Gyanús színek és szagok az ivóvízben

2020-10-21 09:00:06 | Módosítva: 2020-10-21 09:00:34

Az ivóvíz összetételét, és ezzel együtt ízét, színét, szagát is alapvetően a vízforrás típusa (felszíni, felszín alatti), geológiai környezete határozza meg. A természetes eredetű – ízt, színt és szagot befolyásoló – anyagok lehetnek szerves vagy szervetlen (kőzetekből kioldódó, pl. vas, mangán) anyagok. Emellett az íz, szín és szag kialakulásában szerepet játszhatnak még a vízkezelés egyes lépései is; például klór tartalmú fertőtlenítőszer használata esetén klóros íz és szag jelentkezhet.


Ezen túlmenően, mind az elosztóhálózat állapota vagy karbantartási hiánya, mind az épületen belüli vízelosztó rendszer minősége hozzájárulhat a vízminőség romláshoz. A belső vezetékhálózat anyagából történő fémkioldódás az ivóvíz fémes ízének kialakulásához vezethet, például nagy rézkoncentráció kékes-zöldes színűvé teheti az ivóvizet. Az épületen belüli vezetékhálózat anyaga, minősége, valamint az ivóvíz fizikai, kémiai tulajdonságai, továbbá az üzemeltetés módja (pl. a vízhasználat szüneteltetése távollét, nyaralás alatt) is nagy szerepet játszanak abban, hogy a szolgáltató által biztosított vízminőség a belső vízvezetékben megváltozik-e.

Vízminőségbeli változást okozhat például a fémvezetékekből kioldódó – annak összetételétől függő – fémtartalom (pl. réz), vagy a műanyag vezetékekből kioldódó szervesanyag tartalom, mely tápanyagforrást biztosítva a mikroorganizmusok elszaporodását teszi lehetővé. A 2-3 napnál hosszabb ivóvíz-használati szünet esetén, csak a pangó víz kifolyatását követően használjuk az ivóvizet ételkészítésre, ivásra. Nagyobb vízkeménység mellett kevésbé számíthatunk a vezeték anyagából történő fémkioldódásra, mivel a vízkő bizonyos szintű védőréteget képezhet a vezeték falán. Nagyobb vízhőmérsékletnél, pl. használati meleg víznél a kioldódás mértéke nagyobb.

Általában esztétikai a panasz

Az ivóvízzel szemben jelentkező panaszok leggyakrabban annak esztétikai jellemzőire (szín, szag, zavarosság) vonatkoznak, melyeknek azonban legtöbb esetben nincs közvetlen egészségügyi hatásuk. Minőségi kifogásnál javasolt ellenőrizni, hogy a probléma valóban a szolgáltatás minőségével, vagy pedig egyedi okból, a belső hálózat állapotával van összefüggésben. Ilyenkor ellenőrizzük a vízmérőhöz legközelebb eső vízvételi lehetőségnél a víz minőségét (szín, szag, íz), 1-2 perces (vezetékhossztól függő) kifolyatást követően. Ha a probléma ott is fennáll, akkor a hiba feltárásához és elhárításához a víziközmű szolgáltatóhoz kell fordulni.

Leggyakrabban vasas íz jelent problémát, amely származhat a vízbázisból vagy a vezetékekből. A vasas ízt, amennyiben nem megszokott, sokan kellemetlennek találják, de az egészségre nem ártalmas. A réz ritkán van jelen a nyersvízben, jelenlétét az ivóvízben döntő többségben az épületeken belüli rézvezetékből történő kioldódás eredményezi. Ez jellemzően az újonnan beépítésre került ivóvízvezetékek esetében fordulhat elő, mely az idő előrehaladtával – a kioldódást gátló vízkőréteg kialakulásával – csökken.

Gyakran a vízkezelés során az ivóvízbe jutatott vas-sók oxidációja során kerülhet sor a vasrészecskék kicsapódására, ezen túl az elosztóhálózat vezetékeinek korróziója is hozzájárulhat a vasrészecskék megjelenéséhez. A vízvezeték-hálózat meghibásodásakor – pl. csőtörést, vagy más vízhálózatban történő munkálatot követően – a nyomásváltozás hatására kiülepedett részecskék jelenhetnek meg az ivóvízben. Az esetek nagy részében ez a sárgás-barnás víz nem káros egészségügyi szempontból, de elszíneződés miatt a legtöbb esetben mégis fogyaszthatatlan. A csőtöréskor megjelenő sárgás-barnás csapvíz egyben szennyezés jelző szereppel is bír. Ilyen esetben elővigyázatosságból – amennyiben lehetséges – csak a vízcsap 1-2 perces kifolyatását követően fogyasszuk az ivóvizet.


Fekete szín leggyakoribb oka az ivóvízben természetes módon előforduló mangántartalom, mely gyakran vastartalommal együtt jelenik meg. A mangán az emberi szervezet fontos alkotóeleme, az ebből adódó elszíneződés egészségügyi szempontból nem káros, mégis – ha lehetséges – ilyen esetben is fogyasztás előtt folyassuk ki a vízcsapot, csak ezután használjuk a vizet ivásra, főzésre valamint mosásra (fekete elszíneződés nyomot hagyhat a ruhákon).

Ezen kívül a fekete elszíneződés oka lehet az aktívszenet tartalmazó házi víztisztító készülék használata, annak nem megfelelő beüzemeléséből, illetve meghibásodásából eredően. Erről meggyőződhetünk, ha összehasonlítjuk a víztisztítóból kifolyt vizet, és a vízcsapból közvetlenül – a víztisztító kihagyásával – kifolyt vizet.

A csapból kifolyó víz fehér színét legtöbb esetben a kieresztés során bekeveredő levegő vagy nagy ásványi anyag tartalom okozhatja. A fehér szín megjelenése nem függ össze sem klór, sem egyéb vegyszer adagolásával. Az ivóvízben jelenlevő levegő néhány perc alatt kiszellőzik a vízből, és a víz átlátszóvá válik.

A leggyakoribb panasz az ivóvíz klóros ízére, szagára vonatkozik. Alapvető közegészségügyi követelmény az elosztóhálózatban esetlegesen végbemenő káros mikrobiológiai, bakteriológiai folyamatok megelőzése és visszaszorítása, amely általában megfelelő mennyiségű és minőségű fertőtlenítőszer adagolását követeli meg. Ezt száz éve világszerte leggyakrabban a víz klórozásával végzik. Az üzemeltető a fertőtlenítő hatás meglétét eredményező lehető legkisebb mennyiségű klórt juttat az ivóvízbe (maximum 1 mg/l), melynek koncentrációját több ponton ellenőrzi. A maradék klór az ivóvízben a gyakran panaszt okozó klóros szag megjelenését okozhatja ugyan, de ez önmagában nem jár egészségügyi kockázattal, és az ivóvíz néhány perces „kiszellőztetésével” eltávozik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ólom a csapvízben

2019. év végén az Országos Közegészségügyi Intézet lakossági felhívást tett közzé a csapvíz ólomtartalmának ingyenes bevizsgálásáról. Ez persze rögtön egy kis riadalmat is keltett, hiszen nem...


Vízlábnyom

A növekvő vízfelhasználás, népességnövekedés és a klímaváltozás következtében egyre nagyobb gondot okozhat a víz és az energia hiánya, elsősorban a fejlődő országokban, de máshol is.