Figyeljünk fűtőkészülékeinkre

Ma már a hazai háztartások jelentős részében van szén-monoxid-érzékelő, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeken a helyeken kevesebben és kisebb fokban sérülnek meg. A lakástüzek esetében is csökkenteni lehet a sérülés kockázatát, ennek érdekében célszerű minél több otthonban füstérzékelőt elhelyezni. Egy időben jelző berendezés emberéleteket és anyagi javakat menthet meg.

Januári szmog

A tartósan fennálló januári szmog helyzet a vegyestüzelésű kazánokra is ráterelte a figyelmet. A rossz levegőjű időszakokban az lenne a legjobb, ha egyáltalán nem használná szilárd tüzelésű fűtőkészülékét az, akinek van gázos alternatívája. Sok házban a kandalló, a cserépkályha inkább hobbi, mellette ott van a gázos központi fűtés is, mégis minden nap beindítják a kályhát a tűz látványa, esetleg az olcsóbb fa tüzelés vélelme miatt. Legyünk tisztába azzal, hogy még a legszárazabb fával fűtött kandalló is jelentősen növeli a levegő szálló por koncentrációját, amit a nyirkos, ködös idő kiszellőzni sem hagy. A téli időszakban ez talán még nagyobb gond, mint a levegő szénmonoxid tartalma.

Vegyes tüzelésű kazánok esetében tilos háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával fűteni, mert ezek - amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki és ezzel a környezetet károsítják - fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását is. A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd, akár meg is gyulladhat, ami kéménytűzhöz, lakástűzhöz vezethet.

A statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a fűtési időszakban megemelkedik a lakástüzek száma. Míg naponta átlagosan tizenhat lakástűzhöz riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, a fűtési időszakban meg is duplázódhat ez a szám.