A rendszernek a megtervezését és kivitelezését e cikk szerzőjének volt szerencséje elvégezni. A rendszer 2004-óta folyamatosan üzemel, így írásunkkal is szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét a hasonló esővíz-hasznosító rendszerek kialakítására.
A megbízó Gödöllő új lakónegyedében épülő lakóházánál a lehető legteljesebb mértékben kívánta hasznosítani a lakóépület meglehetősen nagy, ~400 m2-es tetőzetén összegyülekező esővizet. A csapadékvizet földalatti tartályba gyűjtve a kert öntözésére, valamint a WC-k, és a mosógép ún. "szürke" vízzel (nem ivóvíz minőségűre tisztított víz) való ellátására kívánta az építtető felhasználni.
Mivel a csapadék eloszlása meglehetősen szeszélyes hazánkban, ezért a biztonság kedvéért az ingatlanon lefúrt csőkútból száraz időszakban szintén fel lehetett tölteni az esővíz tartályt. A hirtelen lezúduló csapadékokból keletkező felesleges vizet, pedig az udvarban kialakított szivárgó aknában tervezete felfogni a tulajdonos.
A rendszer alapfeladata a lehulló csapadék összegyűjtése. Adva volt a szerkezetkész épület hódfarkú cserép héjalású tetőszerkezete, a nyeregtető két oldalán 200-200 m2 tetőfelület adódott. A nagy felület miatt a tető körül kialakított esőcsatornákból nyolc helyen került függőleges levezetésre az esővíz. A függőleges csőszakaszokon beépített ún. lombkidobó szűrőkkel kerülnek leválasztásra, a tetőre hulló levelek, ágdarabok.
Az esőcsatorna az épület körül szennyvízlefolyócsövekből és idomaiból kialakított műanyag csőhálózatba csatlakozik. A lefolyócső rendszer körülveszi az épületet és a terep adottságainak megfelelően az ingatlan utcafronti részére, vezeti az összegyűjtött esővizet.
Az épület két oldaláról összefutó csőhálózat itt egy műanyag ülepítő-szűrőaknába csatlakozik. Ebben az aknában kiülepedhet az esővíz által a tetőről lemosott por, iszap formájában, a szűrő a 0,5 mm-nél nagyobb szilárd anyagokat, pedig kiszűri a vízből. A szűrőbetét kézzel kiemelhető az aknából, és lemosható. Az összegyülekező iszapot időnként ki kell lapátolni az aknából.
Az esővíz innen a talajba süllyesztett 5,0 m3-es polietilén esővízgyűjtő tartályba kerül. A tartályba jutó esővíz összegyülekezik, az 5,0 m3 vízmennyiség biztosítja az innen táplálkozó öntöző és szürkevíz ellátó szivattyúrendszer vízigényét.
A csapadékhiányos időszakokra, a tartály közelében lefúrásra kerülő csőkút, és a beépített rozsdamentes búvárszivattyú biztosítja a tartály feltöltését. Ha nagyon sok eső esik, és a tartály túltöltődik, akkor a tartály túlfolyócsonkjához csatlakoztatott műanyag lefolyócsövön keresztül az ingatlanon kialakított 5×5 m alapterületű 2 m mély szivárgógödörbe beépített 2 db o 80 cm-es, szellőzős fedlappal fedett vasbeton kútgyűrűbe, kerül, majd a gödör drainkaviccsal (o 5-10 cm-es ún. Coulé kavics) kitöltött terén keresztül a környező talajba szivárog.
A szivárgó gödör fölé Geotextil paplanra terítve került vissza a termőtalaj, ami ezután füvesítve lett. A szivárgógödör köré célszerű nedvességszerető fás szárú növényzetet telepíteni.
A kútból csak akkor kezd vizet termelni a szivattyú, amikor a tartályba beépített elektromos úszókapcsoló alsó állásba kerül. Ha a tartályt feltölti a szivattyú, az úszókapcsoló leállítja a víztermelést. A tartályból a közelébe telepített műanyag aknába a vizet hidroforos szivattyú termeli, 5/4"-os KPE nyomócsövön keresztül az épületben lévő hőszivattyús gépházba, ahol egyébként a lakóépület összes gépészeti berendezése is helyet kapott. A szivattyút a szívócsövére szerelt 60 ľm (mikrométer) szűrőképességű lemosható műanyagházas szűrő védi a maradék szennyeződéstől.
A gépházban a vizet kétfelé lehet továbbvezetni. Egyik irányba 1"-os nyomóvezetéken át kerül ellátásra az automatikus kertlocsoló rendszer, míg az épület WC-inek és a nagyméretű automata mosógépnek a vízellátása az ún. szürkevíz rendszer 1/2"-os nyomócsövön keresztül csatlakozik. A szürkevízrendszer biztonságos működését a csatlakozásnál beépített visszamosható Triaqua szűrő szolgálja. A három szűrőből álló berendezés, egy 30 ľm-es mechanikai, egy AQUA-Mandix vastalanító és egy ezüstnitrát bevonatú aktív szén szűrőbetéten át vezeti a vizet, ezzel biztosítja a szürkevízrendszer működését.
Az ismertetett rendszer automatikus működtetésű. A beépített elektromos berendezések működését hőkioldós kapcsolók és a ?-relé (görög fi) védi. A kezelés a szűrők időnkénti lemosásából áll, a vízszámla, pedig észrevehetően kevesebb, mint a szomszédban lévő hasonló lakóépületeké. Ha nem is egy ilyen komplex esővíz felhasználó rendszer kiépítését, de az elemeinek felhasználását feltétlenül javasoljuk Olvasóink számára.
Bemutatunk egy konkrét rendszert
Esővíz felhasználás a ház körül
Előző számainkban az esővízgyűjtés elemeiről (tartályok, szűrők, szivattyúk) már megjelentettünk anyagokat. Mostani írásunkban egy konkrétan kiépült, és azóta is folyamatosan működő komplex esővíz-hasznosító berendezést szeretnénk Olvasóinkkal ismertetni.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
nergo 2010-01-16 20:26:54 talán most [url]http://aeco.hu/esoviz-tartaly-mindenkinek/[/url] |
nergo 2010-01-16 20:24:24 bocsi, a link rossz lett egyszerű esővíz tartály |
nergo 2010-01-16 20:22:45 esővíz tartály Szerintem nem csak ilyen nagy beruházással lehet esővíz tartályt kiápíteni. Itt van pl. egy egyszerűbb kivitel: http://aeco.hu/esoviz-tartaly-mindenkinek/ |
mycoo 2009-11-10 19:25:00 Esővízhasznosítás utólag Készen vásároltam a házat, ahol lakunk. A kérdésem a következő: Utólag ki lehet-e építeni az esővízhasznosító rendszert? Mennyire jár nagy bontásokkal a csövek, vezetékek, stb. beépítése? Van olyan vízvezetékszerelő, aki vállalja? |
Hogyan oldható meg az önálló csapadékvíz-gazdálkodás?
A tavaszi aszályos időszak ellenére idén is előfordulhatnak extrém esőzések, ami részben természetes folyamat, részben pedig a klímaváltozás hozadéka. A globális felmelegedés fokozódásával a...