Színek ereje

Testre szabás

A lakások berendezése szempontjából fontos megvizsgálni a színek emberre gyakorolt hatását. Az esztétikai élményadás mellett a színeknek orvosilag igazolt élettani hatásai is vannak. A hideg színekkel berendezett szobában például (1) hamarabb fázik az ember, ami a színek vérkeringésre gyakorolt hatásával magyarázható. A festett tér felvidíthat, lelombozhat, irritálhat és megnyugtathat. Emberközpontú középületek (kórház, óvoda, iskola stb.) belsőépítészeti tervezésekor ezeket a hatásokat figyelembe kell venni. Lakásokban használt színekre nincsenek merev szabályok, hiszen annyira különbözünk egymástól. A családon belül sem árt összehangolni az eltérő korú, egyéniségű családtagok színigényét, és így teremteni meg az optimális környezetet.
Ritkán valljuk be, hogy különböző lelkiállapotban más-más színt részesítünk előnyben. Ma kékre festenénk a szobát, holnap a sárgán gondolkodunk. Ha azonban figyelemmel vagyunk a helységünk funkciójára, biztonságosabban dönthetünk a színek megválasztásában.
Egy lakásba belépve az első benyomásokat az előszoba nyújtja, illetve a látvány, ami tovább csalogat. A szélfogó szerepe a zimankó ellen kitűnő, de a kertből, vagy a nagy légterűnek számító lépcsőházból egy-két négyzetméteres előszobába begyömöszölődni nyomasztó. Ha tehetjük, nyissunk meg falat, vagy vegyük le az ajtót, hogy a belső helységek hívogathassanak színükkel. Ha szenvedünk az ablak nélküli folyósó-előszobától, egy "vagány" (erős sárga, középlila, zöldesszürke) színválasztással, és több fényforrással teljesen átvarázsolhatjuk.
A nappali a pihenés és a reprezentáció színtere. Ide vezetjük be vendégeinket, gyakran itt gyűlik össze a család tévét nézni, beszélgetni. Rendszerint itt gyűjtjük össze dísztárgyainkat, legjobb bútordarabjainkat. Hazánkban általában a nappali a legnagyobb alapterületű helység a lakásban. Lehet, hogy egyben dolgozószobaként vagy hálószobaként is funkcionál. Ilyen esetben az eltérő funkciójú sarkokat, tudatosan, különböző színekkel különíthetjük el. Így egy mozgalmasabb szobaképet kapunk. Az eltérő területeket lehetőleg semleges színekkel kössük össze.
A hálószobák használata jó esetben időszakos. Ez igazán intim terület, ahol legjobban érvényesül a kényelem. A világos, hideg színek jól mutatnak reggeli fényben, az erős vörös árnyalatok érdekes hangulatot kelthetnek este. Ha az alapterülethez képest nagy tömegű (3,2-4,0 m2) franciaágy áll a középpontban, annak terítője alapvetően befolyásolhatja az egész szoba hangulatát. Szinte mindegy, hogy a falat festjük be a kívánt színre, vagy egyszerűen a huzattal és a sötétítővel játszunk.
A konyha, a tűzhely központi szerepe e rohanó világunkban egyre veszít jelentőségéből. Mivel ez rendszerint egy kis alapterületű és falfelületű helyiség, itt bátran kísérletezhetünk akár vad színekkel is. Ha mégsem tetszik, gyorsan átfesthetjük (2).
A lakótelepi, ablaknélküli fürdőszobákkal szemben az új épületeknél az építész egyre gyakrabban engedi be a fényt a fürdés színhelyére. A fürdőszoba színvilága igazán változatos lehet. A tisztaságérzetet a világos színek jobban erősítik, mint a sötétek. Léteznek speciális csempefestékek, mellyel a megunt színű fürdő átalakítható. Már az is sokat jelent, ha a fugákat átfestjük, vagy a fürdő falával harmonizáló törülközőket használunk (3).
Sokszor túlzásba esünk a gyerekszobák berendezésével. Dicséretes, ha tudjuk, hogy a picik a tiszta színeket szeretik. Ezek együttes használata viszont nemcsak számunkra, hanem a gyereknek is irritáló, idegesíthető lehet, főleg ha hozzávesszük a gyerekjátékok szín kavalkádját. Ne erőltessünk lányunkra rózsaszín bútorcsodát, csak mert ez volt gyerekkori álmunk. Hadd válasszon a gyerek. Nekünk az színarányokra kell ügyelni, valahogy úgy mint a 4. ábrán látható gyereksarok esetében történt. Ez a zöld szín megnyugtat melegséget ad, a cseresznyeszín bútor sötét árnyalatát a natúr világos szőnyeg ellensúlyozza.

Fortélyok

A színek erejével megváltoztathatjuk a teret. A kis szobát tágíthatjuk világos színekkel (5), a nagy hodályt meghittebbé tehetjük meleg színekkel. A nagy belmagasság csökkenthető sötét árnyalatú mennyezettel, de csak akkor célszerű alkalmazni, ha a helyiségbe viszonylag sok fény jut be, különben a gondosan kiválasztott árnyalatunkat a fényhiány feketének mutatja. A sötét színű padló biztonságérzetet ad. Az erős színekben pompázó falak kisebbítik a szobát, de ha nem vigyázunk az arányokra és árnyalatokra, a meleg, barátságos szoba átcsaphat vibráló, irritáló hangulatú helységgé.
A lakás különböző helységeinek színvilága lehet egymáshoz viszonyítva harmonikus vagy éppen diszharmonikus. Különösen kis lakásoknál kell gondolni arra, hogy más helyiségekbe belátva zavaros kép tárulhat a szem elé, még akkor is, ha a szobák önmagukban harmonikusak (6). Legegyszerűbb, ha kis lakásban egy alapszínt alkalmazunk, kevés kísérőszínnel kombinálva. Ha nem vagyunk biztosak színítéletünkben, akkor egy kellemes pasztellszínt alapul véve, annak különböző világosságú, vagy telítettségű színeit alkalmazva, egyszerűbben érhetünk el harmonikus hatást. A szoba hangulatát a padló, fal, nyílászárók, bútorhuzatok, szőnyeg és sötétítő függöny színkompozíciója adja meg. Meglévő környezetünket feldobhatjuk, ha a régi virágmintás szőnyegünket olcsó, de vidám színű rongyszőnyeggel helyettesítjük. Ha a teret üresnek, a falat sápadtnak érezzük, oda is tehetünk rongyszőnyeget, vagy dekortextíliát.
Felújításkor nehéz eldönteni mit hagyjunk meg, és mit változtassunk. Egy kedves karosszékre, örökölt szőnyegre vagy egy szép bútordarabra is rászervezhetjük új színeinket. Kiválaszthatunk két, a színkörön egymáshoz közelálló színt, például a kéket és a kékeslilát, ezeket különböző arányban vegyítve, szintén harmonikus összhatás érhető el.
A lakberendezésben az a legnehezebb, hogy elképzeljük; az adott nagyságú, elhelyezkedésű és anyagú felületen valóban úgy hat-e a kiválasztott szín, mint azon a mintán, amit a festékboltban láttunk, vagy a textilboltból hoztunk el. Csak jó érzékkel lehet kis színminta alapján a nagy felületet elképzelni. Ha lazúr festékeket használunk, vegyük figyelembe az alapanyag eredeti színét, hiszen például a sárgás fára kerülő kék lazúr zöldes árnyalatot kaphat. Ha házilag keverjük a festékünket, érdemes kis mintákat készíteni, és a befestendő felület elé tartani - ha van mód rá, akár különböző napszakokban -, mert így jobban érzékelhető, hogy a színünket kell-e tompítani feketével, vagy világosabb árnyalat eléréséhez fehérrel keverni. A színes és a fehér festék ára alig tér el, falak festéséhez sokan mégis a fehéret választják, mondván azzal nem lesz baj. A hagyományos fehér mellett jól érvényesülnek a sötét fa bútorok. Ma már egyre több a színes műanyag bútor, világos padlóburkolat, lendületes mintájú bútorhuzat. Az új áramlatokhoz igazodva a fal színe is változik. A 7. ábra jól szemlélteti, hogy a gondosan kiválasztott szín a falat önmagában felöltözteti, nem kíván dekorációt, és az egyszerű bútorok is jobban érvényesülnek.
A szín a lakberendezés fontos eszköze, de - mint láttuk - tudnunk kell bánni vele. Egy színében is harmonikus új otthon megteremtése, vagy a már megunt környezet felfrissítése egy vödör festékkel és ecsettel oldható meg a legolcsóbban, leggyorsabban.