Tavaszi szerszám revízió

Az időjárás szeszélyes változásaitól függetlenül mindjárt itt a tavasz. Ez pedig együtt jár a kiskertek, telkek rendbe tételével, a szokásos földmunkák elvégzésével is. Ezt megelőzően azonban még egy alapos kerti szerszám revízió is esedékes, hiszen nincs annál bosszantóbb, mint amikor pl. a kert felásásához csak azután láthatunk hozzá, miután a szerszám kilazult nyelét kiékeltük. Az ilyen "közjátékok" pedig csak akkor nem hátráltathatják a munkánkat, ha a szükséges javításokat még időben elvégezzük. Ehhez íme néhány tanács.

Elég gyakorta előfordul, hogy kerti szerszámainkat ősszel csak tessék-lássék módon megtisztítva tesszük a helyükre. A hosszas kényszerpihenő alatt rájuk száradt földréteget előbb spatulával (1), vagy erős huzalkefével (2) távolítsuk el, majd a kerti locsoló erős vízsugarával mossuk teljesen tisztára (3). A vizet szárítsuk le róluk, majd olajos, vagy gépzsíros ronggyal töröljük át a fémrészeket (4), fanyelüket pedig finom átcsiszolást követően dörzsöljük be lenolajkencével, vagy más faimpregnáló szerrel. Ha az ásók, kapák, gereblyék feje deformálódott, e hibákat kövön kalapálva egyengessük ki. A kicsorbult éleket is igazítsuk egyenesre. Köszörüljük le az elkopott, csorbult részeket, majd sarokcsiszolóval, vagy reszelővel alakítsuk ki a friss leélezéseket. Sorját azonban ne hagyjunk az utánigazított éleken sem.

A baltáról se feledkezzünk el, hiszen ezt is csak élesen lehet jól használni. Az él csorbáit előbb durva csiszolókővel (5), vagy sarokcsiszolóval munkáljuk le, majd finom kövön lehúzva köszörüljük jó élesre. A nyelét, de még inkább a baltafej ékelését is vizsgáljuk meg. A vas feltétlenül szilárdan szoruljon a fanyél végére. Ha pedig repedt, vagy hasadt a fanyél, ajánlatos új nyelet ütni a baltába.
A kerti ollókról sem ajánlatos megfeledkeznünk, némi tisztogatás, élesítés bizonyára mindegyikre ráfér. A metszőollót szedjük darabjaira (6), majd a vágóéleket finom kővel köszörüljük élesre, felületükről pedig finom csiszolópapírral tüntessük el a rozsdafoltokat. A rugót petróleumban áztatva tisztítsuk meg, töröljük szárazra majd az olló minden fémrészét gépzsíros ronggyal áttörölve (7) szereljük újból össze. Az ágvágó ollót is ajánlatos hasonló ápolásban részesítenünk (8), ám arra nagyon ügyeljünk, hogy a vágóélek élesre köszörülése közben ne hevüljön fel túlságosan az anyaguk. Köszörülésüket gyakori szünetekkel szakítsuk meg. A leköszörülési szögükön se változtassunk, s e közben csak a minimális anyagot koptassuk le az élükről. Ha laza csapszegre, vagy elkopott tengelycsavarra bukkannánk, cseréljük ki, mert ezek épsége lényegesen befolyásolja az ollók hatásos használatát.

A fűrészeket sem árt kezelésbe vennünk. Fogaikat fűrészreszelővel, vagy fúrógépbe fogott kis, csapos tányérköszörűkővel élezzük meg, felületükről finom szemcséjű csiszolóvászonnal tüntessük el a vakrozsdát. A letisztított fűrészpengét végül sűrű olajba, vagy gépzsírba nyomott ronggyal töröljük át (9). Ez megakadályozza, hogy felülete újból berozsdásodjon.

Bár manapság a fűnyírógépek a gyakoribb "gyepstuccolók", sokan a kaszát is használják, ha gyorsan és túl magasra növő gyomos kertrészt kell levágniuk. A kasza élét kalapálással kell elvékonyítva tömöríteni. Erre a célra egy nagyobb fatuskóba vert vasdarab is megfelel alkalmi üllőként (10), a jól kikalapált élt pedig ezt követően már csak egy vízes fenőkővel kell többször jól áthúzni, hogy megfelelően éles legyen. A sarlóknál is hasonló módon járjunk el. S ha már itt tartunk, a nyelüket sem árt simára csiszolni, lenolajkencével beeresztve tartósítani. Az eredeti festést is érdemes pótolni, hiszen ezzel a fémrészeket védjük a korróziótól. Ez vonatkozik a különféle kerti szerszámok nyelére is. E célra jól megfelelnek a színes, flakonos festékek. A felületek rozsdátlanítása, zsírtalanítása azonban ehhez alapvetően szükséges. E célra Ferropasszitot, illetve acetont használjunk.

A földmunkákhoz használt kerti szerszámoknak gyakori hibájuk, hogy idővel kilazul a nyelük. Ezeket sok esetben csak egy szeg biztosítja, s ha ez kilazul, a nyél is lötyögőssé válik. Ezen egy nagyobb, s jó mélyen a nyélbe ütött szeg azonnal segít. Rosszabb esetben már a nyél vége is kopott, vagy összeszáradt, s ezen csak kiékeléssel, még inkább a nyél újbóli pontos beillesztésével változtathatunk. A lényeg ilyenkor az, hogy a fanyél vége szorosan illeszkedjen a szerszám nyakhüvelyébe, s a biztosítását is két nagyobb facsavarral oldjuk meg. A nagyon sérült végű fanyelekből ajánlatos ilyenkor keveset levágni. Ha viszont így túlságosan rövid lenne már a szerszám nyele, inkább tegyünk bele újat. A fémrészek festését is érdemes felújítanunk, mert így a tisztántartásuk is könnyebb, s mutatósabbak is. Ha pedig esetleg sokallnánk e munkákkal járó vesződést, jusson eszünkbe, hogy csak hibátlan szerszámmal lehet jól dolgozni, ehhez pedig a szerszámainkat gondozni, javítgatni is kell.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: szerszám, szerviz

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

MultiVolt akkumulátorok a Hitachitól

Az akkumulátoros gépek népszerűsége vitathatatlan és mára megteremtette a piaci igényt az egyre nagyobb teljesítményigényű hálózati gépek kiváltására is. Minden gyártó próbálja követni a piaci...


Elemek és akkumulátorok

Technikai környezetünkben lassan minden elemmel vagy akkumulátorral működik. Olyan készülékek, eszközök, berendezések is, amik régen elképzelhetetlenek voltak hálózati táplálás nélkül, már csak...