Tavaszi vetések

Minél jobban sikerül elvetni az egynyári virágok és zöldségfélék magvait, annál biztosabban várható kifejlődésük és virágzásuk, illetve termésképzésük. Helybevetendők az egynyári virágok és a zöldségfélék közül mindazok, amelyek nehezen viselik el az átültetést, mert mélyen gyökeresednek vagy sűrű növekedésűek, a palántázásuk pedig sok fölösleges munkával járna. A helybevetés a palántázásnál általában nagyobb fokú szárazságtűrést is eredményez.

A talaj állapota helybevetéshez akkor megfelelő, ha laza és jó vízáteresztő-képességű, amellett enyhén nyirkos és a szükséges tápanyagokat is tartalmazza. Fontos, hogy a vetni kívánt növény igényeinek megfeleljen egyéb tulajdonságaiban is, mint kémhatás, felmelegedő képesség, stb. Ennek megfelelően szükséges előkészíteni a talajt a helybevetéshez.
A talaj-előkészítés hagyományosan a vetést megelőző 14-21 nappal átforgatással kezdődjön, melyhez bármilyen kézi ásó megfelelő. Ásáskor annyi egészséges növény, annak maradványa, valamint elterített trágya is lehet a talajon, amenynyi a sorra kerülő ásással tökéletesen aláforgatható. A bőséges levegőtartalom pedig azáltal érhető el, hogy mindig csak vékony talajszeleteket fogva történik az ásás (1). A mélység taposóvassal ellátott vagy rugós ásó használatával növelhető jól meg. Az ásás után a talajt gereblyével kell elsimítani. Ha időközben, valamilyen oknál fogva megtömörödött, akkor újabb sekély ásással vagy mély felkapálással ismét meg kell lazítani az átgereblyézés előtt. A vízvesztéssel járó párologtatásnak a mérséklése érdekében szakaszonként kerüljön sor az újra lazító ásásra, amit mindjárt kövessen a felszínt egyengető átgereblyézést. Ha porhanyóssá vált és kellően nyirkos a talaj, kezdődhet a vetés.
A vetésidőt a növények csírázáskori hőigénye, a tenyészidő alatti hőigénye, illetve a termesztésük módja és célja határozza meg leginkább. A kora tavaszi vetések ideje akkor van, amikor a talajra már rá lehet menni, vagyis nem tapad túlságosan a cipőre és a szerszámokra sem. Ez azután március végéig tart. Ilyenkor vethetők a hidegtűrők; a zöldségfélék, a sárgarépa, a petrezselyem, március elejétől a borsó, a fejessaláta, a spenót, a sóska, a hagyma, a gyöngyhagyma. A vetés mélysége apró magoknál 1-3 cm (sárgarépa, petrezselyem, hagyma, saláta), közepes magoknál 2-4 cm (uborka, retek, cékla, tök), nagy magvúaknál 4-6-7 cm (borsó, bab) legyen. A vörös- és lilahagyma valamint a fokhagyma „tavaszi” gerezdjei 4-6 cm mélyre duggathatók. A gyöngyhagyma vetésmélysége 5-7 cm és kissé sűrű legyen, mert így kapunk egyenletes nagyságú „gyöngy méretet.”
A késő tavaszi vetések ideje a léghőmérséklet és egyben a talaj hőmérsékletének emelkedésével érkezik el. Ez általában április elejétől május elejéig tart. Ha nem nevelünk cserépben (tejfölös pohárban) tököt, dinnyét, uborkát, úgy április 10 körül, amikor a talajhőmérséklet eléri a 10-12 °C-ot, vethetjük őket szabad földbe. Paprika, paradicsom, bab, csemegekukorica vetését április közepén végezzük, amikor a talaj hőmérséklete tartósan 12-14 °C. Ilyenkor vethetők a melegigényes zöldségfélék, a dinnye, a tökfélék, az uborka, a paradicsom, a paprika, a bab és a csemegekukorica. Ebben az időben szokás még vetni a céklát, a nyári retket, a káposztaféléket, a cikóriát és a spenótot, valamint a sóskát. Ugyanígy az egynyári virágokat; többek között a csodatölcsért, a díszbabot, a dísznapraforgót, a kínai szegfűt, a legényrózsát, a pillangóvirágot, a porcsinrózsát, a seprűfűt valamint az egynyári krizantémot és a mályvarózsát is.
A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak, ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni.
A vetőmagvak vizsgálata és felkészítése nagyon indokolt, ez sohase maradjon el. Ha a vetés előtt, a magvak csírázóképességével kapcsolatosan kétségek merülnének fel, próbacsíráztatás szükséges. Lapos kis tálkába, átnedvesített szűrő- vagy itatóspapírra kell elhelyezni a kétes magból legalább tíz szemet, és a csíráztatási hőmérsékletüknek megfelelő helyen kerüljenek kicsíráztatásra (2). Nagyobb szemű magvak nyirkos homokban is csíráztathatók. Mivel a megfelelő hőmérséklet és a nedvesség mellett, levegő is szükséges a kicsírázáshoz, nem szabad túlöntözni a magvakat. A csírázási százalék ismeretében dönthető el, hogy a kétes értékű magot érdemes-e elvetni, akár megfelelő rátartással. Legjobb mindig friss magot vetni, viszont a második évben csíráznak a legkedvezőbben a kabakosok (dinnyék, tökfélék, uborkák).
Áztatás vagy előcsíráztatás akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten.
Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani.
A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás. A sorba vetés egyik legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek (3), a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba morzsolva szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve (4).
A fészekbe vetés akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinynyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka.
A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen.
A vetés sűrűsége általános érvényűen aligha határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, valamint legényrózsa, mályvarózsa az egynyári virágok közül). A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó, illetve porcsinrózsa, nebáncsvirág). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak.
A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb (5). Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében.
A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére.
A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözés azért nemegyszer szükséges, amikor viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét (6).
A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, szalonnás talajok esetében bizony könynyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha drazsírozott magot vetettünk (7), akkor fokozottan ügyeljünk a talaj nedvességre, mert először a drazsírozás anyaga szívja magába a vizet és csak utána a mag. Ha ez a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon.
A túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vetés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...


Gyepek ifjítása természetesen

Egy ház gyepfelületének megálmodásakor, mindenki golfpályaszerű, gyönyörű élénk zöld, sehol sem foltos, de gyommentes, mindig szépen alacsonyra nyírt fűről álmodik. Azután jönnek a...