Milyen gázkészüléket válasszunk?

Az Ezermester egy évvel ezelőtti számában foglalkoztunk a központi fűtések kialakításának kérdéseivel. Most ismét fűtési szezon előtt állunk, így aktuális téma a központi fűtést ellátó gázkazánok és lakásfűtő készülékek (cirkók) ismertetése. Mivel a korszerű megoldások nagy részében a központi fűtés és a használati melegvíz előállítása valamilyen módon összekapcsoltan történik, ezért összeállításunkban a gázenergiával történő használati melegvíz előállítás módjaira, e célra szolgáló berendezésekre és alkalmazási lehetőségeikre is kitérünk.

Teljességre ebben a témában sem törekedhetünk, hiszen a hazai gázkészülék piacon közel 50 gyártó több száz készüléke szerezhető be, zavarba ejtően nagy, már túlzottnak is mondható választékkal. Cikkünk keretében szeretnénk alapvetően eligazodást nyújtani a beszerezhető készülékek és azok felhasználási, alkalmazási lehetőségei között. Elöljáróban néhány olyan kérdést próbálunk tisztázni, amelyek a megrendelők részéről gyakrabban jelentkeznek.

Földgáz, villany vagy olaj?

A háztartások energia felhasználásának döntő részét a fűtés és a használati melegvíz előállításának hőigénye teszi ki. Arra vonatkozólag, hogy ezt a hőigényt milyen energiahordozóval célszerű kielégíteni általános szabályt adni nem lehet. A kérdés gazdaságossági oldalának eldöntéséhez segítséget nyújt az 1. táblázat, amelyben a használatos energia hordozókat fűtőértékük alapján hasonlítottuk össze. Ennek segítségével a beszerzési ár ismeretében el tudjuk dönteni, hogy adott esetben érdemes e a villamos kályhákat gáztüzelésűre kiváltani.
Természetesen nem csak gazdaságossági kérdések befolyásolhatják döntésünket, hanem más - elsősorban kényelmi - szempontok is. Kétségtelen, hogy kényelmi, tisztasági, szabályozhatósági szempontból messzemenően a gáz (elsősorban a vezetékes földgáz) és a villamos energia áll az első helyen. A propán-bután gáz a földgázhoz hasonló kényelmet nyújt, azonban a tartály telepítéssel, annak töltésével, a propán-bután tulajdonságaival járó elhelyezési nehézségek valamivel kedvezőtlenebbé teszik.
A táblázatban található H és S gáz magyarázatra szorul. Az ország területének legnagyobb részén a vezetékes gázszolgáltatásban a H jelű ún. dús földgáz kerül a fogyasztókhoz. Egyes területeken a közelben található gyengébb minőségű földgáz lelőhelyek kihasználása miatt a szolgáltató a nagyobb éghetetlen alkotó tartalmú S gázt szolgáltatja - természetesen olcsóbb áron. Ennek ismerete abból a szempontból fontos, hogy a gázkészülékek névleges teljesítménye H gáz minőségre van megadva, összehasonlító táblázatainkban is ezek az adatok szerepelnek. Amennyiben a készülék S gázra kerül alkalmazásra, teljesítménye esetleg csökkenni fog, tehát S gázzal ellátott területen a készülék vásárlás előtt külön meg kell győződnünk annak alkalmasságáról, átállíthatóságáról és megfelelő teljesítményéről.
Hasonló a helyzet akkor is, ha a készüléket propán-bután gázra kívánjuk alkalmazni: nem minden gázkészülék állítható át propán-bután gázra, tehát ilyen esetben beszerzés előtt feltétlenül tájékozódjunk a gyártónál vagy a márkaszerviznél.

Gyújtóláng vagy villamos szikra?

Valamennyi korszerű háztartási gázkészülék igen fontos része az ún. égésbiztosító. Ennek az a feladata, hogy a láng bármi okból történő kialvása esetén elzárja a gázáram útját, így megakadályozza elégetlen gáz beáramlását az égéstérbe, illetve a helyiségbe. Ma már égésbiztosító nélküli készüléket nem gyártanak, és új szerelésnél ilyen nem is helyezhető üzembe. Az égésbiztosításnak számos műszaki megoldása van, ezek közül háztartási készülékeknél a termoelektromos és az ionizációs megoldás terjedt el.
A termoelektromos égésbiztosító "lelke" a hőelem (termoelem), amely hő hatására igen kis feszültségű villamos áramot termel. Ez a villamos áram tartja behúzva a készülék bekapcsolásakor benyomott termomágnest mindaddig, amíg a termoelem csúcsa megfelelő hőmérsékletű helyen van, azaz a gyújtóláng ég. A gyújtóláng biztosítja, hogy ha a készülékbe gáz kerül - a főégő szelepe kinyit - a beáramló gáz meggyullad és elég. Ha a gyújtóláng valamilyen okból, például huzat miatt elalszik, akkor a termofeszültség megszűnik, a mágnes elenged és a gáz útját lezárja. Igen lényeges tehát, hogy ezeknél a termoelektromos égésbiztosítású készülékeknél a gyújtólángnak készenléti állapotban folyamatosan égnie kell, ami folyamatos kismértékű gázfogyasztással jár. Jó esetben ez nem több mint 1 köbméter/nap, de rosszul beállított gyújtóláng akár 3-5 köbméter gázt is elfogyaszthat naponta.
Az elektronika fejlődésével kerültek előtérbe a ma már általánosan alkalmazott ionizációs égésbiztosítók. Ezek azon alapszanak, hogy a láng villamosan vezető. Tehát, ha a lángban feszültség alatti elektródát helyezünk el, akkor az égő és az elektróda között a láng jelenléte esetén áram indul meg. Ez az áram igen kicsi, de megfelelő elektronikus erősítéssel használható jelet képes adni. Az ionizációs lángőrzésű készülékeknél tehát nincs őrláng, nincs készenléti gázfogyasztás. Hőigény jelentkezése esetén a készülék általában nagyfeszültségű szikrával begyújtja önmagát, majd az ionizációs lángőr ellenőrzi a gyújtás sikerességét, a láng meglétét, hiba esetén beavatkozik: a gáz útját elzárja.
Központi fűtés célját szolgáló készülékekben ma már az ionizációs készülékek tekinthetők korszerűnek, a termoeletromos lángőrzés egyre inkább csak a vízmelegítőknél és egyedi fűtőkészülékeknél kerül alkalmazásra. A vezető nyugati gyártók kazánjaikat, lakásfűtő készülékeiket már nem is készítik gyújtólángos változatban. A hazai gyártású készülékek egy része még gyújtólángos, termoelektromos égésbiztosítású, aminek oka a kedvezőbb árfekvésben kereshető.

Központi fűtés vagy konvektor?

Bár egy központi fűtés létesítésének költsége mai árak mellett másfélszer-kétszer annyi, mint amennyibe ugyanannak az épületnek gázkonvektoros fűtése kerülne, mégis - néhány kivételtől eltekintve - a központi fűtés létesítését javasoljuk.
Gázkonvektoros fűtésnek létjogosultsága lehet egy időszakosan használt épületben, például nyaralóban, fagyveszélynek kitett helyen stb. Konvektor ellen elsősorban egészségügyi érvek szólnak. Amíg a központi fűtés hőleadóinak felületi hőmérséklete általában nem haladja meg a 80 °C-ot, addig a gázkonvektorok hőleadó dobjának hőmérséklete jóval 100 °C felett van. Tudnunk kell, hogy a levegőben szálló, innen a konvektor hőleadójának felületére lerakódó porok legnagyobb része szerves anyag, ami 100 °C fölötti hőmérsékleten bomlik. Ezek a bomló szerves anyagok a levegőbe kerülve ingerlik a nyálkahártyát, például asztmás betegek esetén állapotuk kifejezett súlyosbodását előidézve. A nem kéménybe kötött, hanem külső fali égéstermék elvezetésű ún. parapett konvektorok esetében ellenérv, hogy bizonyos körülmények között az égéstermék egy része a nyílászárók résein a fűtött helyiségbe visszaáramolhat. A lakótérbe jutó égéstermék mérgező alkotókat: szénmonoxidot és nitrogénoxidokat tartalmaz. A szénmonoxid veszélyessége közismert, viszont a nitrogénoxidok hatását általában lebecsüljük, pedig súlyos bajok okozója lehet.
A nitrogénoxid kifejezetten civilizációs "termék": a levegőben lévő nitrogén és oxigén magas hőmérsékleten képes egyesülni nitrogénmonoxiddá és nitrogéndioxiddá. Ilyen magas hőmérséklet a gépjármű motorokban, az olaj és gáztüzelés lángjában áll elő. A nitrogénmonoxid hatása a szénmonoxidhoz hasonló, a nitrogéndioxid viszont a levegőben vagy a tüdőben lévő vízzel egyesülve rendkívül maró hatású savat alkot, ami a hörgőket megtámadva heveny és idült megbetegedések (például tüdőrák) okozója lehet. Nem véletlenül tiltja például rendelet kiskorúak oktatási intézményeiben a parapett konvektorok alkalmazását.

Kéményes vagy ventilátoros készülék?

Központi fűtés céljait szolgáló fali fűtőkészülékek (cirkók) és használati melegvizet is adó kombi készülékek nagy része nem csak kéményes, hanem ventilátoros, turbó kivitelben is beszerezhető.
A ventilátoros (turbó) kivitel azt jelenti, hogy a készülék zárt égésterében keletkező "füstgázt" egy ventilátor távolítja el. Az ilyen turbó készülékek drágábbak, mint a vele azonos teljesítményű kéményes típusok, de számos előnyük van. Elhelyezésük nincs kéményhez kötve, az égéstermék kivezető nyílás a megfelelő építésrendészeti előírások betartásával külső falon is elhelyezhető. A zárt, helyiségtől elválasztott égéstér miatt biztonságosabbak a kéményes készülékeknél. Égési levegő hiány miatti szennyezés növekedés, a hőcserélő eldugulása nem fordulhat elő.
Érdekes az, hogy amíg a fejlett európai államokban ezek a turbó készülékek egyre nagyobb szerepet kapnak, a hazai előírások visszaszorításuk irányában hatnak. Így jelenleg ezek csak akkor javasolhatók, ha a normál nyitott készülék beépítéséhez kémény nem áll rendelkezésre.

Kémény nélküli megoldások

Kisebb teljesítményű készülékek, főleg vízmelegítők készülnek kémény nélküli (jele általában KN) kivitelben is. Sajnos ezek a mai hazai gyakorlatban túl gyakran kerülnek alkalmazásra. Ezek a készülékek csak szükségmegoldásnak tekinthetők kémény vagy más égéstermék elvezetési mód hiányában. A keletkező égéstermékek, és ezzel a benne lévő szénmonoxid és nitrogénoxidok - melyeknek káros hatásáról már fentebb írtunk - teljes mennyiségben a készülék elhelyezésére szolgáló helyiségben maradnak, szennyezve annak levegőjét, esetleg az egész lakásét. Ha már más megoldás hányában mégis ilyen kémény nélküli vízmelegítőt alkalmazunk, biztosítsuk környezetében a megfelelő szellőzést.

Mi a kondenzációs készülék?

Ma már több gyártó kínál a hazai gázkészülék piacon ún. kondenzációs készüléket, melyek sajnos még igen drágák. Röviden mégis érdemes megismerkedni velük, mert magas a hatásfok és a gyakorlatilag levegőszennyezés nélküli üzem a jövő készülékeivé teszi őket. A kondenzációs technika előnye viszont csak akkor érvényesül, ha a központi fűtés ilyen készülék jövőbeni beépítésének figyelembevételével készül.
Amíg régebbi konstrukciójú gázkészülékekből távozó égéstermék hőmérséklete 170-200 °C körül van, a korszerű nagyhatásfokú kazánoké 120-130 °C, addig a kondenzációs készülékeket 50-60 °C hőmérsékletű égéstermék hagyja el. Az ilyen alacsony hőmérsékletre lehűtött égéstermék már a nagyobb lehűlés miatt is több hőt ad le a fűtés részére, de ezen kívül ilyen alacsony hőmérsékleten az égéstermékben lévő nagymennyiségű vízgőz (a gázban lévő éghető hidrogén a levegő oxigénjével H2O-vá, vízzé egyesül) is lecsapódik, párolgáshőjét is hasznos teljesítményként a fűtésnek vagy használati melegvíznek adja át.
Ebből adódik az a látszólagos fizikai lehetetlenség, hogy ezeknek a készülékeknek a hatásfoka 100% felett van. 100% lenne a hatásfok, ha az égésterméket 20 °C-ig hűtenénk le, de a benne lévő vízgőzt nem kondenzáltatnánk. A 100% feletti többletet a vízgőz kondenzációja adja. Nyilván akkor, ha a központi fűtésünk 90 °C előremenő vízhőmérséklettel üzemel, ez nem tudja az égésterméket a jelzett alacsony hőmérsékletre hűteni, de a megfelelő kondenzációt sem tudja elérni. Ezért a kondenzációs készülékek csak alacsony hőmérsékletű fűtések vagy padlófűtések esetében igazán hatékonyak. Ezeknél a készülékeknél az égéstermék elvezetésen kívül gondoskodni kell a keletkező kondenzátum csatornába vezetéséről is.

Állókazán vagy fali cirko?

Erre a nagyon gyakran felmerülő kérdésre általános szabályt igen nehéz adni. Vannak persze egyértelmű helyzetek, amikor valamilyen körülmény egyértelműen eldönti a kérdést. Például egy viszonylag kis lakásban, ahol csak a fürdőszobában a falon van hely hiába is akarna valaki állókazánt telepíteni. Hasonlóan, ha a fűtőkészülékkel a lakás használati melegvízellátását is meg akarjuk oldani - átfolyó rendszerben -, akkor itt csak fali ún. kombi készülék javasolható.
Ha hely is van és szabadon dönthetünk, akkor az esetben, ha a készülék csak központi fűtés céljára szolgál inkább az állókazánt javasoljuk. Állókazánt javasolunk akkor is, ha az épület hőigénye 25 kW-nál nagyobb. Az állókazán a maga viszonylag nagy vas és víztömegével, ennek megfelelő hőkapacitásával bizonyos stabilitást biztosít a fűtési rendszernek, ami különösen fontos a korszerű hajlékonycsöves szerelési módokkal és kis víztartalmú radiátorokkal szerelt fűtési rendszerek esetében. Az állókazánok általában kevésbé érzékenyek a különféle okokból bejutó szennyeződésekre, mint a vékonycsöves hőcserélőkkel ellátott cirkok. Ezzel szemben kapcsolt melegvíz ellátásnál a fali készülékek kisebb víztartalma, gyors felfűtési lehetősége jelent előnyt.
Végülis mindkét megoldással lehet jó fűtést kialakítani, ha tulajdonságaikat ismerjük és ennek megfelelően építjük ki a fűtési rendszert.

Melegvíz - átfolyós vagy tárolós megoldás?

Az átfolyós megoldású melegvíz termelésnél a készülék a melegvizet a fogyasztással egyidejűleg állítja elő, így tehát a kibocsátott - átfolyó - melegvíz mennyisége a készülék hőteljesítményének függvénye. Az ilyen célra szolgáló átfolyós vízmelegítők áteresztett vízmennyisége általában egy belső szerkezettel le van korlátozva. Hiába is szereljük ki ezt a korlátozót: a készülék ugyan több vizet fog átereszteni, de azt az égő behatárolt teljesítménye miatt felmelegíteni nem tudja.
A 2. táblázatban az egyes tipikus hőteljesítményekhez tartozó névleges melegvíz szolgáltatási mennyiségeket adtuk meg. Ezek a melegvíz mennyiségek úgy értendők, hogy a rendelkezésre álló hálózati vizet a készülék 25 °C-kal melegíti fel. Bizony ez azt is jelenti, hogy télen, amikor a hálózati víz esetleg még +10 °C-os sincs, ahhoz, hogy elfogadható hőmérsékletű vizet kapjunk, ezeken a névleges mennyiségeken csökkentenünk kell. Ha figyelembe vesszük, hogy egy zuhany kellemes működéshez kb. 10 liter/perc melegvízre van szükség akkor már látjuk az átfolyós vízmelegítők alapvető problémáját: a viszonylag kis vízmennyiség miatt egyszerre csak egy csapolót képesek kiszolgálni. Ezért átfolyós megoldás akár vízmelegítőben, akár kombi készülékben csak ott elfogadható, ahol legfeljebb 2-3 személyt kell melegvízzel ellátni, és több csapoló egyidejű melegvíz használatára nem kell számítani.
Ahol nagyobb létszámra, pláne több fürdőszobára, zuhanyozóra, egyidejű használatra kell számítani, ott csakis tárolós megoldás jöhet szóba. Tárolós megoldásnál egy, a melegvíz igényeknek megfelelően méretezett tárolóban a megtermelt melegvíz rendelkezésre áll, amiből a csúcs szerű melegvíz igények, egyszerre több fogyasztó is kielégíthető.
A tároló lehet direkt fűtésű, amelynél a készülékben elhelyezett megfelelő automatikával ellátott gázégő melegíti fel a vizet, és lehet indirekt fűtésű, amelynél a fűtést is ellátó kazán vagy cirko a tárolóban elhelyezett fűtőcső kígyón keresztül fűti fel a használati melegvizet.
Az indirekt fűtésű készülékek előnye általában nagyobb melegvíz adó képességük és az, hogy nincs bennük gázégő, tehát külön égéstermék elvezetést sem kívánnak. A minőségi gyártók igényes indirekt fűtésű melegvíztárolói formatervezésükben is illeszkednek a kazánhoz. A BUDERUS a kazán alatt helyezi el a tárolót, a VAILLANT egymás mellé építhető tároló-kazán kettősét az 1. ábra mutatja.
Valamennyi tárolós megoldás előnye, hogy ún. cirkulációs vezeték építhető ki és csatlakoztatható hozzájuk, ami azt biztosítja, hogy minden csapnál azonnal rendelkezésre áll a melegvíz, nincs szükség várakozásra és közben hideg vagy langyos víz elfolyatására. Ilyen cirkulációs rendszer kiépítését javasoljuk, ha a melegvíz fogyasztó a tárolótól 3-5 méternél távolabb van.

A gázkészülék terhelése és teljesítménye

Valamennyi gázkészülék esetében legfontosabb adat a készülék névleges hőteljesítménye. Ezt a gyártó a készülék adattábláján is, gépkönyvében is megadja. A készülék a névleges hőteljesítményig - mint felső határig - biztosít hőenergiát, a teljesítményt a gyártó előírásai szerint ezen érték alá csökkenteni lehet, de ezen túl terhelni nem szabad. A sajnos igen gyakori túlterhelt beállítás nemcsak rossz hatásfokot eredményez, hanem a készülék gyorsabb tönkremenetelét, esetleg baleseti veszélyt is okozhat. (A névleges hőteljesítmény nem tévesztendő össze a névleges hőterheléssel: az előbbi a készülékről levehető hasznos energiát, az utóbbi a készülékbe bevezetett energiát jelenti, a kettő hányadosa a készülék hatásfoka.)
Ugyanakkor igen fontos, hogy a választott gázkészülék feleljen meg az épület hőigényének. Túl nagyra választott kazán vagy cirko nagyobb beruházási költségen kívül gazdaságtalan üzemet, felesleges energia pazarlást okoz. Ezért is igen fontos, hogy a központi fűtés tervének elkészítését valóban hozzáértő tervezőre bízzuk, aki az épület anyagainak, kialakításának ismeretében a hőveszteséget pontosan ki tudja számítani.
Az alábbiakban néhány ismertebb hazai és külföldi gyártó, lakás vagy családi ház nagyságrendű épület fűtésére alkalmas állókazánjának adatait közöljük összehasonlító táblázatokban. A táblázatokban szereplő készülékek felső teljesítmény határnak 50 kW-ot határoztunk meg. A jelzett lakás vagy családi ház nagyságrend ritkán kíván ennél nagyobb kazán méretet. Ha mégis nagyobb kazánra lenne szükségünk a felsorolt gyártók nyilván készséggel állnak rendelkezésre.
A táblázatokban közölt készülék adatok nem mindenben összevethetőek. Így például a hazai gyártók a kazán névleges terhelésű üzeméhez tartozó hatásfokot adják meg, a német gyártók által megadott éves hatásfok viszont figyelembe veszi, hogy a kazán a fűtési idény során csak igen rövid időszakban működik a névleges teljesítményen, az idény közel 80%-ában fél teljesítménynél is kevésbé terhelten.

Néhány magyarázat a táblázatok adataihoz

A kazán füstcső mérete fontos adat abból a szempontból, hogy az előírások szerint a füstcső legalább ugyanilyen keresztmetszetű kéménybe köthető be. Szűkebb kémény esetén a kazán bekötése csak külön vizsgálat és beszűkítési engedély alapján végezhető. A beszűkítés lehetőségének több műszaki feltétele van, ami nem mindig teljesül, tehát inkább megfelelő méretű kéményt kell építeni.
A kazán fűtési csatlakozási mérete lényeges azért, mert a szűkebb csatlakozó méretű kazánokat gravitációs fűtésre nem lehet alkalmazni. Meglévő gravitációs fűtés gázüzemre történő átalakítása esetén ilyen szűkebb méretű csatlakozással ellátott gázkazánhoz általában szivattyú beépítése is szükséges. A táblázatokban szereplő súly adatok a készülék üres súlyát jelentik, amit a feltöltés után a víztartalom súlya még növel. A víztartalom súlya azonban a kazán súlyához képest kicsi, általában annak 8-12%-át teszi ki.
A közölt ár adatok nettó (ÁFA nélküli) lista árak. A lista ár a forgalmazó vagy gyártó által kiadott tájékoztató ár, a kiskereskedelemben esetenként ennek 80-90%-áért vásárolhatjuk meg a készüléket. Érdemes tehát több helyen érdeklődni az ár iránt. Amikor azonban az árat megkérdezzük feltétlenül érdeklődjünk arról, hogy ebben az árban milyen tartozékokat kapunk. Előfordul, hogy látszólag nagyon kedvező áron veszünk meg egy készüléket, és amikor kifizettük a kereskedő még kitol egy talicska csapot, bekötő csövet stb. és közli, hogy ezt azért még meg kellene venni hozzá. Ezek után a készülék már drágább lesz, mint máshol, ahol a közölt árba ezeket a tartozékokat is beleértették. A táblázatokban általában az alapkiviteleket foglaltuk össze, azok árával. Különösen a német gyártók estében a készülékekhez igen sok kiegészítő tartozék szerezhető be, amelyek a helyszíni szerelés munkaigényét csökkentik, vagy kifinomult energiatakarékos, kényelmes szabályozásokat ajánlanak. Ezekkel a kiegészítőkkel együtt a kazán ára akár meg is duplázódhat.
Szeretnénk bemutatni két, minőségi gázkészülékeken látható jelet: "Kék angyal", amit azok a készülékek kapnak meg, amelyek az igen szigorú, szabványokat és hatósági előírásokat meghaladó környezetvédelmi határértéket is teljesítik.
A "stoptábla" a DVGW, a német gáz- és vízszerelők egyesületének minőségi jele, ami azt igazolja, hogy az ilyen jellel ellátott készülék nem csak a biztonságtechnikai szabványoknak, hanem egyéb olyan követelményeknek, mint például hosszú élettartam, karbantarthatóság, könnyű szerelhetőség, komfortos kezelhetőség stb. is megfelel. Nyilván az ilyen feltételek maximális kielégítése a készülék árában is jelentkezik.
Amíg néhány évvel ezelőtt a hazai piacon beszerezhető állókazánok szinte kivétel nélkül acéllemezből készültek, ma már az öntöttvas hőhasznosítóval ellátott készülékek uralják a piacot. Ennek oka az öntöttvas nagyobb ellenálló képessége és az öntéssel könnyen kialakítható hatásfok növelő bordázat. Öntöttvas kazán esetében figyeljünk arra, hogy lehetőleg a kazán ne kerüljön klóros levegőjű helyiségbe (mosókonyha), mert a képződő sósav a hőhasznosítót égéstermék oldalról kikezdheti.
A 3. táblázat a HŐTERM acéllemez kazánoknak az adatait tartalmazza. Ebben a kazánban és a 4. táblázatban, illetve 2. ábrán látható ugyancsak HŐTERM márkájú "FUSO" sorozatú öntöttvas kazánban csak az alapvető biztonsági és hőmérséklet szabályozó automatika van beszerelve, de az utóbbi megrendelhető beépített szivattyús, sőt DUPLO néven melegvíz tárolóval összeépített kivitelben is.
A 5. táblázat a TERMOMAX gyártmányú, "ÖV color" típusú öntöttvas kazánokat mutatja be, képük a 3. ábrán látható. Ugyanennek a gyártónak újabb fejlesztésű terméke a TERMO AMICA család, alapkivitelben a 6. táblázat szerinti adatokkal, a 4. ábra szerinti formában. Ez a kazáncsalád sokféle variációban: beépített szivattyúval és tágulási tartállyal, tárolós vízmelegítővel összeépített kivitelben kapható. Az olasz gyártmányú IDEAL öntöttvas kazánt a 7. táblázat és az 5. ábra mutatja be. Az árak itt is az alapkivitelre vonatkoznak, beszerezhető beépített szivattyúval és tágulási tartállyal is. Az eddig ismertetettektől teljesen eltérő kategóriába tartoznak a továbbiakban bemutatásra kerülő német kazánok. A BUDERUS márka G 124 öntöttvas kazánjainak adatait a 8. táblázatban, formáját a 6. ábrán láthatjuk. Fontos, hogy ennél a kazánnál az automatika a kazán fölött elhelyezett dobozban van, azt az ellátandó fűtési rendszernek megfelelő kiépítésben kell megrendelni. A jó minőségű kazánhoz beszerezhető automatikák és egyéb tartozékok minden fűtéstechnikai feladat ellátását lehetővé teszik. Lehetséges számítógéppel és modemmel távolról is állítani az automatikát, de az újabb változatok már bizonyos épület-felügyeleti funkciók ellátására is alkalmasak. A G 134 típusszámú sorozat korszerűsített, még alacsonyabb szennyező anyag kibocsátású és még hosszabb élettartamú változatokat, a G 234 típusszámú sorozat pedig nagyobb teljesítményű változatokat takar.
A hazai piacon már hosszú idő óta igen széles termék palettával jelenlévő VAILLANT márka öntöttvas kazánját félig metszetben láthatjuk a 7. ábrán. Külsőleg látszólag egyforma kivitelben egyfokozatú (9. táblázat) és kétfokozatú (10. táblázat) kazán szerezhető be. A kétfokozatú kivitelben a kazán teljesítménye a mindenkori hőigénynek megfelelően automatikusan szabályozottan fél- vagy teljes teljesítményre áll be. Tavaszi-őszi enyhébb időben a kazán csak fél teljesítménnyel működik, a fél gázmennyiségnek megfelelő csökkentett égési levegő bevitelről automatikus csappantyú gondoskodik. Kazánjaihoz a VAILLANT is számos feladatra alkalmas szabályozót és egyéb tartozékokat is kínál. Az elsősorban klímatechnikai berendezéseiről ismert WOLF kazánját a 8. ábra, a kazánok adatait a 11., 12. táblázat mutatja be. Ezekhez a kazánokhoz is tartoznak automatikák, melegvíz tárolók és egyéb kiegészítők, de talán kicsit kisebb választékban, mint az ismertetett előző két márka esetében. A 13. táblázatban a Bosch Junkers Radson típusú állókazánok adatait foglaltuk össze.

Fontos figyelmeztetés

Tudnunk kell, hogy minden kazánra, vízmelegítőre, cirko készülékre 24 havi jótállást kell biztosítani. A jótállás feltételeit a garancia jegy tartalmazza, melyeket saját érdekünkben figyelmesen olvassuk el. A kazánt vagy más készüléket általában csak a gyártó által megjelölt szervizek helyezhetik üzembe, esetenként az első fűtési szezon után elvégzett karbantartás is a további jótállás feltétele lehet. Meghibásodás esetén a garanciális javítás igénybe vételének feltétele a szabályszerűen kitöltött garancia jegy és a vásárlási számla. A vásárlási számla hiányában, meghibásodás esetén a szerviz nem köteles a hiba kijavítását jótállási kötelezettség keretében elvégezni. Nem kötelezhető a szerviz akkor sem díjmentes javításra, ha a garancia jegy nem szabályosan kitöltött. A szabályosan kitöltött garancia jegyen a készülék típusa, gyári száma, az eladás kelte, az eladó bélyegzője, az üzembe helyezés időpontja, az üzembe helyező bélyegzője szerepel.
Végezetül még egy fontos figyelmeztetés: minden gázszerelést - még készülék cserét is - csak arra jogosult, a gázszolgáltatónál nyilvántartott szakember végezhet, akinek a szerelést be kell jelentenie a területileg illetékes gázszolgáltatónak. A készüléket üzembe helyezni csak a gázszolgáltató engedélyével szabad. Kéményes készülék esetén a gázszolgáltató a műszaki átvételhez kéri a területi kéményseprő vállalat 6 hónapnál nem régebbi igazolását arról, hogy a kémény a felszerelt készülékhez megfelel. Bejelentés és műszaki átadás nélkül üzembe helyezett készülékkel, azon kívül, hogy a készülék garanciáját elveszítjük, szabálysértési eljárásnak és ami még fontosabb: súlyos balesetveszélynek tehetjük ki magunkat.
Cikkünket  a vízmelegítők és a fali fűtőkészülékek néhány típusának ismertetésével folytatjuk. (Előzetesként  a 14. táblázatban a Junkers falikazán-család néhány típusának adatait adjuk meg.)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Meszlényi Zoltán

Címkék: gázkészülék, gáz

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hogyan válasszunk hidegburkolati fugázót?

Már az emberiség építési történetének kezdetén fontos szerepet töltöttek be a burkolatok – gondoljuk csak a Mezopotámiában használt terrakotta szegecsekre. A végső megjelenés meghatározói a...


Gyomok

A gyom fogalma szubjektív, hiszen minden növény gyom, amelyik ott van, ahol nem kellene lennie. Vannak közöttük, melyek kertészeti szempontból nem igazán tekinthetők károsnak, de olyanok is,...