Légkondi vagy fűtés?

Mi fontos az ingatlanpiacon?

Nulláról 6 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben az egyedi méréssel kínált távfűtéses lakások aránya, miközben alig 2 százalékkal csökkent csak a gázkonvektorosoké, amelyek még mindig az eladó lakások ötödét teszik ki Budapesten. Változatlanul a cirkófűtés a legjellemzőbb, és nyomokban látszik csak a geotermikus vagy a korszerű fan coil rendszer, noha előbbi épp 27, utóbbi 44 százalékos árelőnyt nyújt most eladáskor. Gépi hűtés terén már sokkal markánsabb a trend, a lakóházak 14-15 százalékát, a társasházi lakások 9-11 százalékát hirdetik légkondicionálással az eladók – derül ki az év első hat hónapjában feladott fővárosi lakáshirdetésekből. Az Ingatlan.com által a Világgazdaság kérésére kigyűjtött adatsor a hűtés-fűtés típusának és arányainak változását, valamint azok árprémium-hatásának mértékét tükrözi.

Az eladó ingatlanállományon belül nincs gyors átrendeződés, még tíz év alatt is alig látszik változás, az újabb technológiák csak lassan jelennek meg és terjednek el. Pedig a hirdetők egyre tudatosabbak, mind több árnövelőként kalkulált információt adnak meg az ingatlanokról.

Forintban is kifejezhető előnyökkel jár például a légkondicionáló, amely az egyes lakás- és háztípusok esetében a négyzetméterárak középértékéhez képest átlagosan 4-12 százalékkal magasabb kínálati árat eredményez. Érdekes módon a legkevésbé a panelek árát dobja meg a klímaberendezés, azoknál csak 4 százalékos a felár, míg a téglalakásoknál 12, a családi házak esetében pedig 11 százalékos a különbség.

A légkondicionálók be- és felszerelése a társasházakban az egyik legrendezetlenebb terület. A kültéri egységek zaja és a sok helyen még mindig az utcára vezetett kondenzvíz miatt folyamatosak a feszültségek. Miután nincs hatósági állásfoglalás, és a társasház hozzájárulását sem kérik ki a klíma beszereléséhez, a probléma tovább él.

A légkondicionáló berendezések az utóbbi négy-öt évben kezdtek szemmel láthatóan elszaporodni a lakóépületek falán – jó esetben az erkély mélyére rejtve –, most is folyamatosan szerelik fel a kültéri egységeket.

Míg a forró nyári napokon a hűtést saját kényelemből megfizetik a lakók, a fűtéskorszerűsítésre kevesebben és kevesebbet áldoznak. Érthetően, hiszen míg egy költségmegosztó radiátorszelep 5-6 ezer forintba kerül, a kazáncsere milliós tétel, és jó ideje hatékony pályázati támogatásokat sem kínálnak rá.