Magyarországon nagyságrendileg 600 ezer távfűtéses panellakás van, melyeket a 60-as évek elejétől, szovjet házgyári technológia átvételével kezdtek építeni. A gépészeti tervezés színvonala a kornak nagyjából megfelelt, de a rendelkezésre álló, olcsó energia miatt a gazdaságossági és szabályozhatósági szempontok teljesen háttérbe szorultak. Jellemzően két radiátor bekötési mód terjedt el: az egycsöves átfolyós és az egycsöves átkötőszakaszos. Ezek közül leginkább az első megoldás szorul átalakításra. Ebben az esetben a különböző emeletek radiátorai sorba vannak kötve, gyakorlatilag szabályozási lehetőség nincs (radiátorszelep nincs is felszerelve), mert ha valamelyik radiátort lezárjuk, a keringés leáll az egész strangon.
Korszerűsítés átkötőszakasz beépítésével
A legkisebb munkával járó megoldás, ha a fűtési rendszereket egycsöves, átkötőszakaszossá alakítják. Ez természetesen víztelenítés után kezdődhet csak el, és az egész strangon szükséges a beavatkozás! Minden fűtőtesthez átkötőszakaszt és termosztatikus radiátorszelepet kell beépíteni, amit ki kell egészíteni a radiátoronkénti költségmegosztó felszerelésével. A radiátorok cseréjére általában nincs szükség, ha csak az állapotuk azt nem indokolja. Az átkötés történhet fémcsővel, hegesztéssel, de egyes cégek bizonyos bekötési módozathoz a hegesztést, menetvágást kiváltó, gyorsan és könnyen szerelhető javítócsomagokat fejlesztett ki. A gyártó által megadott méretre levágott acélcső végekre az átkötő szett beépíthető. Az összekötő csőszakasz (ami anyagát tekintve ötrétegű műanyag cső) átmérőjét és hosszát a helyszínen kell meghatározni, és méretre vágni. A javító szett tartalmazza a termosztatikus radiátorszelepet, és a visszatérő tartalék elzárót is.
Ha korábban is átkötőszakaszos volt
A korábban már átkötőszakaszosnak épített rendszerekben lehetőség van a fűtés szabályozására, radiátorszelep segítségével. Ennél kényelmesebb megoldás a termosztatikus szabályozás, ami automatikusan tartja a beállított hőmérsékletet. A termosztatikus szelep beszerelését az nehezíti, hogy a leszerelt régi radiátorszelep helyett felszerelt termosztatikus szelep beépítési hossza az esetek többségében nem megfelelő. Megoldást jelenthet, ha a cserére szoruló szelep a 70-80-as években gyártott „IDEÁL” típusú egyenes radiátorszelep. Ebben az esetben nincs szükség az egész szelep cseréjére, elég annak belső részét cserélni.
A felújítás úgy indul, hogy – a víztelenítést követően – a szelepből kitekerjük a belsőrészt. Ezt követően szükséges megvizsgálni a szelepülék állapotát, ami a szeleptestben található. Ha ez megfelelő, tiszta, nincs kikopva, elvízkövesedve, betekerhetjük a termosztatikus belsőrészét, és eredményül egy termosztatikus radiátorszelepet kapunk, amihez már csatlakoztatható is a termosztatikus fej. Amennyiben a szelepülék állapota nem megfelelő, szükséges egy komplett, új termosztatikus radiátorszelep beépítése, ami csőbontással jár. Ilyenkor a cső átmérőjének és a korábbi szelep hosszának figyelembe vételével kell választanunk termosztatikus szelepet.