Vasbeton vízgyűjtő tartályok

A víztárolásra szolgáló berendezések a XX. század elejétől már főleg betonból, vasbetonból készültek. A szintén gyakran alkalmazott acélanyagú műtárgyakat a korrózióval szembeni érzékenységük, az újabban alkalmazott műanyagtartályokat a hidraulikus felúszás, és a deformálódási hajlam korlátozza a felhasználásban.
Természetesen a beton műtárgyaknak sem csak előnyei vannak. A viszonylag nagy súly, a szállításukat, mozgatásukat nehezíti meg. A helyszíni megépítés csak a nagy műtárgyaknál gazdaságos. Az előregyártásuk pedig csak megfelelően felszerelt üzemben lehetséges.
A csapadékvíz gyűjtés a száraz területeken a vízbeszerzés régi módszere, legtovább földalatti tartályokban tárolható el az összegyülekezett csapadékvíz. Ilyen célokra legmegfelelőbb egy nagytérfogatú merev erős tartályt felhasználni. A föld alá telepített, fedéllel zárt tartályban "pincehideg" 12-15 °C-os marad a víz, a sötétben pedig nem algásodik. Ezekben a csapadékvíz tárolókban megőrizhető a csapadékvíz, ami a növények locsolására kitűnően felhasználható a csapadékmentes időszakban.

A hazánkban beszerethető, előre gyártott beton technológiával készült csapadékvízgyűjtő tartályok 5,2 és 12,9 m3-es tárolótérrel rendelkeznek. Főbb szerkezeti részei a:

• a csapadék gyűjtésére és tárolására szolgáló vasbeton tartály;
• a tartályba szerelt szűrő,
• a Monsun-szivattyúegység a víz elosztására.

A megfelelően merev tartályok, betonüzemi előregyártással egy darabban készülnek B45 vasbetonból. A tartályok teljesen vízzáróak, a hidraulikus felúszással szemben a nagy tömegük miatt ellenállóak. Elnyűhetetlenül erős szerkezetük, és a nagy súlyúk lehetővé teszi a magas talajvízállású területeken való felhasználásukat is a csapadékvíz gyűjtés és a szennyvíztárolás céljaira.
A berendezések az előre kiásott munkagödörbe a tehergépkocsival való helyszínre szállítás és daruval történő beemelés után azonnal beüzemelhetők.
Ezekkel a korszerű csapadékvízgyűjtő műtárgyakkal összegyűjtött csapadékvíz nemcsak locsolásra, ami a csapadékvíz lágysága miatt kedvező a növényeknek, hanem mosásra, WC öblítésre is biztonságosan felhasználhatjuk.

A folyamatosan üzemelő csapadékvíz gyűjtő rendszerek egész éves működésűek, azaz a téli fagyveszélyes időszakban is működésképesek, mert gyűjtőtartályaikat a talajba ásva, fagymentes helyre telepítik, így azokból folyamatosan lehet a vízfelhasználást biztosítani. Az egész éves működésű csapadékvíz-tárolók nagy térfogatukkal a lehető legtöbb csapadékot igyekeznek tárolni a fogyasztórendszerük biztonságos ellátás érdekében.

Magyarországon átlagos években 550 mm csapadék hull minden egyes m2-re. Ez átszámolva 550 liter vizet jelent négyzetméterenként. A hiba az, hogy ez a mennyiség az egész év alatt jelentkezik. Ugyan a kertünk minden négyzetméterén átlagosan csak 520 mm vizet használnak fel a rajta élő növények, vagyis a természetes, őshonos növényzet vízigénye és az éves csapadék egyensúlyban van, de a termesztett és dísznövények ennyi vizet a tenyészidőszak alatt (áprilistól-novemberig) igényelnek, ez alatt viszont átlagosan csak 300 mm/m2 csapadék hullik. A hiány 220 liter négyzetméterenként. Ezt a mennyiséget vagy az ivóvíz-minőségűre alakított drága csapvízből pótoljuk, vagy az éves csapadékmennyiség összegyűjtésével, és felhasználásával olcsón kiegészítjük.
Az épületek tetőzetéről az esővizet eleve összegyűjtjük az esőcsatornákkal, és lehetőleg minél messzebbre vezetjük azt az épületek falától. A városokban a csatornahálózaton keresztül vezetjük el az ott felesleges, sőt haszontalan esővizet. Ahol nincs kerti hasznosítás, az esőcsatornákból elfolyó csapadékvíz csak szétfolyik, elszivárog. De ha a már eleve a tetőzetről összegyűjtjük, és az ereszcsatornába vezetjük az esővizet, akkor már hatalmas lépést tettünk az esővíz éves összegyűjtése felé. A tetőfelületről összefolyó éves csapadékmennyiséget tárolni kell.