Szárítógép

A szárítógépek lehetnek egyszerű szárítási feladatot ellátó gépek és kombinált mosó-szárítógépek. Az előbbi szempontból a hagyományos szárítók felelnek meg a kívánt követelményeknek. A kombinált gépekben a ruhákat meleg térben "szikkasztjuk", ezzel is megszárad a ruha ,de a műszaki megoldások miatt a tisztítási feladatokat nem látják el. Ennek az az oka, hogy a gép kivitelezésekor nem biztosítottak kellő keresztmetszetű és a szabadba nyitott csövet a meleg levegő eltávolítására. A szárítási feladatokra készült berendezésben kb. 100 mm átmérőjű csövön, a szárító térben elhelyezett nagy átmérőjű (nagy felületű) szűrőn keresztül távozik az elhasznált levegő a szabadba, ezt minden használat előtt tisztítani kell, mert hihetetlenül nagy mennyiségű szennyeződést gyűjt össze egy szárítási ciklus alatt (1, 2). A tisztítás elmaradása a készüléket a hővédelmén (3) keresztül kikapcsolja.
Mosó-szárító gépekről általában el lehet mondani, hogy használatuk, alkalmazásuk egyszerű feladat, mert a mosógép programkapcsolójának (4) befejező ciklusaként automatikusan elvégzi ezt a feladatot is. Tudni kell azonban a következőket ahhoz, hogy gépünk valóban szárítási műveletbe kezdjen.
- Minden gépen csak a féltöltéses üzemmódban indul be a szárító ciklus.
- Be kell állítani a kívánt szárítási időt a program elején. Ez az idő min. 20 perc, de maximum 120 perc lehet (4).
- Szárítási periódusban a gép csak oda-vissza forog, közben indul el a szárítóegység fűtése, segédventilátor segítségével a meleg levegő beáramlása.
- Szárítási szakaszban a gép ajtaja szabadon kinyitható a kellő ruha elrendezése érdekében, természetesen a nyitott ajtó mellett a reteszkapcsoló (5) a gép forgó mozgását és fűtését letiltja. Ismételt ajtóbezárás után a gép a programnak megfelelően folytatja munkáját. Erre a lehetőségre azért van szükség, hogy a szárított ruhák egyenletes száradását és elrendezését módunkban álljon ellenőrizni, szükség esetén korrigálni.
- Vigyázzunk, hogy a szárítási ciklust ne rövidítsük le, mert a túlmelegedett szárítótér a gép védelme érdekében megszakítja az áramkört (hővédelem). A programkapcsoló úgy készült, hogy az utolsó 15-20 perc alatt már nem fűt a berendezés: ez a visszahűtési szakasz. Tehát ha ezt a szakaszt önhatalmúlag kihagyjuk, automatikusan leold a hővédő kapcsoló, mert a szárítótér túlmelegszik. Visszakapcsolása egyszerű feladat egy szerelő számára, de költséges a felhasználó részére. A visszakapcsolást kizárólag a gép megbontásával lehet elvégezni abból a célból, hogy a szerelő a tűzvédelmi szabályok betartása miatt ellenőrizni tudja a leoldás okát.
- A programnak megfelelően időnként a szárítási szakaszban is beindul az ürítő szivattyú, az összegyűlt víz eltávolítása érdekében.
A csak szárításra készült berendezések külső megjelenési formájukat tekintve egy szokásos mosógépre emlékeztetnek. Elöl ablakos kivitelben készülnek, jellegzetességük a viszonylag nagy átmérőjű dob (7) és a vastag elvezető cső. Programkapcsolójuk a mosógépekéhez hasonlóan egy időkapcsoló, mely vezérli a dobforgató motort, elvégzi annak a forgásirány váltását, és szabályozza a fűtés időbeli lefolyását, bekapcsolja a szellőztető ventillátort. Ebben az esetben is az utolsó 15-20 perc alatt csak hideg levegőt fúj keresztül a szárítótérben lévő ruhákon. A fűtésről egy ellenállás huzalból tekercselt egység gondoskodik (7), ezzel az egységgel sorba van kötve a hőfokszabályzó és a hővédő kapcsoló.
A fűtőegység meghibásodása esetén az áram utas vizsgálati módszer az eredményes, tehát pontról pontra meg kell vizsgálni, hogy az adott alkatrészek nem szakadtak-e. Ezt a legegyszerűbben ellenállásmérővel, egyszerű kézi műszerrel végezhetjük el. A fűtőbetét ellenállása maximum 100 ohm nagyságrendű, míg a szabályzó és a hővédő kapcsoló ellenállásának a nulla felé kell közelítenie (a műszer tulajdonságainak megfelelően), gyakorlatilag vezetniük kell. Előforduló hibalehetőség a dobforgató motor meghajtó szíjának (6) a szakadása, ezt a hibát cserével lehet megoldani. Lényeges, hogy vigyük magunkkal a hibás, szakadt szíjat is vásárláskor, mert sokféle méretben is létezik.
Felhasználói szempontból leglényegesebb feladat a filter, vagy szűrő rendszeres tisztítása. Igen komoly mennyiségű szennyeződés gyűlik össze már az első használat alatt a szűrő felületén. Ha elfelejtjük időben tisztítani, akkor a fűtőegység hővédő kapcsolója leold. Visszakapcsolása még a kombinált (mosó-szárító) gépekénél is nagyobb feladat, mert úgy van elhelyezve, hogy a szerelő is csak hosszadalmas munkával tudja a feladatot végrehajtani.
A szellőztető ventilátor (8) meghibásodása gyakorlatilag nem fordul elő, mer az igénybevétele olyan kis mértékben terheli az egységet, hogy az szinte nem tud meghibásodni.
A dob csapágyhibája, mint mechanikus hiba ritkán, de előforduló jelenség. Egyszerű csapágyboltokban kapható csapágyakkal cserélhetők. Általában külön egységként vannak szerelve a gép hátsó tartószerkezetéhez. A csavarozott csapágyház viszonylag egyszerűen cserélhető (9), a szegecselt megoldás viszont komplikáltabban bontható. A szegecseket le kell fúrni, és csavarokkal pótolni. 
A gép az említetteken kívül karbantartást nem igényel, üzembiztosan és hálásan dolgozó, hasznos segítőtársa minden háziasszonynak.