Amit a fugázáshoz jó tudni

Fugaszélesség

Az első kérdés már a burkolólapok kiválasztásakor felmerül. Nevezetesen a fugák szélességének megválasztása. Ez viszont többnyire a burkolólapok fajtáitól függ. Az élvágott, ún. retifikált lapok nagyon méretpontosak, ezért ezek nagyon keskeny fugaközökkel, de legfeljebb 2 mm széles fugaközökkel lerakva is egységes hatást keltenek. A hagyományos élképzésű burkolólapoknál azonban falakon 2-3 mm, padlófelületeken pedig 3-4 mm fugaszélességek a megszokottak.

A hullámos szélű, rusztikus lapokat azonban nem érdemes szorosa egymás mellé rakni az egyenetlen oldalélük miatt, ezeknél az 5 mm széles fugák is jól mutatnak. A máz nélküli, hagyományos Cotto burkolóanyagoknál – amelyek húzott vörösagyaglapok és a gyártásuk miatt elég nagy a lapok méreteltérése –, akár az 10 mm széles fugák is jól mutatnak. Az ideális fugaméret megválasztását könnyebb eldönteni, ha több burkolólapból kirakott felületen különböző méretű fugakeresztek beillesztésével megnézzük a felület összhatását.

A fugázás ugyan a burkoló munkák befejező fázisa, ám már a lapok beszerzésekor érdemes az ehhez szükséges anyagot is megvásárolni. Kérdés, hogy az adott felülethez mennyi fugázóanyag szükséges. Ezt csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Általában 1m²-nyi burkolathoz 0,5 kg fugázóanyag szükséges, és a csomagoláson is feltüntetik, hogy az adott kiszerelési mennyiség kb. mekkora felületre elégséges. Természetesen a szükséges anyag mennyisége a fugák szélességétől és a lapok vastagságától is függ. Ezért érdemes némileg többet vásárolni belőlük kisebb kiszerelési mennyiségben is, mert így még az esetleges javításokhoz is marad belőlük. A fugázó anyagok általában 4-5 kg-os kiszerelésben kaphatók, de esetenként 2 kg-os, vagy nagyobb, 25 kg-os csomagolásban is beszerezhetők.

Nagyon lényeges a burkolat összhatása szempontjából a fugázóanyag színe. Ezt mindig a burkolólap színéhez igazodva kell kiválasztani. Lehetőleg olyan színűt érdemes választani, ami hasonlít a lapok színéhez. Ez azonban nem mindig igaz, mert a fuga erőteljesebb színével esetenként kiemelhető a lapok mérete, és a fugázással tagoltabbá tehető a burkolt felület egyhangúsága. A hasonló színű fugaanyag tompítja a lapok kontúrjait, és egységesebb felületi hatást adhat a burkolatnak.

Padlóra nem érdemes túl világos fugázóanyagot választani, mert ezek felülete hamar elszennyeződik, és a tisztán tartásuk elég nehéz. A sötétebb tónusúaknál, pl. a szürke árnyalatúaknál az elszennyeződés mértéke viszont alig észrevehető. Sokan pontosan ezért választják padlófelületekhez az ilyen színű fugázó anyagot.

A fugázóanyagok színét mindig színhelyes, eredeti minta alapján kell kiválasztani, mert a szórólapok színei eltérhetnek a valós anyag színétől. Arra is számítani kell, hogy a fugázóanyagok a végleges színüket csak a kiszáradásuk után érik el.

A fugázott sávokat különféle külső igénybevételek érik, pl. szélsőséges hőingadozások, eső, hó stb. ezért ezekhez igazodva kell megfelelő ellenállású fugázó anyagot kiválasztani. A prémium fugázók pl. külső és belső térben is alkalmasak a lapok közötti hézagok kitöltésére. Ezek kerámialapokhoz, illetve mázas, vagy máz nélküli burkolatok fugázására egyaránt alkalmasak. Teraszra és egyéb kültéri burkolatokhoz viszont csak fagyálló és flexibilis fugázó anyagot szabad használni, míg padlófűtéshez a kimondottan flexibilis anyagok felelnek meg az állandó hőhatásoknak. A természetes kövekből készült burkolatokhoz pedig a kőfugázó-anyagok a megfelelőek.

Konyhapultokhoz, medencékhez epoxi fugázókat kell használni. Ez a fugázóanyag fajta kétkomponensű, és a bekevert fugaanyag megkötése után teljesen vízzáró lesz. Az epoxigyantás fugák előnye, hogy míg a hagyományos cementbázisú fugaanyagok magukba szívják a zsíros szennyeződéseket, az epoxi fugákról az ilyen szennyeződések könnyen letörölhetők. Ezek a fugázók azonban padlófűtéshez nem használhatók.

Vizes helyiségek burkolatához célszerű olyan fugázóanyagot választani, ami ugyan nem mondható teljesen vízzárónak, ám a felületük vízlepergető hatású. A burkolat szárazra törlése után szinte azonnal száraz lesz a fuga is, és a szennyeződések is könnyen eltávolíthatók a felületükről. Az ilyen helyekre csak víz és szennyeződés taszító, gombásodásnak ellenálló fugázóanyagot érdemes választani.

A fugázásnál vannak kritikus helyek, pl. padló és az oldalfalak, mosdók és kádak beépítésekor keletkező hézagok, amelyeket rugalmas és egyben teljesen vízzáró szilikonos fugázóanyaggal kell kitölteni. Ezek a rugalmas anyagú fugázók az esetleges jelentősebb mozgásokat is kompenzálják, és a szivárgó víz ellen is védelmet biztosítanak. Erre általában a különféle színben kapható rugalmas, színes, szilikonos szaniterfugázó és tömítőanyagokat kell használni. A cementbázisú fugázóanyagok nem képesek az ilyen mozgásokat kompenzálni, és megrepedeznek. A szilikonos fugázók az ilyen helyeken alakváltozás nélkül képesek a deformációkat kompenzálni, és a vízzárásuk is tökéletes.

A fugázás előtt meg kell várni az előzőleg felkent ragasztó kiszáradását, és még ezt megelőzően a fugák réseit is teljesen meg kell tisztítani a ragasztómaradványoktól. A fugáknak száraznak és pormentesnek kell lenniük. A fugázóanyagot legalább egy napig hagyni kell száradni, pontosabban megkötni. A felületek vegyszeres tisztítását csak a fugázás elkészülte után legalább 1 héttel lehet elkezdeni, addig csak langyos vizes felmosással, vagy áttörléssel lehet tisztogatni.