FluctuVent, a szellőző tégla

Egy találmány története

Aktív főiskolai docens koromban egyszer ZH-t írattam gépész hallgatóimmal, s közben fejben készültem az építészek fűtés kurzusára, amit a régi rómaiak padlófűtési rendszerének bemutatásával szoktam kezdeni. Ennek képeit pergettem magamban, és hirtelen megdöbbentem, hogy a füstgázt a falak mentén körben sok kis kéményként elvezető falazóelemek mennyire hasonlítanak a mai égetett üreges agyagtéglák szerkezeti kialakításához. Ha füstcsatornaként (és mellesleg falfűtésként) működtek, miért ne lehetne szellőző levegőt vezetni bennük, hőcserére is használva hőtároló képességüket? Ettől a pillanattól – a hallgatók legnagyobb örömére – teljesen megfeledkeztem a ZH-ról, azonnal elkezdtem számolgatni és rajzolgatni.

A megoldás alapja végül egy tégla méretű polisztirolhab elem lett, amiket a falazatba helyezve egyszerűen alakíthatók ki a szellőző kürtők. A falba integrált hővisszanyerő szellőzés két ütemben valósul meg, működését a külső fali függőleges metszetet ábrázoló ábrán mutatom be. Az oda-vissza áramlás miatt találmányomnak a FluctuVent nevet adtam, hővisszanyerési hatásfoka legalább 75%. Egy helyiséghez két kürtő tartozik, ezek ellentétes ütemben dolgoznak: amíg az egyik elszív és betárolja a hőt, a másik befúj, és visszanyeri, majd egy idő után szerepet cserélnek.

A tégla mikroporózus anyaga miatt a hőcserén kívül páracsere is megvalósul, ami kedvezőbb belső komfortot eredményez (kevésbé szárítja a levegőt), és növeli a hővisszanyerés hatásfokát is.

Ez a fajta szellőzés új építésnél nagyon egyszerűen megvalósítható, de épületek utólagos hőszigetelésében is elhelyezhető, ha annak vastagsága legalább 14 cm – ami az érvényes követelmények szerint nem is sok.

A rendszernek TERMO, HYGRO és MULTI változatai léteznek, az utóbbi helyiségenkénti páratartalom szabályozásával a legkomfortosabb és egyben a legenergiatakarékosabb is.

Sok emberrel beszélgetve hallottam már találmányomról azt a véleményt, hogy „egyszerűen nagyszerű”, nagy kár, hogy nem neki jutott eszébe (aminek, persze, én csak örülni tudok).

Ezzel kapcsolatban ide idézném Szent-Györgyi Albertet, akit egy újságíró egyszer arról faggatott, honnan jön az a sok ötlete, amiből találmányai és szabadalmai születnek? Válasza Nobel-díjashoz méltó zseniális tömörséggel foglalta össze a lényeget: „Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki nem gondolt.”

Csiha András
ETÜD+ Bt.