Az emberi test jelentős arányban tartalmaz vizet, bár ennek mennyisége, aránya életszakaszonként változik. Míg egy csecsemő szervezetének a 80 százalékát teszi ki a víz, ez az arány egy felnőtt esetében 60, egy idős embernél pedig 50 százalékig csökken.
Agyunkon naponta 1400 liter víz folyik át veséinken pedig 2000 liternyi. Szervezetünk azonban nagyon takarékosan bánik vízkészletével, ez abból is látszik, hogy mindössze körülbelül 2,4 liter vizet választ ki vizeletürítéssel, verejtékezéssel stb., tehát ez az a mennyiség, amit pótolni kell.
Egyre többen fogyasztják
Az ásványvíz-fogyasztás növekedésének fő oka az, hogy a fogyasztók egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, a természetes ásványvíz fogyasztásának előnyeit. A természetes ásványvíz tiszta, természetes élelmiszer, amely tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Így amikor szomjúságunk oltására ásványvizet iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványi anyag szükségletét is.
Hazánkban valamivel több, mint száz elismert ásványvizet tartanak nyilván, melyeknek nagyjából a felét palackozzák. Ezeknek az összes ásványi anyag tartalma tág határok: körülbelül 500 és 2000 mg/l között változik tudtuk meg a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkárától.
Bikfalvi Istvánné dr. kiemelte, hogy egy vizet csak akkor lehet természetes ásványvízként forgalmazni, ha védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően pedig hatása az egészségre kedvező. Az ásványvizek nem tartalmazhatnak káros mennyiségű összetevőket, és nagyon szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelniük. Néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni, a szén-dioxid kivételével nem szabad idegen anyagot adni a vízhez. Lényeges az is, hogy a forrás, vagy kút helyén kell palackozni, így biztosított, hogy eredeti tisztaságát és összetételét megőrzi.
Ásványi anyagokra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára. A sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, szintén különösen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű vízpótlás.
A vízfogyasztás fokozottan fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata. Az emberek szomjúságérzete a kor előre haladtával csökken, emiatt egyre kevesebb folyadékot fogyasztanak. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, nő a trombózis veszélye.
Az egészséges ember bármelyik természetes ásványvizet fogyaszthatja. A beteg ember kérdezze meg az orvosától, hogy a szakember betegségére mit ajánl. Tévedés az, hogy a szénsavmentes ásványvizek egészségesebbek a szén-dioxiddal dúsítottaknál. Egészséges ember bármelyiket fogyaszthatja, ízlés dolga, ki melyiket választja. Sőt, mivel a szénsav gyenge sav, segíti az emésztést mondta Bikfalvi Istvánné.
Vezetékes ivóvíz, tisztított víz
Az ivóvíz, a tisztított víz és az ásványvizek jól megférnek egymás mellett a piacon. A Magyar Ásványvíz Szövetség titkára szerint az ásványvizek piaci szerepét a víztisztító termékek megjelenése azért nem veszélyezteti jelentős mértékben, mert óriási különbség van a tisztított víz és a természetes ásványvíz között: a természetes ásványvíz eredendően tiszta, természetes, a tisztított víz kezelés eredményeként lesz tiszta, mesterséges termék.
A természetes ásványvíz fogyasztása elsősorban eredendő tisztasága miatt előnyösebb a tisztított ivóvíz fogyasztásával összehasonlítva. Ugyanez vonatkozik a szikvizekre is, mivel a szikvizek szén-dioxiddal dúsított ivóvizek, az ivóvizek pedig szintén - a vízművek által - tisztított, tehát nem természetes módon tiszta vizek.
A természetes ásványvizeket nem fenyegeti az elszennyeződés veszélye sem, mert védett vízadó rétegből származnak, ami azt jelenti, hogy védve vannak attól, hogy a vízadó rétegbe szennyeződés kerülhessen.
A természetes ásványvizet kémiai eljárással nem szabad kezelni, csak levegőztetéssel, szűréssel lehet eltávolítani az instabil vas-vegyületeket, amelyek állás során kiválnának a vízből, mivel e kicsapódás nem esztétikus látvány.
A csomagolásról...
A visszaváltható palackok az utóbbi években ki szorultak a forgalomból, mert nincs irántuk fogyasztói kereslet mondta a szakmai szervezet titkára.
A szakember szerint ennek oka, hogy a visszaváltható palackok vásárlása nehézkesebb, kevés a visszaváltó hely, továbbá a visszaváltható palackok lényegesen nehezebbek.
Egy független, osztrák szakértő csoport által készített környezettanulmány igazolta, hogy az egyutas palackok környezet-terhelése gyakorlatilag megegyezik az újratölthető palackok alkalmazásának környezetterhelésével - tudtuk meg az ásványvízgyártók vezető tisztségviselőjétől, aki kiemelte:
A többutas palackot mosni kell, amihez mosólúgot kell felhasználni. Nő a víz-, és energiaigény, több lesz a szennyvíz
A többutas palackokat a szállításhoz nem lehet könnyű fóliával fedni, hanem rekeszekbe kell tenni. A rekeszeket szintén mosni kell, továbbá lényegesen nehezebbek, mint a zsugorfóliázott egyutas palackok göngyölege. Szállításukhoz nagyobb teherautók kellenek, azoknak kétszer kell fordulni, mert az üres göngyöleget vissza kell szállítani: nő a levegőszennyezés, nagyobb lesz a forgalom, rongálódnak az utak stb.
Az egyutas csomagolást nem kell kritika nélkül elítélni: azt kell megoldani a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésével, és az így összegyűjtött műanyag palackok anyagának a hasznosításával, hogy a kiürült palackok ne a hulladéklerakókba kerüljenek, az emberek ne dobálják el azokat, hanem újrahasznosításuk megoldódjon hangsúlyozta Bikfalvi Istvánné.
Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács munkatársai örömmel válaszolnak az érdeklődők kérdéseire az 1/202-4495 telefonon, vagy a www.asvanyvizek.hu Internet címen keresztül.
Az ásványvizek gyakoribb ásványi anyag összetevői és hatásuk
Kalcium:
A csontok és fogak egyik fontos alkotóeleme. Hiánya csontritkulást okoz.
Klorid:
A nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorsav egyik alkotóeleme. A konyhasóval általában elegendő mennyiség jut a szervezetbe.
Kálium:
Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vesezavarok léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0-3,5 g.
Magnézium:
A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, emellett jelentős szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel. Napi szükséglete 300-450 mg életmódtól függően.
Nátrium:
A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Az izomműködés és a vérnyomás szabályozásában fontos szerepe van. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglete 2,0 g.
Foszfor:
A kalciummal együtt a csontok egyik fontos építőeleme. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében és az energia hasznosításban.
Vas:
Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat. Napi szükséglete nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.
Fluor:
A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Túladagolása veszélyes.
Jód:
A pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem. Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez.
Lítium:
Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására.
Mangán:
Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében.
Szilícium:
Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.
Cink:
Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében.