A vízhiány
világszerte több mint egymilliárd embert érint, ezért Arturo Vittori építész
egy olyan bambuszszerkezetet tervezett, melynek célja az ivóvíz összegyűjtése a
levegőből.
Az építész a
fejlesztés ihletét egy magas fennsíkon lévő elszigetelt faluból merítette
Etiópia északkeleti részén. Ott tanúja volt, hogy az embereknek nincs
folyóvizük, nincs villamos energia, WC vagy zuhanyzó nélküli környezetben
élnek. A nőknek és gyerekeknek veszélyes útvonalon kell eljutniuk egy olyan forrásig,
aminek a vize gyakran nem is iható.
Vittori javaslata
egy könnyűszerkezetes, könnyen felépíthető, olcsó és infrastruktúrától
független rendszer volt. Kívül bambuszkeret található, belül pedig
poliészterháló van kifeszítve. Az eső, köd vagy harmat a légkörből lecsapódik a
háló hideg felületére, ahol vízcseppeket képez és a szerkezet alján egy
tartályban gyűjti össze őket. A megfelelő árnyékolás biztosítja, hogy az
összegyűjtött víz ne párologjon el. Az összegyűjtött mennyiség az időjárástól
függ, de mindegyik torony naponta akár 100 liter vizet is biztosíthat. A cél,
hogy világszerte más kis településeken is tudják ezt a technológiát alkalmazni.
Világszerte több
mint 2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. A vízgyűjtési módok javítása
segíthet megoldani ezt a kritikus problémát, különösen azokban a régiókban,
ahol kevés a víz.
A felgyorsult hírközlés miatt, szinte hetente közvetít a TV nagy csapadékok, illetve árvizek miatt sárral, vízzel elöntött lakásokról, házakról, szerte a nagyvilágból. Mivel a hazai lakott...