Rusztikus asztal

Lapunk előző két számában robusztus felépítésű bútordarabok (energiatakarékos állólámpa, hintaszék) elkészítését ismertettük. E darabok egyedileg is mutatós és hasznos berendezési tárgyak, ám a most bemutatásra kerülő asztalkával együtt jellegzetes formajegyeik miatt egy garnitúrát képeznek. E masszív, sajátkészítésű bútordarabok pl. nagyon alkalmasak egy békés pihenősarok kialakítására. A márciusi számunkban közölt kényelmes hintaszéket stílszerűen egészíti ki az alábbi fiókos asztalka, amelyen telefon, s egykét dísztárgy is jól elfér.

Az asztalka anyagát úgy válasszuk meg, hogy lehetőleg azonos legyen a már elkészített darabokéval, illetve a helyiség más berendezési tárgyaihoz is jól illeszkedjen. Mivel alkatrészei egyenes felületűek, viszonylag könnyű a helyzetünk. Választhatunk pl. 19 mm vastag nemes színfunérral borított faforgács- vagy lécbetétes bútorlapot, de az elsőosztályú vörösfenyő fűrészárú is jól megfelel a céljainknak.

Az asztal összeállítási rajza

A munkát az asztalváz két oldal keretének kialakításával kezdjük el. Szabjuk le a négy lábat (A), a két-két oldalsó hevedert (B, D), majd az ezeket összekötő függőleges rácsléceket (E). A hevederek végeire készítsünk 12 mm vastag csapokat, ám vigyázzunk, ezek ne a lécek középvonalába, hanem egyik oldaluktól 5 mm-re kerüljenek. Csapfészkeiket is hasonló módon, a külső sarokéltől csupán 12 mm-re mélyítsük a lábakba (A). A hátsó két lábba mindjárt az oldalsó kereteket összekötő hátlap (C) számára is készítsük el a szükséges csapfészkeket, hiszen méreteik azonosak az előzőkkel. Az oldalsó hevederekbe ezt követően a rácslécek (E) fészkeit is ki kell alakítanunk. E nyílásokat lehetőleg állványos fúrógépen fúrjuk elő (1), majd a furatok közötti anyagot véssük ki. Az két alsó, keskenyebb hevederbe (D) az áthidaló alsó polc csaphornyát is készítsük el. Akinek van lamelló marógépe, ezt könnyen megteheti (2), ám e nélkül a szokásos köldök- vagy vendégcsap is megteszi, csak ezeket nehezebb pontosan kialakítani. Szabjuk le a rácsléceket is, majd a hevederek beütése után az oldalkeretek lábait is nyomjuk a helyükre. A két oldalkeretnek teljesen egyformának, s minden saroknak pontosan derékszögűnek kell lennie. Ezt szorítókkal összefogott, vagy léckalodába rögzített kereteken mérőszalaggal is ellenőrizzük (3). Ha a két átlósan mért távolság azonos, az alkatrészek merőlegesen állnak egymásra. A szükséges igazítások elvégzése után alakítsuk ki a hátlapot (C), illetve az alsó polcot (F). A hátlap két végére a hevederekhez hasonló csapokat, a polc bütüjébe pedig vendég- vagy köldökcsapok befogadására alkalmas nyílásokat, furatokat készítsünk.

Ha pontosan dolgoztunk, s az asztalt alkotó darabok csapozása kellően szoros, akkor a hát- és a polclap helyére illesztése után már szilárdan áll az asztal váza anélkül, hogy ragasztóanyagot használtunk volna. A biztonság kedvéért azonban a további munkák elvégzéséhez csavaros szorítókkal (4), vagy textilhevederekkel biztosítsuk a váz darabjait elmozdulás ellen. Szabjuk le a fiók vezetéklapjait (G), majd marjuk ki a vezetőhornyokat (5). Ezt azonban mellőzhetjük, ha e lapokat 10 mm vastag anyagból vágjuk le, s ezekre 10 mm vastag lapokat fogatunk fel, közöttük 20 mm-es távolságot hagyva. A két vezetéklapot facsavarokkal fogassuk fel a lábak belső oldalára (6), majd ezt követően fogjunk hozzá a fiók elkészítéséhez.
A fiók előlapja 20-, oldala 10-, fenéklapja pedig 5-6 mm vastag legyen. A két oldallapba (J) marva, vagy fűrészelve készítsünk fészket az elő- illetve a hátlapok (K) és a fenéklap (L) számára. A fiók keretét állítsuk össze (7), illesszük helyére a fenéklapot is, majd az előlap (J) felcsavarozása után a két vezetéklécet (M) is rögzítsük a helyére (8). A fiókot toljuk a helyére, majd a szükséges igazításokat követően az asztal lapját (H) is szabjuk méretre, éleire pedig ragasszunk élfunér borítást. Aljára a szélektől 54 mm-re csavarozzunk fel 15´15 mm-es léceket (N, O) a vázra fogásukhoz. Az asztallapot úgy helyezzük a vázra, hogy felfogólécei oldalt a fiókvezetőlap (G) és a hevederlap (B) közé kerüljenek, s a fiókvezeték oldala felöl behajtott facsavarokkal rögzítsük a helyére. Hátul pedig a felfogólécet a fiók kihúzása után a hátsó hevederhez (C) csavarozzuk hozzá.
Az asztal ezzel el is készült, alkatrészeit – szétszedés után – már csak simára kell csiszolnunk, felületeiket pácolás, beeresztés, pórustömítés után lakkozva esetleg viaszolva kell megfelelő bevonattal ellátnunk. A végső összeállítást csak ezt követően végezzük el. Így asztalunk minden alkatrészét alaposabb felületkikészítésben részesíthetjük, és összeállítása után már csak tiszta textíliával kell áttörölnünk mielőtt a helyére állítanánk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: asztal, rusztikus

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Praktikus étkezőasztal

Amikor étkezőasztalt választunk, sok szempontot kell mérlegelnünk. Először is a rendelkezésre álló helyet, és hogy az étkezésen kívül másra is akarjuk-e használni.


Rusztikus környezet

Rusztika eredeti értelemben parasztos művet jelent. Durván kinagyolt felületekkel az épületek kövein, bútorokon is. Nálunk a szó hallatán legtöbben az osztrák hegyvidéki vagy bajor bútorokra...