A nyílászárók
elsőrendű szigetelése, általában a szigetelés
valóban fontos, de ugyanakkor a légtömített terekbe
a frisslevegő-utánpótlásról gondoskod-ni
kell. Az elv: ahogyan a kifelé történő, ugyanúgy
a befelé irányuló légáramlást
is rendezetten és szabályozottan célszerű megoldani.
És, hogy ez a rendezettség és szabályozás
mit jelent; nem mást mint, hogy a levegő beáramlás
és a kifúvás helyét praktikusan egyfelől
az átöblítendő helyiségekben, másfelől
a komfortnak megfelelő helyeken kell kialakítani. Ezt másként
lehet egy családi háznál, egy többlakásos
épületnél vagy a tetőtéri helyiségeknél
megoldani. A választott megoldás attól is függ,
hogy a szellőztetett helyiségnek van-e ablaka, homlokzati
fala, vagy egyáltalán létezik-e olyan falfelülete,
amit szellőzési célból át lehet törni.
Ugyanis az egyik legolcsóbb és leghatásosabb megoldás
az, amikor a légkifúvás a szellőztetett helyiség
falán átvezetett csövön keresztül közvetlenül
a szabadba történik (1).
Aszellőztető ventilátorokkal szemben támasztott
követelmények között első helyen van a hosszú
élettartam és a csendes üzem. Az axiális ventilátor
minden szempontból megfelel a követelményeknek. A könnyű,
kis fogyasztású esztétikus készülék
a golyóscsapágyazása révén tetszőleges
helyzetben rögzíthető. Ez azt jelenti, hogy a kis építési
mélység miatt könnyen szerelhető ventilátort
falra, menynyezetre egyaránt. A 180 köbméter/óra
teljesítménye kiválóan alkalmassá teszi
konyhai elszívókhoz, zuhanyzók, fürdőszobák
és WC-k szellőztetésére. Hozzá fali
átvezető készlet kapható. Ez tulajdonképpen
két olyan, teleszkópszerűen egymásba tolható
műanyagcső, amely mint befalazható béléscső
működik. A külső fali lezárást kétféleképpen
lehet kialakítani. Vagy a keretbe lamellákat építve,
mint túlnyomás kibocsátó elem, vagy fix rácsot
téve, mint esővédő rácsot. A falba,
illetve álfalba történő beszerelés lehetőségeire
a 2. ábrasor mutat példákat.
A kis méretű ventilátorokat a legkülönbözőbb
rendszerű ablakokba is be lehet építeni; ennek néhány
lehetőségét a 3. ábrasor mutatja.
A kisebb fürdőszobák, zuhanyzók, WC-k szellőztetésén
a rövid ideig tartó, de intenzív légcsere az
alkalmazandó megoldás. Ezt segíti a termoelektromos
késleltető relé. A kisméretű, mindössze
32´40´14 milliméteres relé a fali elosztó
dobozokba, a világítás kapcsolók mögé
helyezhető (4). A beállítható szellőztetési
idő 2 és 12 perc közötti. A szellőztetés
így a világítás be-, ill. kikapcsolásával
automatikusan működik.
Konyhai elszívók intenzitását vagy a helyiség
szellőztetésének mértékét legkönnyebben
a ventilátor motor fordulatszámának szabályozásával
lehet befolyásolni. A fordulatszám szabályozók
gyakran fordulatirány váltásra is képesek,
így a szívó üzemmódból befújó
üzemmódra kapcsolhatók át (5).
Olyan belső tereknél vagy zártabb építéseknél,
ahol a közvetlen kültéri kapcsolat egy falba épített
béléscsővel nem hozható létre, ott a
szellőző kürtök a megoldások. Sok épületnél
a bélelt kéményeket használattól függetlenül
kiépítik. Ezek kiválóan alkalmasak a szellőztetésre.
A régebbi, használaton kívüli kémények
bélelése sem túlzottan költséges és
bonyolult feladat. Tetőtéri beépítéseknél
pedig kis leleménnyel szellőzőcső gyakorlatilag
bárhová vezethető. A kürtőbe köthető
ventilátorok (6) nyomócsonkja önműködő
visszacsapó szeleppel rendelkezik, ami a levegő kürtőből
való esetleges visszaáramlását akadályozza.
Nagyobb nedves terek, konyhák stb. 100 mm-es függőleges
csővezetéken keresztüli szellőztetésére
kétfordulatú radiál ventilátorok a legalkalmasabbak
(7). A beépített légtömör visszacsapó
szelep rugóerő ellenében nyit.
Különösen a tetőterekbe épített
helyiségek, konyhák, WC-k stb. szellőztetésénél
alkalmazható a kürtös, azaz csővezetéses
szellőztetés. A ventilátor által elszívott,
azaz a kürtőbe nyomott levegőnek valahol a szabadba
kell távoznia. Egyáltalában nem mindegy, hogy ezt
a többnyire párás és szennyezett levegőt
hová vezetjük. Ugyanis a kivezetések környezetében
idővel lerakódások, piszok okozta elszíneződések
jönnek létre. Ez legkevésbé a tetőn zavaró,
ahol egyébként a csapadék tisztító hatása
nagy mértékben érvényesül. Ugyanez egy
világos homlokzatnál már nem mondható el. A
nyeregtető szellőző majdnem minden cserépfajtához
alkalmas, univerzális kivitel (8). A körbefutó ólomszoknya
a különböző cserép formákhoz illeszthető.
Az alaplemez és a védősapka anyaga horganyzott acéllemez.
A csatlakozásokhoz flexibilis gégecső és lépcsős
csatlakozó csonk áll rendelkezésre, amely bármely
csőátmérőhöz alkalmas a 7-100 mm-es tartományban.
Lapostetőkhöz való a 9. képen látható
megoldás. Anyaga időjárásálló
műanyag, széles beragasztható alapkerettel. Hőállónak
és fagyállónak kell lennie.
Eddig arról volt szó, hogy a levegőt hogyan szívjuk
ki a lakóterekből, vagy egyéb helyiségekből.
Az azonban mindenki számára egyértelmű, hogy
a kiszívott levegőt valahonnan pótolni kell. Ha a
pótlást zömmel a tömítetlenségek
biztosítják, akkor az egész szellőzés
irányíthatatlan ez pedig sok esetben rengeteg energia fölösleges
pocsékolásával jár. Az energiatakarékosságot
kötik össze a hatékony szellőzéssel az újdonságnak
számító termosztát tányérok (10).
Tulajdonképpen arról van szó, hogy az erre alkalmas
helyeken, hasonlóan a ventilátoroknál alkalmazott
megoldásokhoz, a falba egy olyan különleges műanyag
béléscsövet építünk, aminek belső
végén egy tányér alakú, termosztáttal
szabályozott nyílás van (11). A friss levegő
a szabadból ezeken a csöveken át áramlik a helyiségekbe
ott, ahol a legpraktikusabb. A termosztát 6 °C és +20
°C foknál nem zár le teljesen, hanem az alapbeállításnak
megfelelő néhány milliméteres nyíláson
a mindenképpen szükséges levegőmennyiség
továbbra is bejut. A termosztátszelepek ütésálló,
igényes műanyagból készülnek. A szeleptányér
hő-, és hangszigetelt, így kondenzáció
sem jön létre.
A termosztát szelep univerzálisan felhasználható
frisslevegő-automata. Az önszabályozó termosztát
tányérszelep a legjobb hatásfokkal biztosítja
az állandó légcserét miközben gondoskodik
az energiatakarékos üzemről (12). A külső
léghőmérséklettől függő
mennyiségszabályozás villamos csatlakozás nélkül
valósul meg. A levegő szűrve, hangcsillapítva,
optimálisan elosztva jut be a lakásba.
A 13. képen egy kézi szabályozású
légpótló elemet látunk. Ennél a légmennyiség
szabályozása a négyfokozatú beállító
mechanizmussal történik, tehát nincs termosztát.
A tányérszelep mögül a levegő itt is
szűrten, hangcsillapítottan, optimális eloszlásban
kerül a helyiségbe. Itt szintén nincs szükség
villamos csatlakozásra. A beáramlást szabályozó
készülékeket elsősorban ott érdemes használni,
ahol a gázkészülék a kéményes csatlakozása
miatt folyamatos levegőberáamlást igényel.
A lakások szellőztetése ma már nem oldható
meg egy ablaknyitással. Tetemes mennyiségű energiát
és költséget takaríthatunk meg azzal, hogy korszerűen
szigetelt helyiségek mindenképpen szükséges szellőzését
átgondoltan és modern eszközökkel oldjuk meg. Ehhez
a néhány bemutatott újdonságon kívül
rengeteg további lehetőség áll a rendelkezésére.
Most csak a témakör átfogóbb ismertetésére
volt mód, ami azért elegendő ahhoz, hogy tájékozódjunk.
Szellőztetés korszerűen
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Lakások szellőzési veszteségének csökkentése
A mai modern, vagy korszerűen és szakszerűen felújított épületek esetében a külső szigetelés és a nyílászárók technikai megoldásai az elvárások alapján olyan mértékű légtömörséget eredményeznek...
Légszennyezés beltérben
A kültéri levegő ártalmas hatásairól gyakorta hallani, egészségügyi kockázatokat magában rejtő és károkat okozó létezése közismert. A beltéri légszennyezettségről azonban elég keveset tudunk,...