Betörésjelző központok

Az előző lapszámunkban tárgyalt berendezések lényegében „vigyázó szemek” szerepét töltik be, melyek állandóan felügyelik a védett helyeket. Megbízhatóságuk alapvető fontosságú. Ezek az érzékelők jeleznek a vészjeleket kiadó egységnek, így ellenőrizhetők a behatolási kísérletek. Nézzük most ezeket a vészjelkiadó egységeket vagy betörésjelző központokat (1). A központ szerepe meghatározó a behatolás-védelemben, képletesen szólva a rendszer „agya”. Aszerint osztályozzák őket, hogy melyik milyen minősítéssel rendelkezik (teljes, részleges, minimális védelmet lát el).

A legegyszerűbb központnak is néhány alapvető követelménynek kell megfelelni:

  • fogadja és gyűjti az eseményeket a különböző érzékelőktől és jelzőktől,
  • továbbítja a jelzéseket, végrehajtó szerveket vezérel: indítja a külső és belső jelzésadókat,
  • jelzi a rendszer állapotát: felügyeli és ellenőrzi a berendezések és a hálózat működését,
  • érzékeli az erőszakos behatásokat, estleges zavarokat, 
  • áttekinthető képet ad a rendszer felépítéséről és kijelzi, hogy melyik szenzor hozta működésbe a riasztót,
  • biztosítja a tápellátást: biztonsági okokból tartalék áramforrásról (akkumulátorról) is működtethető legyen,
  • több jelzővonal részére legyen csatlakozási lehetőség,
  • kezelése egyszerű, könnyen áttekinthető legyen a mindenkori helyzet gyors felismerésére,
  • hangot generáljon, és csatlakozási lehetősége legyen hang és fényjelzők számára.

Az hogy egy ilyen központ milyen legyen, az függ a védendő terület adottságaitól, valamint a védelmi rendszer működtetőjének igényeitől. Mechanikai megjelenítés szempontjából: tetszetős kialakítású legyen; feleljen meg a szilárdsági és egyéb szakmai előírásoknak. A központot a fedéllemez felhajtása után a kezelőegységen lehessen ellenőrizni, a fedéllemez megbontása riasztást idézzen elő. A csatornavonalak manipulálás védettek legyenek, a hálózatkimaradást fénnyel, a belső hálózat meghibásodását hanggal is jelezze, tárolja a riasztójelzéseket. A jelzések csatornánként legyenek megkülönböztethetők, továbbjelzéshez legyen független kontaktusa; legyen legalább két – egymástól független – hang-, és egy fényjelző kimenete, szabotázsvédett legyen, a hangjelző időzítése 30-300 sec legyen, rendelkezzen riasztás-számlálóval, a központ táplálja az érzékelőket.
Olyan központot kell beszerezni, mely személyi kód hozzáférésű és külső kezelőn lehet vezérelni. Elhelyezése védett térben történjen, úgy kell telepíteni, hogy könnyen hozzáférhető legyen. Gondoskodni kell a földelésről. Ne szereljük nagy áramú vezetékek, nagy teljesítményű transzformátorok, zavarkeltő berendezések mellé. A központ akkumulátora megfelelő kapacitású legyen.
1 A betörésjelző központot úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy egy idegen személynek nehéz legyen felfedezni, hatástalanítani, ugyanakkor saját magunk könynyen hozzáférhessünk. A riasztórendszer kapcsolása ugyanis legtöbbször magán a központon történik. A központ elhelyezésének legáltalánosabb módja a védett helyiség egyik, erre a célra legalkalmasabb falrésze. A központ feladata a megfelelő késleltetési időt létrehozni a lakás elhagyásakor a rendszer beélesítése után, ill. haza érkezéskor a kikapcsolásához. Ennek az időtartamnak elegendőnek kell lenni az épület elhagyásához, hogy a jelzésadók még ne adjanak téves riasztást. 2 Természetesen ez idő alatt vissza lehet térni, és a központot visszakapcsolni. Van olyan megoldás is, hogy a rendszert nem a központnál kapcsolják élesbe, hanem egy általunk ismert, rejtett helyen, kulcsos kapcsolóval. Vannak olyan központok is, amelynél nem kulcs, hanem kódzár van: ezeknél rendszerint négy számjegy kombinációjának beütésével lehet élesíteni, ill. hatástalanítani a rendszert. A kapcsoló lehet lakáson kívül is: ennek előnye, hogy nem kell késleltetési idő. Gondoskodni kell azonban a kapcsoló megfelelő védelméről, „elrejtéséről”.
Vannak ún. blokkzárak is, melynél a rendszer ki -, ill. bekapcsolását maga az ajtó zárnyelve végzi. Előnye ennek a megoldásnak, hogy nem lehet megfeledkezni a ki-, vagy bekapcsolásról, hátránya azonban, hogy az ajtó erőszakos kinyitásakor maga a rendszer is hatástalanná válik. Léteznek olyan megoldások is, melynél infravörös vagy rádióhullámokkal működő jeladó segítségével is élesíthetjük a rendszert.
A ma jó minőségűnek tartott központok differenciál jelzővonalakkal készülnek. A központba csatlakoznak be a különböző irányból érkező áramkörök.
Különböző minőségű és felszereltségű központok nagy választéka található a piacon. A jól kialakított központban jól széttagoltak a hálózat különböző irányai ill. az onnan érkező jelzővonalak. Az egyes áramkörök becsatlakozását LED-ekkel is kijelzik. A csatlakozó jelzőáramkörök közül meghatározott helyről érkező jelekre azonnali, míg más vonalakról beérkező jelekre késleltetéssel történhet a riasztás. A nem élesített vonalakat természetesen kikapcsolják, szükséges azonban legalább egy jelzőáramkört készenléti állapotba helyezni, hogy állandóan érzékelje, ha idegen beavatkozás (szabotázs) történne a rendszerben. Ez a jelzőáramkör felügyeli és védi az egész rendszert. Ezen a vonalon történik a jelzés, ha valamelyik egységet támadás érné, vagy valahol a vezetékhálózatot megbontják. Szükséges még egy harmadik jelzővonal is, mely nyitott áramkörű elemekkel látja el a védelmet. Erre rákapcsolhatjuk a különböző helyeken levő támadásjelző vagy segélyhívó gombokat.
3 Ha valamelyik jelzőáramkörről jelzés érkezik a központba, akkor a programozás szerint azonnali vagy késleltetett utasítás megy a központ kimenő pontjaira. Ezen kimenőpontokra csatlakoztathatjuk a riasztó-jelzésadók vezetékeit. Ezek lehetnek villogók, szirénák, ill. ezek egybeépítve, de lehet automata telefonhívó is. A riasztás időtartamát általában a központon programozzák be. Általános megoldás, hogy a csatlakozási pontokra relén keresztül kapcsolódnak a jelzésadók.

Jelzőberendezések 

Tekintsük át tehát a riasztórendszerek jelzésadóit, jelzőegységeit. Ezek – mint már említettük – lehetnek hangjelzők, fényjelzők, de lehet néma, vagy távriasztás. A riasztójelzéshez használt hangjelzők rendszerint elektronikus szirénák (2). Ezek a központtól kapják a működésükhöz szükséges tápfeszültséget. Kettős feladatot látnak el, mely fontossági sorrend nélkül a behatoló elriasztása és a környezet, elsősorban a szomszédok figyelmének felkeltése, hogy a rendelkezésre álló eszközök segítségével lehetőség szerint megakadályozzák a betörést. Ezek a készülékek igen érzékenyek mind az időjárásra, mind mechanikai sérülésekre, ennek ellenére rendszerint épületen kívül helyezik el, lehetőség szerint az időjárástól védett helyre, éppen a jó láthatóság, hallhatóság miatt. Vannak piezoelektromos elven működő szirénák, melyeket elsősorban beltéri hangjelzésre használnak. Lényeges szempont, hogy hangjuk erős és jól hallható legyen.
6 A fényjelzőket a hangjelzők kiegészítésére szokás használni. Addig működnek, míg a rendszert ki nem kapcsolják. A hang-, és fényjelzőt általában egy közös házba építik. Sokféle kivitelben készülnek.
Mivel a fény-, és hangjelzők az épület külső részén helyezkednek el – és az emberi leleményességnek nincs határa – erőszakos eszközökkel hatástalanítani tudják őket. Éppen ezért vannak olyan központok, melyekben beépített automata telefonhívó rendszer (3) van: ez a néma vagy távriasztás. Azért néma, mert a helyszínen látszólag – riasztás tekintetében – „nem történik semmi”. Természetesen külön egységként is beszerezhető, felszerelhető. Vannak hagyományos, de GSM telefonos üzenettovábbítók is. Ezeket a riasztórendszer automatikája indítja, és magnószalagról történik a segélyhívás, 20-90 sec időtartamú szöveges vagy digitális üzenet formájában. Több telefonszám programozható bele, melyeket egymás után hív fel az automata addig, míg valamelyiket fel nem veszik. Természetesen a hívott személynek azonnal intézkednie kell.
Feltétlenül szót kell ejtenünk a tápellátásról, mert ez a legtöbb védelmi rendszer buktatója. A biztonságtechnikában nagyon fontos a szünetmentes energiaellátás biztosítása. Az eszközök áramellátása a 220 V-os hálózatról történik egy egyenfeszültséget biztosító tápegységen keresztül. Hálózat-kimaradás esetén a rendszerek folyamatos működését automatikusan az akkumulátorok (4) biztosítják. A MABISZ előírásokban szereplő 24, 48 és 72 órás szünetmentes működés biztosítása csak gondos méretezéssel és megbízható minőségű akkumulátor választásával lehetséges. Az optimális üzemeltetési feltételeket nem mindig sikerül megteremteni még a riasztóközpontokban sem, az akkus kültéri szirénákban pedig szinte lehetetlen a hazai időjárási viszonyok ismeretében, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges. 

7

Mivel itt nem egy zsebrádió, hanem egy vagyonvédelmi rendszer működőképessége múlik az akkumulátor állapotán, nagyon fontos ennek helyes megválasztása.

Riasztási lehetőségek 

Az eddigiek alapján megismerhettük egy elektronikai védelmi rendszer szinte minden elemét, melyekből összeállítható egy lakás, egy épület biztonsági berendezése, komplex védelme (5), egy jelző és információs – ún. integrált veszélyfelismerő – rendszer (6), melynek funkciója nem csupán betörés és támadásjelzésre korlátozódik. Nézzük tehát, mi történik, ha elhagyjuk a lakást, és a riasztót éles – tényleges riasztást kiváltó – üzemmódba kapcsoltuk. Három lehetőség kínálkozik:

  • helyi riasztás,
  • távriasztás,
  • és e kettő kombinációja.

8Helyi riasztás esetén hang- és fényjelző berendezések a helyszínen szólalnak meg, amiről a behatoló is azonnal tudomást szerez, és megzavarhatja támadó magatartását, esetleg el is áll szándékától. Ugyanakkor a környezet figyelmének felkeltését szolgálja, hátha valaki segít, vagy megpróbál segíteni.
Nagyságrendekkel hatásosabb a távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer – a távriasztás – alkalmazása, amely a jelzést (riasztást) állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet biztosító távfelügyeleti rendszer központjában váltja ki. Szokás „néma” riasztásnak is nevezni, mivel a betörés helyén a behatoló semmit sem észlel. A távfelügyeleti szolgáltatás a lakásokban, épületekben üzemelő behatolás jelző rendszerek által érzékelt jelzéseket és állapotváltozásokat figyeli és dolgozza fel egy 24 órás felügyeleti központban. Segítségével láthatóvá válik minden, ami ott történik: riasztó ki-, bekapcsolása, támadás, betörés, tűz stb. Az ügyeletes diszpécserek éjjel-nappal számítógép segítségével figyelik a telefon vonalon vagy rádiós összeköttetés révén csatlakoztatott épületek érzékelőinek állapotát, intézkedést igénylő jelzéseit, és szükség esetén megfelelően intézkednek. A figyelőközpontok berendezései saját áramforrással vannak ellátva, így áramszünet esetén sincs egy pillanatnyi kimaradás sem. A riasztás(ok) időpontja és az összes többi információ is rögzítésre kerül. Ha illetéktelen behatolás történik, a központ szinte azonnal értesíti a rendőrséget, a tulajdonost, és a helyszínre küldi – általában saját – járőrszolgálatát, akik a rendőrség és a tulajdonos megérkezéséig biztosítják a helyszínt (ha történetesen nem a rendőrséggel közösen működtetett figyelő központról van szó).
A telepített rádióadók jeleit a felügyeleti központ antennája veszi, majd egy nagy teljesítményű mikroprocesszoros kiértékelő elektronika feldolgozza, és riasztást vált ki. A hálózat felépítése feltételezi, hogy a rádióadók úgy vannak telepítve, hogy jeleiket a felügyeleti központ antennája venni tudja. Ha a távolság vagy a terepviszonyok miatt az adók jelei a felügyeleti központot nem tudják elérni, átjátszóra vagy átjátszókra van szükség. A védendő épületekben elhelyezett ügyféladók általában úgy vannak telepítve, hogy antennájuk a védett területen belül legyenek. Ilyen esetben az antenna hatásossága lényegesen kisebb ugyan, mintha a védendő épület tetején elhelyezett árbocra lenne telepítve, de védett az idegen beavatkozásokkal szemben.
Ha valaki nem kíván vezetékes védelmi rendszer felszerelésével bajlódni, választhatja a vezeték nélküli jelátviteli megoldást.
Vannak esetek, amikor jó, ha a helyi hang és fényjelzéssel egyidejűleg a távfelügyeleti központba is jelzést küld a rendszer (7). Ilyen esetben a riasztásról a betörő tudomást szerez, éppen ezért időzavarba kerül, ami meghiúsíthatja a betörést.

Kompakt egységek és videó-rendszerek 

Készítenek olyan kisméretű, elektronikus riasztókat melyben az érzékelőt, az adót, a riasztót és az áramellátást szolgáló elemet a központi egységgel egybeépítik. Ezeket a készülékeket nevezik kompakt riasztóknak. PIR-mozgásérzékelőkkel vagy mágneses érintkezőkkel vannak ellátva. Általában ezeken a készülékeken be lehet állítani a késleltetési időt, de a riasztás időtartamát is. Jól használhatók otthon, vagy pl. utazáskor bejáratok, csomagok őrzésére.
Napjainkban egyre elterjedtebb a videokamerás megfigyelési módszer (8). Csendesen dolgozik, és folyamatosan veszi fel az eseményeket. A videó-rendszer legfontosabb eleme a videómagnó, amelyen meghatározott szalagmennyiséget vissza lehet játszani, és ezt újra végig lehet nézni, ill. hallgatni. Fekete-fehér és színes kamerák már elfogadható áron vásárolhatóak. A biztonságtechnikai képrögzítők ára azonban igen magas és csak egyetlen csatornát képesek rögzíteni egyszerre. Erre a problémára a számítástechnika kínált kedvező megoldást: egy átlagos PC-be szerelt képdigitalizáló kártya segítségével felügyelet nélküli videó-megfigyelést tesz lehetővé négy csatornán.
Megbízhatóan működő, nagyon érdekes tévékamera-rendszer a mozgásérzékelő videokamera. Ebben az eredeti, figyelt kép van beprogramozva, a figyelt terület összes fény-, és tárgyi jellemzőivel együtt. Ha ebben a képrendszerben valamilyen változás következik be az eredeti állapothoz képest – a képmezőben személy vagy új tárgy jelenik meg – akkor a kamera elektronikájában ez észlelhető. Ezt a változást feldolgozva, a kijelölt helyen riasztás történik. A videós és televíziós rendszer is alkalmas ugyan önálló megfigyelésre, mégsem önálló riasztórendszerek. Kiegészítő eszközként feltétlenül szükséges érzékelő egységeket telepíteni, melyek akkor észlelik a behatolást, amikor a kamera még nem lát oda. Egy videó-rendszert csak teljes értékű vagyonvédelmi rendszerrel érdemes telepíteni. A tv-kamerák lényeges eleme a megvilágítás. Vannak nagy érzékenységű kamerák, melyek holdfénynél is nagyon jó képet adnak, de használatosak infrakamerák is, melyek a sötétben is megfelelő biztonsággal látnak.
Természetesen videó-távfelügyeleti rendszerek is léteznek. Problémát az információ eljuttatásának módja, minősége és mennyisége jelent. A fejlődésnek lökést adott az új képtömörítési eljárások kifejlesztése. Az igazi lehetőséget azonban az ISDN-vonalak megjelenése hozta, mert ezeken a hálózatokon – megfelelő tömörítés mellett – akár 30 kép/sec sebesség is elérhető videójel továbbításnál. A „távmegfigyelés” alkalmas arra is, hogy a kép bármely részletének változása esetén – nem csak betörés esetén, hanem füstöt, tűzet vagy vizet észlelve – automatikusan riasszon.
A betörők nem kímélik magukat: a nap 24 órájában megszakítás nélkül dolgoznak. A betörések célpontjai nem szűkülnek le azokra az otthonokra, melynek lakói a nap nagyobbik részét munkahelyükön töltik, olyan helyen is próbálkoznak – sok esetben sikerrel – ahol otthon vannak, kihasználva az ott tartózkodók figyelmetlenségét. Mire kell tehát figyelnünk, ha elhagyjuk lakásunkat? Milyen védelmet alkalmazzunk otthon tartózkodáskor? Hogyan küszöböljük ki biztonsággal otthonunk gyenge pontjait? Nézzük tehát sorban ezeket a kérdéseket.
Távollét idején olyan tejes körű – komplex – védelmet kell kialakítani, mely az épület felügyeletét hézagmentesen ellátja. A helyiségek belső védelme mellett az épület külső védelméről –adott esetben a kerítés védelméről – sem szabad megfeledkezni.
Minden lehetséges behatolási helyet külön-külön el kell látni érzékelővel, melyek egyenként is képesek behatolás esetén a riasztókat megszólaltatni. A riasztórendszerekkel szemben támasztott egyik fontos követelmény, hogy már akkor meg kell szólalniuk, amikor a betörő még csak a mechanikai védelem feltörésével foglalkozik. Ha ennek ellenére mégis bejutna, a belső védelmi rendszernek kell riasztania.
A lakást otthon tartózkodáskor is kell védeni. Ezt a feladatot a kerítés védelmét szolgáló eszközök, és az épület külső oldalain elhelyezett érzékelők látják el, melyeket úgy kell felszerelni, hogy a védelmet zárttá tegyék (9). Egyidejűleg a belső helyiségek védelmét szolgáló eszközöket ki kell kapcsolni, hogy a lakókat mozgásukban ne akadályozzák. Csak olyan helyiségekben ajánlatos otthonlét esetén működtetni a védelmet, ahova huzamosabb ideig nem megy be senki, mert elfeledkezve róla, fennáll a téves riasztás veszélye.
Otthonunk gyenge pontjait a „hívatlan vendégek” következetesen kihasználják. Kedvelt támadási pontok a bejárati ajtók, hátsó bejáratok, erkélyek, teraszok és az ablakok. Az eltulajdonított tárgyak által okozott kárt gyakran a vandalizmus is tetézi.
Mint minden egyéb műszaki eszköz, így a riasztórendszerek is időszakos karbantartást igényelnek. A karbantartás keretén belül célszerű a központ átvizsgálása és teljes működési próba lefolytatása. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni az érzékelőket, kapcsolókat, jelzőket, jelzésadókat, de ki kell terjedjen a központra, a tartalék áramforrásra is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: betörés, riasztó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szén-monoxid mérgezés

A statisztikai adatok szerint évente 10-15ember szenvedhalálos szén-monoxid mérgezést Magyarországon. Az enyhébb lefolyású mérgezések számát megbecsülni sem lehet, ha fáj a feje, nem biztos,...


Hova kell a szén-monoxid vészjelzőt felszerelni?

Ha ez a kérdés felmerül önben már jó úton jár ahhoz, hogy biztonságban tudja családját, hiszen ez azt jelenti, hogy már van szén-monoxid vészjelzője.