Ruhaszárítás géppel

Háztartási ruhaszárító gépek

Ezek a gépek is forgódobos rendszerűek és a nedves ruha szárítását felmelegített levegő végzi. Vannak a szárítás műveletét is elvégző kombinált mosó- és szárítógépek is, ám ezek műszaki megoldásaik miatt a szárításkor csak szikkasztják a ruhaneműket, a mosás után a szálak között maradó ásványi anyagokat éppen úgy nem távolítják el, mint a szabadban történő szárításkor. E mellett nem is különösebben energiatakarékos a használatuk. A ruhanemű ezekben többnyire kemény marad, míg a kimondottan a mosott ruhák szárítására tervezett szárítógépek dobjának állandó mozgásának és a különféle programoknak köszönhetően a kimosott ruhákból a mikro szemcsés szennyező anyagok is kiürülnek. Ennek eredményeként a ruhák sokkal puhábbak és lágyabb tapintásúak lesznek. Működési elvük szerint a szárítógépek három különféle kategóriába sorolhatók.

A szellőztetéses szárító a legegyszerűbb megoldású, viszonylag olcsónak mondható, amelybe egy ventilátor meleg levegőt fúj be, és a dob forgatása közben szárítja meg a nedves ruhákat. A levegő felmelegítését fűtőtest végzi, átlagos teljesítményfelvétele 2-3 kW, túlhevülés elleni védelemmel ellátott, ami meggátolja, hogy a keringető ventilátor meghibásodása esetén, amikor megszűnik a hűtő légáramlat, bekapcsolja a fűtőelemet. A szárítási programot egy programkapcsoló vezérli, ami az egyszerű gépeken valójában egy időkapcsoló. Ennek beállításával a legfeljebb 120 perces programban kapcsolgatja a ventillátort, forgatja a szárító dobot és fűti a beszívott levegőt. Az utolsó 10 percben a fűtés kikapcsol, és a fokozatosan lehűlő ruha kevésbé lesz hajlamos a gyűrődésre. Az igényesebb gépeken a dob forgási iránya időnként rövid időre megváltozik, ami ugyancsak a ruhák gyűrődését csökkenti. A gépeken a programvezérlés mellett elektronikus nedvességmérő és szárítási hőmérsékletválasztó kapcsoló is van, amivel könnyen beállítható az éppen szárított ruhának ideális szárító hőmérséklet, általában e gépeknél 45-65 fok.

Hátránya e szárítógépeknek, hogy jelentős az energiaigényük, és emellett még a gépből kiáramló nedves levegő elvezetéséről is gondoskodni kell. Csak jól szellőzött helyiségbe célszerű elhelyezni, vagy külön kiépített légcsatornával kell biztosítani a kiáramló meleg és nedves levegő szabadba vezetését. Ha pl. a helyiségben gázüzemű berendezés is üzemel, akkor külön berendezések beépítésére is szükség van. A helyiségben kialakuló nyomáskülönbség miatt az égéstermékek ugyanis nem tudnak kellő intenzitással távozni a kéményen át. A gép zajszintje is elég magas, némelyik akár 70 dB-t is „produkál” üzemelése közben.

A kondenzációs szárítógépek már korszerűbbek. A felmelegített levegő e gépen belül kering, és a párás levegőt egy vízkondenzátor lecsapatja, majd az alul levő tartályba gyűjti. A lehűléskor a cirkulált levegő harmatpontja csökken és a nedvesség ennek hatására csapódik ki. Egy újabb felmelegítést követően újból a szárítótérbe kerül a levegő, és ez a körfolyamat a szárítási program végéig folyamatosan ismétlődik. A gyűjtőtartályban összegyűlt vizet rendszeresen üríteni kell, vagy egy leeresztő csőcsatlakozással a lefolyórendszerbe is be lehet kötni.

A kondenzációs szárítógépek a beépített különféle funkciók miatt több szerkezeti elemet tartalmaznak, ezért érzékenyek, és a finom textilmaradványok kiszűrése miatt rendszeres tisztító karbantartást igényelnek. Energiafelhasználásuk jóval alacsonyabb a szellőztetéses szárítókénál, nincs szükség levegőelvezető csőrendszerre sem. A program úgy vezérli a motort, hogy bizonyos ciklusonként, kb. 2–3 percenként, egy rövid irányváltó szakaszt iktat be a ruha jobb átrendezése érdekében. A szárítógépekben külön szűrőszita is van, amely a szárítás során keletkező szöszöket és egyéb mikro szemcséket is kiszűri, ezért ezeket célszerű gyakorta kitisztítani. A kondenzátor is fél évenként alapos tisztításnak kell alávetni. A kondenzvíz nem desztillált minőségű, sok lerakódott szennyeződést tartalmaz, ezért a hiedelemmel ellentétben gőzölős vasalókba nem használhatók, mert ezeket hamar eltömíti.

A hőszivattyús rendszerű szárítógépek a legkorszerűbbek, és működésük is a leginkább energia hatékony. Úgy működik, mint egy fordított hűtőszekrény, a kondenzációs rács felmelegíti a szárító levegőt, a párátlanító pedig lehűti a meleg és páratelt levegőt, ezzel kivonva annak nedvességét. Ez a zárt kör minimális energiaveszteség mellett jó hatásfokot biztosít és jelentős energia megtakarítással végzi el a mosott ruha szárítását. A gépen belül a szárítási hőmérséklet csak 50-55 fok – ez 20-25 fokkal alacsonyabb, mint egy hagyományos szárítógépben – ezért a szárítás folyamata nagyon kímélő lesz, bár némileg hosszabb időt is igényel. Így kimondottan hőre nagyon érzékeny ruhaneműk szárítására is kiválóan alkalmas. Viszont energia felhasználása a fele, vagy még ennél is kevesebb, mint egy hagyományos kondenzátoros szárítógépé. Ezek a gépek igen csendes működésűek, különféle programválasztékuk pedig a legideálisabb szárítási lehetőséget is lehetővé teszi az egyébként is kíméletes szárítás tekintetében.

Hőszivattyús szárító

Kondenzációs szárító