Lakótérszellőzés

Beltéri légszennyezés

Ilyen pl. a szálló por. Mérete alapján megkülönböztetünk PM10 részecskéket (ezek átmérője 10 mikron alatti, 6-8-szor kisebb, mint a hajszál vastagsága), amelyek elsősorban mechanikus folyamatokban – például építkezéseken – keletkeznek, és a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok (PM2,5), amelyek fa vagy üzemanyagok (elsősorban a dízel) égésekor keletkeznek, illetve az ipari üzemek által kibocsátott gőzben találhatók meg. Elsősorban a szellőző levegő által juthat be a helyiségbe. Az ózon (O3) kémiai reakciók révén keletkezik, a napsugárzás hatására, a levegőbe kibocsátott többféle szennyezőanyagból, mint például a nitrogénoxidokból és az illékony szerves vegyületekből (szénhidrogénekből, oldószerekből). Erősen oxidálló, a magas légkőrben hasznos, de a talaj közeli ózon káros hatású.

A szénmonoxid egy színtelen, szagtalan, íztelen gáz, leggyakrabban tökéletlen égési folyamat esetén szénvegyületek elégetése során keletkezik. A vízben rosszul oldódik, nehezen cseppfolyósítható. Lakókörnyezetben fő forrásai a közlekedés és a lakossági fűtés. Az élő szervezetekre mérgező hatással van. Belélegezve az agykéreg alatti központjait is károsítja és a tüdőn keresztül a véráramba bejutva a hemoglobin molekulához csatlakozva kiszorítja az oxigént. A dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szabálytalan tüzelő berendezések üzemeltetéséből adódó tragikus balesetek főszereplője.

A formaldehid a legfőbb beltéri levegőszennyező. Formaldehidet tartalmaznak a folyékony szappanok, a fogkrémek, a kozmetikumok, a műszálak, a gombaölő-szerek, a folyékony tisztítószerek és a legtöbb fertőtlenítő- és vécétisztító szer is. A faiparban a furnérlemezek, bútorok és egyéb fatermékek ragasztóanyaga (műgyanta). Nem jelent jelentős környezeti kockázatot a természetes élővilágra, mivel a vegyület levegőben és vízben egyaránt viszonylag gyorsan lebomlik. A formaldehid a környezetben mindenhol előfordul, de belső lakóterekben felhalmozódva meghaladhatja az egészségügyi határértéket.

A benzol egy erősen mérgező, rákkeltő vegyület. A benzolt nagy mennyiségben használja fel a vegyipar gyógyszerek, oldószerek, festékek, növényvédő szerek és robbanóanyagok előállítására. Lakó környezetben felújítások után jelenhet meg mérhető mennyiségben, de forgalmas főutak, és benzinkutak közelében is számítani kell a magasabb koncentrációjára.

Fontos fizikai paramétere a helyiségeink levegőjének a páratartalom. Ha túl magas a relatív páratartalom, penészesedés várható, fülledt, nyomott levegőt érzékelünk. Ha túl kevés, szem szárazság, irritáció lép fel, alvászavarok tapasztalhatók. Az ideális, a 40-60% közötti relatív nedvesség tartalom, de 30% alatt és 70% felett válhat igazán problémássá a helyzet. Ha nedvesíteni kell, számos házi praktikával is találkozhatunk, a radiátorra szerelt párologtatótól a különböző hideg párásítókig, ezeknél célszerű desztillált vizet használni, ellenkező esetben a készülék élettartama csökken, és a benne lévő vízkő szálló porként lerakódik bútorainkon. Amennyiben magas a páratartalom, a forrás oldalt kell megvizsgálni. Vízszigetelés nélküli épületeknél tartós megoldást csak az utólagos vízszigetelés adhat, de időszakosan gépileg is csökkenthető a helyiség páratartalma.

Ezek együttes hatása jelentős, bár nem kritikus az egészségünk tekintetében. Szerencsére megfigyelhető egy olyan szemléletváltás, hogy az új építésű, vagy felújított épületeknél már gondolnak a szellőzés szükségességére, de a megvalósításra már ritkábban kerül sor. A modern, jó légtömörségű nyílászáróknak köszönhetően természetes úton a szükséges friss levegőnek csak a tizede jut be a lakótérbe, de az évnek mintegy 30%-ában egyáltalán nem kap légutánpótlást az épület. Ennek következtében gyakori a penészfoltok megjelenése, és a tulajdonosok csak ezt követően keresik meg a megfelelő szakcégeket, forgalmazókat. A szakma, és a minisztériumok már nyitottabbak a kérdésre, erre enged következtetni, hogy a 2015-ben kiírt épületenergetikai korszerűsítés keretében elvégzett nyílászáró cseréknél a légpótlásról is gondoskodni szükséges.

A penész esetében a gombák egy családjáról van szó, amelynek spórái mindenhol jelen vannak kis mennyiségben. Allergénhatású, hosszú idő alatt különböző légúti megbetegedések kialakulását idézheti elő. Ha ideális körülményeket talál, azonnal szaporodni és terjeszkedni kezd. Az egészségügyi hatásán kívül káros hatással bír az épületszerkezetekre is. Védekezni ellene többféleképpen lehet, elérhetőek különböző gombaölő szerek, amelyek időlegesen kedvezőtlen kémhatást hoznak létre a felületen, vannak készülékek, melyek lokálisan tudják csökkenteni a páraterhelést, de amíg a kiváltó okokat meg nem szüntetjük, vissza fog térni a probléma.

Az okok az alábbiak lehetnek

Elégtelen szellőztetés, hőhidas épületszerkezetek, előnytelen bútorozás, túlzott nedvességterhelés. Ezek közül kettő megléte már garantálja a penész megjelenését. A reggeli és esti szellőztetés kevés, olyan megoldást kell alkalmazni, amely az épületben kialakult páraterhelés függvényében automatikusan elszállítja a párás levegőt. Az ideális megoldás a hőhidak megszüntetése és hővisszanyerős szellőzés kialakítása lehetne, de az esetek többségében nincs lehetőség milliós nagyságrendű beruházás finanszírozására. Új építésű ingatlannál javasolt legalább a falba, födémbe helyezendő vezetékek, betonfödém áttörések előkészítése. A minimális megoldás, amit akár új építésű, akár meglévő, felújított épületnél javasolt, a nyílászárókba építhető páraérzékelős légbevezetők alkalmazása, vizes helyiségekbe beépített hidro szabályozású elszívó ventilátorokkal.

Ennél a megoldásnál – akárcsak a hővisszanyerős szellőzés esetén – gondoskodni kell a helyiségek közötti szabad légáramlásról. Ha ezt nem tesszük, a ventilátor utánpótlás hiányában nem tud elegendő levegőt szállítani, és elégtelen lesz a rendszer működése. Elegendő lehet a beltéri ajtók alatt 2 cm-es szabad nyílást hagyni küszöb nélküli kialakításnál, vagy esztétikus ajtórácsokkal is megoldható a feladat. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a penészesedésre teljes értékű megoldást adhat viszonylag alacsony, 100-200ezer Ft-os beruházási költség mellett. Hátránya viszont, hogy a légbeeresztőkön előtemperálás és szűrés nélkül lép be a levegő. Az épületben kisebb nyomás alakul ki, mint a környezetében, így garázzsal egybeépített lakóépület esetén érzékelhető mennyiségű füstgázt tud beszívni a komforttérbe a ventilátor.

Típushiba az ilyen rendszereknél, hogy háztartási kisventilátorokat komplett vezetékrendszeren keresztül szeretnének üzemeltetni, ami – figyelembe véve ezen eszközök alacsony nyomásteljesítményét – semmilyen érdemi eredményt nem hoz. Ventilátortípus függvényében1 1,5 m vezetékhossz egy iránytörés mellett még elfogadható rendszer alakítható ki. Ezt meghaladó rendszereknél radiál kivitelű ventilátorok alkalmazása szükséges. A komfortigényekhez igazodva egészen alacsony zajterhelésű kivitelek is elérhetőek.

A következő megoldás, amikor a frisslevegő pótlása szabályozottan, temperálás és szűrést követően történik. Ebben az esetben már lehetőségünk van akár F7 pollenszűrők alkalmazására is, de mint minden műszaki termék, így a szűrők esetén is oda kell figyelni a rendszeres karbantartásra, ellenőrzésre. Ellenkező esetben a szűrő egy idő után szennyezővé válik, és több kárt okoz, mint hasznot. Az elszívás itt is megoldható a hagyományos kis elszívó ventilátorokkal, természetesen a távozó levegő hőtartalma elvész.

A legkomplexebb, és energetikailag is legkedvezőbb megoldás a magas hatásfokú hővisszanyerős szellőzőgépek alkalmazása. A lehetőségek és a készülékek tekintetében rendkívül széles a választék, de érdemes néhány alapvető műszaki paramétert tisztázni. A készülék áramfelvétele és ezáltal az üzemeltetési költsége függ a ventilátormotorok típusától. A szabványok szigorodnak, bár még találkozhatunk magasabb áramfelvételű AC-motorokkal, de ezek helyett lehetőség szerint EC motorral ellátott készülékeket válasszuk. Vannak gyártók, akik külön adják meg egy motorra vonatkozóan az áramfelvételt, de célszerű a korrekt összehasonlítás miatt a teljes készülék áramfelvételével számolni. 

A másik fontos részegység a hővisszanyerő elem. Anyagát tekintve lehet papír, műanyag, alumínium, vagy speciális kivitel. Az alsó kategóriás készülékekben gyakran papír hőcserélőt alkalmaznak, amely biztosíthat némi páravisszanyerést, de a szagok is visszajuthatnak a befújt levegőbe, nem tisztítható, így az esetlegesen keletkező kondenzátum miatt kialakuló gombásodást nem lehet megszüntetni, csak a hővisszanyerő elem cseréjével (jelentős költség). Ebből adódóan élettartamuk ritkán haladja meg a 2-3 évet. A műanyag és alumínium hővisszanyerők nem képesek pára visszanyerésére, de élettartamuk jelentősen hosszabb, teljesen elszeparálják egymástól az elszívott és befújt levegőt. Speciális alapanyagok használata esetén lehetséges a páravisszanyerés, tartósabb élettartam mellett, de ahol a pára és meleg jelen van, ott a baktériumok is előbb-utóbb megjelennek.

A szellőzőgépeknél egy új általános igény is megfogalmazódik, ami nem más, mint a hűtés funkció. A split klímát sokan nem szeretik, huzatosnak tartják, és a frisslevegő pótlásával együtt szeretnék a nyári túlmelegedés problémáját is megoldani. Egyre több készülék tudja ezt a funkciót, de jelentős felárra kell számítani, ha ilyen készüléket akarunk beépíteni. A hűtési kérdésekben még mindig az a leghatékonyabb, ha külső árnyékolókkal megelőzzük a túlmelegedést, és éjszakai átszellőztetéssel gátoljuk meg a szerkezetek tartós átmelegedését. Ezzel a megoldással 26 °C körüli értéken tartható egy átlagos lakás belső hőmérséklete, ami már felüdülést jelenthet a külső 30-35 °C-okkal szemben, és nincs egészségkárosító kockázata, mint a túlhűtött 20-22 °C-os belső tereknek a nyári melegek idején.

Összefoglalva: szellőztetni kell, lehetőség szerint energia hatékonyan. Sokféle megoldás kínálkozik, de nem feltétlenül a legdrágább lesz számunkra a legkedvezőbb.

Kubinyi Antal
épületgépész mérnök