Csodacserje

A csodacserje ismertebb nevén Kroton – tudományos neve Codium variegatum. Változatos levéldíszt produkál megfelelő körülmények között.

Igazán szép, akár méteres magasságot is meghaladó kis fácska vagy elágazó bokor úgy lehet belőle, ha egyenletesen meleg, világos, napfényes helyiségben, szobai üvegházban, esetleg növényvitrinben nevelkedik. Rosszabb adottságú helyen kevésbé mutatós, különösen fiatalon. Korosodva ugyanis kevésbé bizonyul kényesnek, csökken a meleg és a fény iránti igénye.

Sokféle levélváltozata ismert. Hosszúra nyúlt és különféleképpen formált, sötét- vagy világoszöld. Kertben sárga, kárminvörös, lazacszínű foltokkal ékesített levélváltozatai is elterjedtek. Lehet még sima vagy hullámos, széles és keskeny levelű is. Egyeseknek elágazó hajtásain szórtan kifejlődő levelei tojásdad alakúak, sötétzöld színűek, az érvonalakba égővörös színnel csíkozottak. Az élénkzöld alapszínt tarkító aranysárga, rózsaszín, csontszínű sávok, foltok, s pontok minden levélváltozatnál másféleképpen mutatkoznak. A legújabban feltűnt változatok nyúlványokkal díszítettek. A legpazarabb alakú és színeződésű levélváltozatúak kínálják magukat. Mindegyikük valóban pompásan mutat, valóságos látványosságot jelenthet. Esetenként még hosszú száron, füzérszerűen megjelenő díszes virágzatával is megörvendeztet.

A tartása különösen fiatal korában kissé körülményes. Amíg a szobai adottságokat meg nem szokja, kifejezetten kényes, szinte megtarthatatlannak tűnik. Ilyenkor gyorsan és szinte teljesen felkopaszodik. A 18 °C-os, egyenletesen meleget és világosságot kedveli. A huzatra érzékeny és a pára szegénységet sem szokta jól viselni, kezdetben.
Ápolása során ügyelni kell arra, hogy bár nedvességkedvelő, öntözni mégiscsak óvatosan szabad. Esetenként öntözés helyett helyesebb az ismételt langyosvízes permetezése. Tápdús, laza, inkább enyhén savanyú, mintsem meszes – lúgos kémhatású – földet, illetve földkeveréket kíván. Ez felel meg a szükségessé váló átültetéshez is, mivel mindig ajánlatos megvárni a meleg időszakot. Nem szabad túl nagy cserepet használni. Tavasztól őszig kéthetente kaphat kis töménységű és nem nagy nitrogén-tartalmú tápoldatot, a levélfejlesztés serkentése érdekében. A túltáplálás – különösen nitrogénnel – a levélszíneződés rovására mehet.

Az alakítás az elágazódást serkentő visszavágással oldható meg legjobban, a hajtáscsúcsokból arasznyit levágva. Ügyelni kell arra, hogy a családjának számító kutyatejfélékre jellemző módon minden sebfelületén nedvet folyat, ami az érzékeny bőrűeknél vagy sebbe kerülve nehezen gyógyuló kiütéseket okozhat! Emiatt azonban a tartásától tartózkodni kár lenne.

Kártevők sajnos gyakran meglepik. A vörös atka, a gyapjas tetű elszaporodása a leggyakoribb, ami a levelek színének fakulását, majd lehullását válthatja ki. Ajánlatos tehát már megelőző jelleggel védekezni ellenük, hatékony növényvédő készítmény ismételt használatával, amint a fertőzés feltűnik.
A szaporítás otthoni adottságok között leginkább a levágott hajtásdarabok langyos vízben történő meggyökereztetésével kísérelhető meg, de sajnos sokszor még ez sem szokott igazán jól sikerülni. Ezenkívül még a légbujtás járhat eredménnyel.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Dr. Komiszár Lajos

Címkék: cserje

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Díszcserjék metszése

A díszcserjék alakításának a fő időszakai a tavasz, lombfakadás előtt, valamint ősszel lombhullás után. Ezen kívül a tavasszal az előző évi vesszőiken virágzó fajokat csak virágzásuk után...


Sövények kreatívan

A hagyományosnak számító sövényekről már többször írtunk lapunkban, most néhány kép segítségével a „gyakorlatban” mutatjuk be, milyen sokféle megoldás közül választhatunk, ha sövényre van...