Rönkök

Megesik, hogy telkünkön, vagy a szomszédban egy öreg fát ki kell vágni. Ilyenkor az ágait még csak-csak fel tudjuk használni, a törzsével azonban már bajban van az, aki nem elég ötletes. Kár lenne tüzelőnek, vagy hulladéknak tekintenünk, hiszen újra felhasználható, ha átformálására nem sajnálunk több-kevesebb munkát. A mikéntre pl. fatörzsből kialakított virágláda elkészítésének fázisai adnak útmutatást, és néhány további ötletet is adunk a kivágott rönkök felhasználásához.

Egy vaskos fatörzsdarabból viszonylag könnyen készíthetünk virágvályút (1). E célra a 30 cm-t megközelítő vastagságú, lehetőleg ép, egyenes törzsrészek a megfelelők. A végüket fűrészeljük egyenesre, élüket pedig körben szekercével vagy széles vésővel ferdén munkáljuk le. A törzset szabadítsuk meg a kérgétől, ha szükséges vonókéssel, vagy szekercével munkáljuk le a törzs esetleg felszálkásodott felületét. A törzsről hosszában lefűrészelve alakítsuk ki a leendő virágvályú egyenes talprészét, majd sík talajra állítva most már biztonságosan hozzáfoghatunk a fatörzs kiüregeléséhez.
Először az üreg két végét határoljuk be egy-egy függőleges vágással (2). Ezek kb. a törzsátmérő 1/3-ával essenek beljebb a bütüknél. Egyelőre elégséges vízszintesen tartott láncfűrésszel bevágni a törzset, majd hosszában befűrészelve is "jelöljük" ki az üreg szélét (3). Ezt követően megint kereszt irányba vagdossuk be a fatörzsből kiemelendő részt. Most már azonban jó mélyen fűrészeljük be a később kivésendő faanyagot. Óvatosan kezeljük a láncfűrészt (4), mert vágás közben ki is lyukaszthatjuk alul a törzset. Hogy ezt elkerüljük, a leendő üreg helyén inkább kisebb mélységű vágásokkal szabdaljuk fel a faanyagot, majd ezt követően jól megélezett keresztcsákánnyal (5), vagy nagy favésővel fokozatosan fejtsük ki a bevagdosott faanyagot. Kemény fák esetében e munkát nagyban megkönnyíti a jól megélezett keresztcsákány, amellyel hosszában hasogatva, szinte szeletenként távolíthatjuk el a törzs felesleges faanyagát. Az üreget az előzőkhöz hasonlóan mélyítsük tovább, majd végül a kinagyolt üreg oldalait és alját munkáljuk egyenletesebb felületűre. E munkához is jól használható az élesre köszörült keresztcsákány (6), de az oldalfelületek, valamint az üreg aljának elegyengetéséhez nagy favésőt is használhatunk. A kifaragott virágládát kívül-belül jól itassuk át fakonzerváló anyaggal, majd aljára lábként két vaskosabb ágdarabot csavarozva állítsuk a helyére. A törzs üregét béleljük ki műanyag fóliával, csak ezt követően töltsük fel termőfölddel, majd ültessünk bele virágokat. A fóliabélést a sarkokban lapolva hajtogassuk össze, miáltal megakadályozzuk a bélés szivárgását, így elejét vehetjük a fa gyors elkorhadásának is. A lábak pedig azért szükségesek, hogy a törzs ne kerüljön közvetlen kapcsolatba a talajjal, ne támadják meg a farontó gombák.
A talajból kiemelt nagyobb tuskókból is készíthetünk ilyen környezetbe illő természetes anyagú virágládákat, ám ezeknél a megfelelő üreget kissé nehezebb kialakítanunk. A láncfűrésznek csak a végéhez közel levő végével dolgozhatunk, mint marót használva a tuskó belsejének faanyagát fokozatosan forgácsolva készíthetjük el a szükséges üreget. A tuskót célszerű oldalra fordítanunk, és fogásonként körbeforgatva már előnyösebb helyzetben kezelhetjük a láncfűrészt, a mélyedést is szabályosabban tudjuk megformálni (7).
A nagyobb rönkök félbevágásával készített anyagokból kerti padot, asztalt is összeróhatunk. A kérget most is hántsuk le, a láncfűrésszel levágott felületeket vonókéssel tegyük szálkamentessé. Kerti padoknál a lábakat V-alakú bevágásokba illesztve állványcsavarokkal rögzítsük. Az asztaloknál pedig a lábakat rögzítsük a talajba, ezekre hosszában felfűrészelt vastag rönkpallókból összeállított asztallapot fektessünk. Ezt alulról a felszabáskor keletkező szélhulladékkal fogjuk össze, ezt követően állványcsavarokkal fogassuk a földbe ágyazott lábak tetejére (8). Az ilyen kültéri tárgyakat jól itassuk át UV-álló fakonzerváló szerrel, hogy a szélsőséges kültéri igénybevételekkel szemben ellenállók legyenek.
A kivágott fák vékonyabb-vastagabb, ép anyagú ágaiból még karosszéket is készíthetünk. Ezek kialakításához persze kellő találékonyság és jó szem is szükséges. Csak a szék vázát alakítsuk ki kérgétől megszabadított ágakból, az ülőlapját azonban gyalult, legalább 20 mm vastag deszkákból állítsuk össze. A különféle szabálytalan alakú darabok összecsapozásához használjunk 12 mm-es átmenő köldökcsapokat, amelyeket vízálló ragasztóval bekenve alkalmazzunk a vázelemek egymáshoz rögzítésére. Esetenként természetesen az illeszkedő felületek síkra munkálásával ajánlatos megnövelni a szilárd kötésekhez szükséges felületek nagyságát. A nyers faszéket lazúrozva, vagy kültéri zománcfestékkel többször átvonva (9) tehetjük időállóbbá és kellemes tapintásúvá. Az ülése pedig egy vászonhuzatos poliuretánhab ülőpárnával kiegészítve még kényelmes is lesz (10).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: rönk

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

wormhole avatarja

wormhole         Beszúrás veszélyes!

Azt a műveletet, amikor a láncfűrész orrával dolgozunk, beszúrásnak hívják. Minden láncfűrész ismeretetőben azt írják, hogy csakis nagy gyakorlattal rendelkezők végezhetnek ilyen műveletet, mert a fűrész (kontrollálhatatlanul!!!) visszaüthet és súlyos sérülést okozhat… Erre fel kellene a cikkben a figyelmet hívni!

Laskagomba pincéből és kertből

Bár egyszerűbb megvenni az üzletben, aki laskagombát szeretne otthon termeszteni két igen egyszerű megoldás közül is választhat. Termeszthetjük pincében perforált zsákon, vagy kertben fatuskóra,...


Rönkök a lakásban

A fák állva halnak meg, tartja a mondás. Ám a kivágott fák különféle módokon a lakásunkban is hasznosíthatók, ezzel becsempészve a természet egy kis darabját otthonunkba. Ötletadóként most ilyen...