Rádió-távvezérelt világítás a lakásban

2015-02-10 18:27:52 | Módosítva: 2015-02-10 18:36:59

A tévé és számos szórakoztató elektronikai készüléket megszokottan távvezérelve működtetünk, ám ezen kívül számos egyéb területen is szokványos a rádió-távvezérelés, pl. a gépkocsiknál, garázs és bejárati kapuknál, árnyékolók működtetésénél. A rádió frekvenciás elektronika fejlődése a komplett, vezeték nélküli lakásvezérlő rendszerek kiépítését is lehetővé teszi.


Távvezérelhető világítás szabályozás

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkor egy teljes rendszerben kell gondolkodni, részletekben, fokozatosan is kiépíthetők pl. a távvezérelhető világítás szabályozó megoldások, amelyekkel a meglevő hálózat átalakítása nélkül tehetők kényelmesebbé a kezelés. Az ilyen távvezérlések akár csak egy, vagy több adott fogyasztónál is alkalmazhatók, pl. a mennyezeti világítás foglalatába csavarható vevő egység és egy kézi távvezérlő segítségével az már távolról is ki-, vagy bekapcsolható.

Arra is lehetőség van, hogy a kapcsoló mögé szerelve akár több fényforrást, vagy egyéb elektromos készüléket más helyiségekből is be-, vagy ki lehessen kapcsolni. Ennek természetesen feltétele, hogy azok olyan csatlakozó eszközbe legyenek bedugva, amelyek alkalmasak a rádiófrekvenciás jelek vételére, és az ahhoz szükséges jeladó távvezérlő sem hiányzik. A konyhai elektromos készülékeket így könnyebb akár a szobából áramtalanítani, vagy bekapcsolni.

Ehhez természetesen szükséges egy adó egység, ami többnyire egy nyomógombos, hordozható távirányító, vagy falra szerelt fali kapcsoló modul, és egy vevőmodul, ami akár több világítási egységet is képes vezérelni attól függően, hogy milyen adottságú vevőmodul kerül a beépítésre. Így az is megvalósítható, hogy a távvezérelhetőségen túl az adott hálózati kapcsoló használható eredeti funkciójának megfelelően is. Azt pedig, hogy hány vevőaktorra van szükség, és ahhoz milyen távvezérlő adó szükséges, mindig a távvezérlési feladatok, és azok helye alapján kell meghatározni. Ezt összetettebb távvezérlési rendszer esetén ajánlott szakember közreműködésével kialakítani. Az egy-két fogyasztó kapcsolásához szükséges rendszerelemek azonban akár saját kezűleg is a már meglevő elektromos hálózatba illesztve beszerelhetők, mintegy kiegészítő jelleggel.


A rádiófrekvenciás távvezérléseknél a működésük szempontjából lényeges a hatótávolságuk. Mivel ezek kis hatótávolságú rádiós eszközök (SRD = Short Range Devices), ennek megfelelően ugyan nyílt terepen 100-200 m a hatótávolságuk, az épületeken belül azonban ideális esetekben legfeljebb csak 70 m, mert a különböző építőanyagok eltérően csillapítják a rádiófrekvenciás jeleket. A szokásos építőanyagokkal készült lakásokban azonban ezzel nem szokott gond lenni. A legtöbb problémát a monolit, vasbeton födémek okozzák, de ezeknél sem jelentős a jelerősség csökkenése.

Az elterjedt távvezérlők által használt 433 MHz-es frekvencia már eléggé túlterhelt, helyette előnyösebb a hatósági engedély nélkül használható, 868 MHz-es sáv, amely csak a távirányítók és a rövid idejű üzenetjelek továbbítására vannak fenntartva, és nem zavarják a szórakoztatóelektronikai és egyéb rádiós készülékek működését.

Otthonainkban több elektromos készülék kézi vezérléssel működik, amelyek egyszerű ki-be kapcsolással, vagy saját, programozott vezérlővel automatikusan működnek. A megfelelő rádiófrekvenciás kapcsolórendszer egységek beépítésével megoldható ezeknek a helytől független rádiófrekvenciás távvezérlése is. Ezen kívül a vezérlés megoldható különféle csatornaszámú fali kapcsolós jeladóval is, ami formailag nem tér el a megszokott kapcsolóktól, a falra szerelhetők, és a hálózati kapcsoló eredeti funkciója is megmarad. Az utólag beépíthető vevőegységeknél lényeges, hogy a vevőaktorok csatornaszáma 1, 2 vagy akár 6 kimenettel (tipikusan relés kontaktus kimenetűek és elektromos készülékek, berendezések be-, kikapcsolására alkalmas RF vevők legyenek), akár többfunkciós lehetőséggel igény esetén az időzítést, programozást is lehetővé tegyék.

Az adóegységek lehetnek fali k 2 vagy négy csatornás, kapcsolójellegűek, amelyek akár könnyen a falra erősíthetőek, vagy univerzális egységeik akár a kapcsoló mögé is beszerelhetők, így ezzel az eredeti kapcsoló alakítható át rádiófrekvenciás adóvá. A kézi távirányítókkal viszont a lakás bármely pontjáról vezérelhetők az adókkal összekapcsolt fogyasztókészülékek. Adó és vevő viszonylatában az egy adó és egy vevő, egy adó és több vevő, több adó és egy vevő, továbbá egy adó és több adóegység változatok is kiépíthetők hálózat bővítés nélkül.

Az adócsatornákat a megfelelő funkciót végrehajtó vevő aktorral vagy aktorokkal össze kell „tanítani”. Ez a művelet adócsatornánként 10–20 másodpercet igényel. A rendszer fontos jellemzője, hogy egy vevő aktor akár 32 adócsatorna parancsát képes fogadni és végrehajtani, tehát például egy készülék be-, kikapcsolása egy kapcsoló aktorral akár 32 helyről is elvégezhető, bármelyik adóegység bármelyik gombjáról. Másik jól használható tulajdonság, hogy egy adó a hatósugarán belül elvileg „végtelen” számú vevőt képes működtetni, ésszerű és szükséges határokon belül. Bármelyik adót bármelyik vevővel össze lehet tanítani, így megoldható az is, hogy például a kulcstartós adó egyetlen gombnyomására több aktor egyidejűleg is működésbe lépjen, mondjuk minden készülék, lámpa kikapcsol, amelyeket egyébként külön-külön kapcsolt be más-más családtagunk. A további kiválasztott készülékek, mint pl. a mikrohullámú sütő vagy a kávéfőző, szintén kikapcsolható az energiatakarékosság és a biztonság növelése érdekében. Így a tipikusan stand-by üzemmódban lévő készülékek, mint pl. a televízió, a házi mozi és a HI-FI is teljesen kikapcsol.

Kellően át kell gondolni, hogy mely fogyasztókat vagy készülékeket célszerű távvezérelt hálózati szakaszokra csatlakoztatni, és hogy a célok érdekében milyen adottságú vevő aktorok és rádiófrekvenciás vezérlőegységek alkalmazása szükséges a működtetésükhöz. Beszerezhetők különféle komplett készletek az ilyen feladatok elvégzésére, de rádió-távvezérlésű részegységek külön-külön is megvásárolhatók a szaküzletekben. Ajánlatos azonos gyártmányú egységekből összeválogatni a szükséges rendszerelemeket, és érdemes az esetleges későbbi bővítésekre is gondolni.


Az ilyen E27-es menetű rádiófrekvenciás vevőegységgel bármely világítótestet a hálózati kapcsoló nélkül is ki-be lehet kapcsolni egy kis távvezérlővel




Az eredeti csatlakozó aljzatba csatlakoztatott rádiófrekvenciás dugaszoló aljzatról bármely elektromos készülék kapcsolható


Az egymástól függetlenül használt készülékekhez távirányítós kapcsoló készletet célszerű használni


A 4 részes, különálló dugaszoló aljzatos készlet fixen beállítható kódolású és külön kapcsolható a hozzá tartozó távvezérlővel, így a vevők külön helyiségekbe is elhelyezhetők


A kapcsolópár adórésze fázis és nulla bekötést is igényel


A meglevő kapcsoló után vagy mögé beépíthető egy fali adó


A kétcsatornás távvezérlő más helyiségek világításának vezérlésére is alkalmas



A különféle kézi távirányítókkal még kényelmesebb a különféle világító testek, és egyéb készülékek ki-be kapcsolása



A rádiófrekvenciás vezérléshez kapcsolós és távvezérlővel működtethető készletek is kaphat

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Távvezérelt redőnyök és belső árnyékolók

A megfelelő lakókomforthoz a távvezérlések elterjedésével természetesen hozzá tartoznak azautomatikusan működő árnyékoló berendezések is. Emegoldásoknak különféle fokozatai vannak, amelyeknek...


Elektroszmog

Előre bocsátjuk, hogy e témában nem kívánunk eljutni a teljes igazságig, mert nem is lehet. Tudományos vagy tudományosnak tűnő tanulmányok tömkelege érhető el az interneten, kutatóintézetek...