Szellőztetés korszerűen

A nyílászárók elsőrendű szigetelése, általában a szigetelés valóban fontos, de ugyanakkor a légtömített terekbe a frisslevegő-utánpótlásról gondoskod-ni kell. Az elv: ahogyan a kifelé történő, ugyanúgy a befelé irányuló légáramlást is rendezetten és szabályozottan célszerű megoldani. És, hogy ez a „rendezettség” és „szabályozás” mit jelent; nem mást mint, hogy a levegő beáramlás és a kifúvás helyét praktikusan egyfelől az „átöblítendő” helyiségekben, másfelől a komfortnak megfelelő helyeken kell kialakítani. Ezt másként lehet egy családi háznál, egy többlakásos épületnél vagy a tetőtéri helyiségeknél megoldani. A választott megoldás attól is függ, hogy a szellőztetett helyiségnek van-e ablaka, homlokzati fala, vagy egyáltalán létezik-e olyan falfelülete, amit szellőzési célból át lehet törni. Ugyanis az egyik legolcsóbb és leghatásosabb megoldás az, amikor a légkifúvás a szellőztetett helyiség falán átvezetett csövön keresztül közvetlenül a szabadba történik (1).
Aszellőztető ventilátorokkal szemben támasztott követelmények között első helyen van a hosszú élettartam és a csendes üzem. Az axiális ventilátor minden szempontból megfelel a követelményeknek. A könnyű, kis fogyasztású esztétikus készülék a golyóscsapágyazása révén tetszőleges helyzetben rögzíthető. Ez azt jelenti, hogy a kis építési mélység miatt könnyen szerelhető ventilátort falra, menynyezetre egyaránt. A 180 köbméter/óra teljesítménye kiválóan alkalmassá teszi konyhai elszívókhoz, zuhanyzók, fürdőszobák és WC-k szellőztetésére. Hozzá fali átvezető készlet kapható. Ez tulajdonképpen két olyan, teleszkópszerűen egymásba tolható műanyagcső, amely mint befalazható béléscső működik. A külső fali lezárást kétféleképpen lehet kialakítani. Vagy a keretbe lamellákat építve, mint túlnyomás kibocsátó elem, vagy fix rácsot téve, mint esővédő rácsot. A falba, illetve álfalba történő beszerelés lehetőségeire a 2. ábrasor mutat példákat.
A kis méretű ventilátorokat a legkülönbözőbb rendszerű ablakokba is be lehet építeni; ennek néhány lehetőségét a 3. ábrasor mutatja.
A kisebb fürdőszobák, zuhanyzók, WC-k szellőztetésén a rövid ideig tartó, de intenzív légcsere az alkalmazandó megoldás. Ezt segíti a termoelektromos késleltető relé. A kisméretű, mindössze 32´40´14 milliméteres relé a fali elosztó dobozokba, a világítás kapcsolók mögé helyezhető (4). A beállítható szellőztetési idő 2 és 12 perc közötti. A szellőztetés így a világítás be-, ill. kikapcsolásával automatikusan működik.
Konyhai elszívók intenzitását vagy a helyiség szellőztetésének mértékét legkönnyebben a ventilátor motor fordulatszámának szabályozásával lehet befolyásolni. A fordulatszám szabályozók gyakran fordulatirány váltásra is képesek, így a szívó üzemmódból befújó üzemmódra kapcsolhatók át (5).
Olyan belső tereknél vagy zártabb építéseknél, ahol a közvetlen kültéri kapcsolat egy falba épített béléscsővel nem hozható létre, ott a szellőző kürtök a megoldások. Sok épületnél a bélelt kéményeket használattól függetlenül kiépítik. Ezek kiválóan alkalmasak a szellőztetésre. A régebbi, használaton kívüli kémények bélelése sem túlzottan költséges és bonyolult feladat. Tetőtéri beépítéseknél pedig kis leleménnyel szellőzőcső gyakorlatilag bárhová vezethető. A kürtőbe köthető ventilátorok (6) nyomócsonkja önműködő visszacsapó szeleppel rendelkezik, ami a levegő kürtőből való esetleges visszaáramlását akadályozza. Nagyobb nedves terek, konyhák stb. 100 mm-es függőleges csővezetéken keresztüli szellőztetésére kétfordulatú radiál ventilátorok a legalkalmasabbak (7). A beépített légtömör visszacsapó szelep rugóerő ellenében nyit.
Különösen a tetőterekbe épített helyiségek, konyhák, WC-k stb. szellőztetésénél alkalmazható a kürtös, azaz csővezetéses szellőztetés. A ventilátor által elszívott, azaz a kürtőbe nyomott levegőnek valahol a szabadba kell távoznia. Egyáltalában nem mindegy, hogy ezt a többnyire párás és szennyezett levegőt hová vezetjük. Ugyanis a kivezetések környezetében idővel lerakódások, piszok okozta elszíneződések jönnek létre. Ez legkevésbé a tetőn zavaró, ahol egyébként a csapadék tisztító hatása nagy mértékben érvényesül. Ugyanez egy világos homlokzatnál már nem mondható el. A nyeregtető szellőző majdnem minden cserépfajtához alkalmas, univerzális kivitel (8). A körbefutó ólomszoknya a különböző cserép formákhoz illeszthető. Az alaplemez és a védősapka anyaga horganyzott acéllemez. A csatlakozásokhoz flexibilis gégecső és lépcsős csatlakozó csonk áll rendelkezésre, amely bármely csőátmérőhöz alkalmas a 7-100 mm-es tartományban. Lapostetőkhöz való a 9. képen látható megoldás. Anyaga időjárásálló műanyag, széles beragasztható alapkerettel. Hőállónak és fagyállónak kell lennie.
Eddig arról volt szó, hogy a levegőt hogyan szívjuk ki a lakóterekből, vagy egyéb helyiségekből. Az azonban mindenki számára egyértelmű, hogy a kiszívott levegőt valahonnan pótolni kell. Ha a pótlást zömmel a tömítetlenségek biztosítják, akkor az egész szellőzés irányíthatatlan ez pedig sok esetben rengeteg energia fölösleges pocsékolásával jár. Az energiatakarékosságot kötik össze a hatékony szellőzéssel az újdonságnak számító termosztát tányérok (10). Tulajdonképpen arról van szó, hogy az erre alkalmas helyeken, hasonlóan a ventilátoroknál alkalmazott megoldásokhoz, a falba egy olyan különleges műanyag béléscsövet építünk, aminek belső végén egy tányér alakú, termosztáttal szabályozott nyílás van (11). A friss levegő a szabadból ezeken a csöveken át áramlik a helyiségekbe ott, ahol a legpraktikusabb. A termosztát –6 °C és +20 °C foknál nem zár le teljesen, hanem az alapbeállításnak megfelelő néhány milliméteres nyíláson a mindenképpen szükséges levegőmennyiség továbbra is bejut. A termosztátszelepek ütésálló, igényes műanyagból készülnek. A szeleptányér hő-, és hangszigetelt, így kondenzáció sem jön létre.
A termosztát szelep univerzálisan felhasználható frisslevegő-automata. Az önszabályozó termosztát tányérszelep a legjobb hatásfokkal biztosítja az állandó légcserét miközben gondoskodik az energiatakarékos üzemről (12). A külső léghőmérséklettől függő mennyiségszabályozás villamos csatlakozás nélkül valósul meg. A levegő szűrve, hangcsillapítva, optimálisan elosztva jut be a lakásba.
A 13. képen egy kézi szabályozású légpótló elemet látunk. Ennél a légmennyiség szabályozása a négyfokozatú beállító mechanizmussal történik, tehát nincs termosztát.
A tányérszelep mögül a levegő itt is szűrten, hangcsillapítottan, optimális eloszlásban kerül a helyiségbe. Itt szintén nincs szükség villamos csatlakozásra. A beáramlást szabályozó készülékeket elsősorban ott érdemes használni, ahol a gázkészülék a kéményes csatlakozása miatt folyamatos levegőberáamlást igényel.
A lakások szellőztetése ma már nem oldható meg egy ablaknyitással. Tetemes mennyiségű energiát és költséget takaríthatunk meg azzal, hogy korszerűen szigetelt helyiségek mindenképpen szükséges szellőzését átgondoltan és modern eszközökkel oldjuk meg. Ehhez a néhány bemutatott újdonságon kívül rengeteg további lehetőség áll a rendelkezésére. Most csak a témakör átfogóbb ismertetésére volt mód, ami azért elegendő ahhoz, hogy tájékozódjunk.