AL-KO motoros láncfűrészek

Az AL-KO láncfűrészei kifejezetten otthoni használatra készültek, áruk is elfogadható, megfizethető. Szerkesztőségünk két villanymotoros, és egy robbanómotoros változatot (1) kapott kipróbálásra, melyeket rövid nyúzópróbának vetettünk alá, és most személyes benyomásainkat osztjuk meg olvasóinkkal.
Kezdjük azzal, hogy az elektromos és benzinmotoros fűrészek között lényeges teljesítmény-különbség nincs. Az előbbiek teljesítménye 1400 és 1750 W között van, az utóbbiak 1200-1400 W-osak. Választáskor tehát elsősorban nem ezt a szempontot kell mérlegelnünk, hanem azt, hogy a villamos készülékek olcsóbbak, és kezelésük lényegesen egyszerűbb, karbantartásuk szinte a tisztításra korlátozódik, viszont vezetékhez, elektromos áramhoz kötődnek. A benzinmotoros fűrészgépnél viszont korlátlan szabadságot élvezhetünk, akár a kert végében, akár a fán vagy a létra tetején állva dolgozunk (2). Nincs szükség csatlakozó vezetékre (így természetesen a vezeték elvágásának veszélye sem áll fenn). A robbanómotoros gépek súlya sem nagyobb a villamos hajtásúaknál.
A próbára kapott két villamos gép, a KE 1400/35 (3) és a KE 40-18 (4) felépítése igen hasonlít. A dobozukban alapelemeire csomagolt gépek összeszerelése gyakorlott ezermestereknek nem okozhat gondot; gyakorlatilag a lánc felhelyezéséből és a láncvezető felcsavarozásából áll. A KE 40-esnél erre két imbusz csavar szolgál (5). Ez jobban tetszett, mint az 1400-as szimpla csavaranyás megoldása. A lánc felhelyezésekor bosszantó hibát követhetünk el, ha nem vagyunk figyelmesek, hiszen a lánc fordítva is rátehető a láncvezetőre, csak akkor éppen nem fog vágni a fűrész, csak dörzsöli és égeti a fát. A jelölések persze egyértelműek, csak észre kell venni őket. A láncszemeken egy parányi kis nyilacska jelzi a helyes mozgási irányt (6), és ugyanezt jelzi a hajtótengely mellett a műanyagburkolaton lévő jelzés is (5). Ezeknek tehát a helyes irányba kell mutatniuk. A láncvezető rögzítőcsavarjait először csak lazán hajtsuk fel, és ügyeljünk arra, hogy a láncfeszítő csapocskája a helyére kerüljön (5. ábránkon a nyíl mutatja). Ezután állítsuk be a megfelelő láncfeszességet. Ez akkor jó, ha a láncot enyhén el tudjuk emelni a láncvezetőről, de csak egy-két milliméterrel (7), és könnyen tudjuk kézzel mozgatni a láncot. Semmiképpen nem lóghat a lánc, mert akkor leugorhat a láncvezetőről, és akár még balesetet is okozhat, de a túl feszes lánc is ártalmas; túlterheli a motort, és feleslegesen koptatja a láncot és a láncvezetőt. A láncfeszesség szabályozására valamennyi AL-KO gépen a láncvezető tövénél lévő csavar szolgál (8). A feszesség beállítása után a láncvezető rögzítőcsavarjait meg kell húzni.
Az üzembe helyezéshez ezután már csak a kenőolaj betöltésére van szükség, ennél azonban érdemes megállnunk egy pillanatra. Sokszor tapasztaltuk, hogy a láncfűrészekhez a legrosszabb minőségű olajakat, sőt gépkocsiból leengedett fáradt olajat használnak. Ez helytelen gyakorlat, és a gép károsodásához vezethet. Az olajadagoló nyílások eltömődésével a lánc kenés nélkül marad, túlmelegszik, erősen kopik, sőt megszorulhat, elszakadhat. A láncszemekbe kerülő fémszennyeződés - a gépkocsiból leürített olajban gyakran van ilyen - szintén erős kopást okozhat. A fűrészgépekhez ezért mindig megfelelő állapotú, SAE 30-as olajat használjunk, ellenőrizzük rendszeresen, hogy használat közben nem ürült-e ki az olajtartály, és nem dugultak-e el az olajozó furatok (9). Ha ezekre figyelünk, akkor az olajozással nem lesz túl sok gondunk, mert valamennyi AL-KO gépnek automatikus lánckenése van, melynek működését az üresen megfuttatott gépen ellenőrizhetjük (a fűrészlap orránál dobja az olajat).
Szintén minden AL-KO gép rendelkezik felcsapó láncfékkel. A balkéz markolata előtti védőkar egyben kapcsoló is, melyet bekapcsolás előtt magunk felé kell húzni (10). (Enélkül a gép el sem indul.) A biztonsági kapcsoló a fűrészgép véletlen felcsapódásakor a csuklónknak ütközik, és azonnal leállítja a gépet. Aki már érintette véletlenül a láncfűrész orrészét egy vastagabb fatörzshöz, az tudja, hogy ennek a biztonsági féknek milyen fontos szerepe van.
Mindkét elektromos gép kellően nagy teljesítményű, teljesítmény hiányt a próbáik során nem tapaszutaltunk. Persze minden fűrészgépet le lehet fojtani, ha túl nagy erővel nyomjuk az anyagba, ez azonban kezelési hiba és árt a gépnek. Ha hagyjuk a motort pörögni, megfelelően adagoljuk az anyagot, akkor a keményfa sem okoz gondot, csak a kenést ellenőrizzük időnként. A nagyobbik elektromos gépnek a láncvezetője 5 cm-rel hosszabb (35, illetve 40 cm). Otthoni munkáknál (tűzifa vágás, kertrendezés) valószínűleg ritkán használjuk ki a nagyobb lánchosszúságot.
Az AL-KO robbanómotoros láncfűrész családja három tagból áll. Mi a "legnagyobbat", a 38 cm3-es, 1,4 kW teljesítményű KB 4502-est (11) kaparintottuk a kezünk közé. Jelezzük, hogy a legkisebb is csak 2 tized KW-tal gyengébb és 32 cm3-es. A műanyagfedél alatti parányi kétütemű motor akár a tenyerünkben elférne, súlya is minimális. Üzemanyaga 1:25-ös keverék (12), és mindegy, hogy ólmozott, vagy ólmozatlan.
Túl sok karbantartást ezek a gépek sem igényelnek, de vezeték nélküli szabadságért azért egy kis plusz törődéssel fizetni kell. A gyújtógyertyát - mint minden becsületes motornál - olykor ellenőrizni, és ha szükséges cserélni kell (13). Érdemes egyik lehetőségként erre gondolni, ha netán a gép nehezen indulna. Nézzünk rá néha a felső műanyag fedél alatt lévő légszűrőre is (14), és ha piszkosnak látjuk, fújjuk ki, benzinbe mártott ecsettel mossuk le. Dugulás esetén a légszűrő alatt szabaddá tehető a szívótorok (15).
A hideg motor beindítását szivató gomb segíti (16), majd maga az indítás klasszikus módon, berántó-zsinórral történik (17). A motor alapjáratát - ha szükséges - a burkolat oldala felől egy csavarral lehet szabályozni (18). Alapjáraton a motor nem viszi a láncot. A gázadagoló gomb még egy másik gombbal reteszelve is van (19), és a lánc csak akkor fog elindulni, ha a két gomb együttes működtetésén kívül még a láncféket is kioldjuk.
A robbanómotoros gép egyebekben hasonló az elektromosokhoz (lánc felszerelés, feszesség állítás, lánckenés stb.), és a használata sem különbözik lényegesen. Minden láncfűrészre érvényes az, hogy csak megfelelő védőöltözékben (védőszemüveg, kesztyű, erős nadrág és cipő) szabad használni, és maximális óvatossággal. A kezdők először inkább bakra helyezett fatörzsekkel, lécekkel gyakoroljanak (20), és ügyeljenek arra, hogy a félig már átvágott törzs ne csípje össze a láncot. Lehetőleg még gallyazásra se használjuk a fűrész orrészét és a felső élét, vastagabb törzset pedig mindig a láncvezető alsó tövénél vágjunk, a körmöknél megtámasztva. Használat közben a lánc síkja ne fejünk vonalában legyen, hanem attól kissé oldalt, ne támadóállásba kilépve, hanem terpeszben álljunk. Ha véletlenül lebillen a fűrész, akkor a földet, és ne lábunkat érje.
Gallyazáskor, vastagabb törzs levágásakor mindig olyan irányból vágjunk, hogy a törzs ne csípje be a fűrészt. Előre vizsgáljuk meg, hogy a vágás végén merre fog billenni a fűrész és esni a fa. A fadöntés már külön tudomány. A különböző engedélyeken kívül szaktudás és esetleg több ember segítségére is szükség lehet. Ebbe inkább ne fogjunk bele, hívjunk szakembert.