Zöld rendszámtábla

Jogok és kötelességek

Nézzük meg, kik kaphatnak zöld rendszámot, és milyen kedvezményeket élvezhetnek a velük közlekedők.

Zöld rendszámot a tisztán elektromos és bizonyos hibrid, vagyis benzin-, dízel- és elektromotoros autók tulajdonosai igényelhetnek. A hatályos rendelet szerint ilyenek a:

• tisztán elektromos hajtású gépkocsik (5E környezetvédelmi osztály),
• külső töltésű (plug-in) hibrid gépkocsik, legalább 25 kilométeres elektromos hatótávval (5P),
• növelt hatótávú plug-in hibrid gépkocsik, legalább 50 kilométeres hatótávval (5N),
• nulla emissziós gépkocsik (5Z).

A régebben forgalomba került hibrid gépkocsikat – jellegzetes képviselője a Toyota Prius – külső töltőről nem lehet tölteni, ezek akkumulátorát csak a saját benzinmotorja tölti, így aztán ezek a járművek nem kaphatnak zöld rendszámot. Az ún. plug-in hibridek akkumulátorát viszont akár közönséges konnektorból, akár utcai gyorstöltőből fel lehet tölteni, és a „teli” akkumulátorral a gépkocsi 25, illetve 50 km-t úgy képes megtenni, hogy a benzinmotorja egyáltalán nem kapcsol be. Ez a hatótávolság ugyan nem sok, de mondjuk budapesti munkába járáshoz akár elég is lehet. Különösen, ha a töltési lehetőség otthon és a munkahelyen is adott. Országúton, vagy ha kifogy a szusz az akkuból, akkor pedig automatikusan indul a benzinmotor, vele a töltés is.

A tisztán elektromos hajtású gépkocsikban belsőégésű motor egyáltalán nincs, csak villanymotor és az azt ellátó akkumulátor. Ezeknek a járműveknek a nagy kihívást a hatótávolság jelenti, melyben rendkívül gyors fejlődés figyelhető meg. A korábban még 100, legfeljebb 200 km-es hatótávolság lassanként 4-500 km-re nő, ami már városi közlekedéshez bőségesen elegendőnek tűnik, és országunk útjaihoz is nagyrészt megfelelő. A gond csak az – továbbra is – hogy amikor az akku lemerül, akkor nem lehet 2-3 perc alatt újratölteni (ennyi idő kell egy benzin vagy diesel üzemű jármű megtankolásához), hanem minimum fél-, de akár 2-3 órát is igényelhet az újratöltés.

A zöld rendszámtábla használatát engedélyező rendeletben szerepel még egy nulla emissziós gépkocsi-kategória is: ez rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki az e rendeletben szabályozott légszennyező anyagot, környezetvédelmi besorolása pedig 5Z. Ide tartoznak azok a kísérleti járművek, melyek valamilyen más úton közelítik meg ezt a feladatot.

Ahhoz, hogy a zöld rendszám kiváltását el tudjuk indítani, a forgalomba helyezéskor a közlekedési hatóságnál egy műszaki adatlapot kell igényelni az időszakos vizsga során, vagy pedig egy különálló szemle alapján. Ezt az adatlapot szükséges bemutatni az okmányirodai ügyintézés során, mivel ez igazolja, hogy a gépjármű megfelel a zöld rendszám kiadási feltételeinek. A zöld rendszám kiváltásának ára 8500 Ft, épp annyiba kerül, mint egy rendszámcsere, ehhez jön még az új forgalmi költsége, ami 6000 Ft. Arra is lesz mód, hogy aki akarja, megtartsa jelenlegi rendszáma betű és szám kombinációját.

A zöld rendszámtáblával futó gépkocsikat már jelenleg is kedvezmények illetik meg a forgalomban, és ezeknek a köre növekedni fog. Így például bizonyos helyeken ingyen lehet feltölteni a járműveket, egyes városokban – köztük a főváros összes kerületében – ingyen parkolhatnak, továbbá a gépjárműadó megfizetése alól is mentesülnek. Számítani lehet további parkolási-, adózási-, út- és dugódíj kedvezményre, de még a buszsáv használatára való jogosultság is felmerülhet.

Töltők, gyorstöltők, villámtöltők

Az elektromos autózás egyik nagy előnye (és hátránya), hogy az autó feltöltéséhez nem kell benzinkútra járni. Egy villanyautó szinte bárhol feltölthető, ahol van egy 10-16 amperes konnektor. Persze töltő és töltő között óriási különbségek vannak.

A villanyautósok túlnyomó többségének az otthoni töltés a legfontosabb töltési lehetősége. Amíg otthon vagyunk – jellemzően éjszaka – az autó töltődik. Ezek általában lassú töltők 1 vagy 3 fázisról, fázisonként 10-16 amperrel töltik az autó akkumulátorát. Így teljesen lemerült állapotról 8-10 óra alatt töltik fel az autót. A sebesség ezeknél a töltőknél nem gond, hiszen az autó éjszaka úgyis áll, ráadásul az autósok többsége nem teljesen lemerült akkumulátorral ér haza, így a töltés sem tart a maximális ideig.

Minden villanyautóhoz jár egy gyári töltő, ami a középkategóriás autók esetén többnyire 10 A-es teljesítménnyel képes tölteni az autó akkumulátorát. Ha ezt a töltőt mindig magunkkal visszük, akkor az autó bárhol, egy egyszerű konnektorról is feltölthető. A gyári töltő használatának hátránya a kényelmetlenségből adódik, a töltőt minden használat után el kell csomagolni. Ezt a töltőt érdemes az autóban tartani, mert ezzel bárhol, majdnem bármelyik konnektorból lehet áramot vételezni.

A fali töltő az otthoni töltés kényelmesebb változata. A fixen felszerelt fali töltő kábele is állandóra be van kötve, így csak a csatlakozót kell leemelni és az autóba dugni. A művelet néhány másodperc, és még annyira sem bonyolult, mint a hagyományos autók tankolása. Az egyre szaporodó utcai gyorstöltők otthoni töltőnél nagyobb teljesítményű, 3,6-40 kW-os váltóáramú berendezések. Ezek közül idehaza az ELMŰ által felállított 22 kW-os oszlopok, illetve az E-ON által telepített 11-22 kW-os oszlopok terjedtek el. Budapesten és néhány vidéki városban (pl. Miskolc, Sopron) találhatók, és legtöbbjük használatához regisztráció és mobiltelefonos alkalmazás szükséges. Ezek hiányában a töltést telefonon keresztül kezelő segítségével is el lehet indítani, és le lehet állítani. Az ELMŰ töltőinél a parkolás a töltés idejére ingyenes. Az E-ON gyorstöltői leginkább szállodáknál és éttermeknél találhatók, ahol az autós várhatóan hosszabb ideig tartózkodik. A töltés indításához ezeken a helyeken az üzemeltető nyújt segítséget.

A töltőoszlopokon nincs kábel, azt minden esetben az autósnak kell vinnie. Amíg a kábel az autóhoz van csatlakoztatva, addig a töltőből sem húzható ki, de az autóról való lecsatlakozás után a töltőkábel szabadon kihúzható.

A gyorstöltőknél az autó feltöltésének sebessége elsősorban az autó inverterétől függ. A 40 kW-nál nagyobb kapacitású töltőket a hazai terminológiában villámtöltőnek nevezik. Ezek jellemzően egyenáramú (DC) töltők, de akad köztük váltóáramú (AC) is. Ez utóbbiak teljesítményét az autóba épített inverterek kis kapacitása miatt nagyon kevés autó tudja kihasználni. A töltőket úgy alakították ki, hogy azok többnyire képesek legyenek az autó akkumulátorát fél óra alatt 80%-ra, vagy egy óra alatt teljesen feltölteni. Így kellően sűrű töltőhálózat esetén egy középkategóriás autóval néhány rövid pihenő közbeiktatásával el lehet jutni bárhova a fővárosból, illetve bárhonnan a fővárosba. Ez a hálózat jelenleg még hiányos, de remélhetőleg hamarosan használható szintre bővül.

Támogatás és fejlődési kilátások

A kormány támogatja az elektromos hajtású autók vásárlását, az idén erre 2 milliárd forintot biztosít. A támogatás a bruttó vételár 21 százaléka, maximum 1,5 millió forint. Csak új járművek megvételére, lízingelésére vonatkozik, amelyek ára nem haladja meg a 15 millió forintot. Ősztől lehet pályázni a támogatásra. A vásárlók lehetnek természetes személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, civil szervezetek, helyi önkormányzatok, köztestületek és költségvetési szervezetek egyaránt.

2020-ig 3 ezer nyilvános töltőállomás létesítését irányozták elő, hogy Magyarország minden régiója elérhető legyen elektromos járművekkel is. A támogatások célja az, hogy 2020-ra a környezetbarát járművek száma Magyarországon elérje 30 ezret. Az iparági vélemények szerint 2020-ra csökken olyan szintre az akkumulátorok és ezen keresztül az elektromos autók ára, hogy azok támogatás nélkül is versenyképessé váljanak a hagyományos autókkal.