megfelelő vízmennyiséget vesz föl, szinte szivacsszerűen magába szívja, ugyanakkor át is engedik azt. Javítja a talajszerkezetet, a sekélyen gyökerező növények szívesen belegyökereznek. Lassan bomlik, így folyamatosan tápanyagot szolgáltat. A mulcs korongok remekül használhatók függőkosárban és dézsás növények talajának takarására is. Kókuszrostból kaphatók préselt korongok különféle cserépméretre szabva különböző átmérővel.

Amerikában már 20 éve folynak szabadföldi kísérletek, amelyek során összehasonlították a gyapjú, illetve a kenderrost mulcs hatását a hagyományos mulcsokéval. Sok kísérletet végeztek szamócával is, ezekben kimutatták a szerves mulcsok előnyös hatásait, úgymint kedvező mikroklíma biztosítása, a talaj víztartalmának megóvása, a gyomok visszaszorítása. Mind a kender, mind a gyapjú segít távol tartani a csigákat. A kender további előnye, hogy bioaktív vegyületeinek köszönhetően antibakteriális és gombaölő hatású, bár ezek az állítások még további tudományos bizonyításra szorulnak, azonban sok megfigyelés szól emellett. A kendermulcs ellenáll a penészedésnek, így a mulcsozás okozta párásabb környezet – amit egyébként a mulcsozás hátrányaként szoktak felróni – sem növeli a gombafertőzések veszélyét.