Ivóvízről, víztakarékosságról

2020-10-21 08:42:50 | Módosítva: 2020-10-21 08:52:00

A Földön található édesvízkészlet – melyből az ivóvizet állítják elő – korlátozott, ezért különösen fontos, hogy tudatosan a jövő generációkra tekintettel, fenntartható módon történjen az ivóvizek felhasználása. Az ivóvíz felhasználásának minimalizálása a gazdasági, takarékossági okon túlmenően – mely pl. a vízdíjban észlelhető – környezetvédelmi megfontolásból is szükséges.


Egy átlag magyar háztartás ivásra és főzésre 3-4 liter, mosogatásra 4-7 liter, takarításra 5-10, naponta többszöri kézmosáshoz 10-15, zuhanyozáshoz, fürdéshez 40-100, mosáshoz 20-40, WC öblítéshez 20-40 liter vizet használ el. Az öntözéshez, autómosáshoz elfogyasztott mennyiséget becsülni is nehéz.

Legfontosabb kincsünk az ivóvíz

Az ivóvízzel rendkívül fontos ásványi és nyomelemeket viszünk be a szervezetünkbe. Elvben ihatnánk akár desztillált vizet is, de ez csak akkor nem jelent egészségügyi kockázatot, ha közben az ásványi anyagoknak (különösen kalcium, magnézium) a táplálékkal történő beviteléről is gondoskodunk.

Optimális ivóvizek a különböző ásványvizek. Ásványvizek ásványi anyag összetétele különböző a kőzetekből kioldott ásványi anyagok függvénye. Érdemes ásványi anyag tartalma és a kívánt egészségügyi hatás figyelembe vételével megtalálni a számunkra megfelelő ásványvizet, nem megfeledkezve arról, hogy bizonyos ásványi anyagok túlzott fogyasztása károsan hathat az egészségünkre. Ezek korlátlan fogyasztását nem ajánljuk.

Ugyanazon ásványvíz huzamosabb fogyasztásával a szervezet só- és vízháztartására hatást gyakorolhatunk, ezért kimagaslóan nagy ásványi anyag tartalmú víz hosszabb ideig történő fogyasztását, az úgynevezett ivókúrákat csak orvosi javaslatra és felügyelettel végezzünk.

Az ásványvizek összetétele és jellege nagyon különböző, ezért az ásványi anyagok felhalmozódásának elkerülésére célszerű az ásványvizeket váltogatni. Ez különösen a nagyobb ásványianyag-tartalmú vizeknél fontos, mivel kizárólagos, hosszú időn keresztül történő fogyasztásuk károsan hathat az egészségünkre, például vesekő kialakulását segítheti elő.

Természetes ásványvíz a természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz. Ennek többek között az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:


– Védett, felszín alatti vízadó rétegből, egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból származik.
– Eredendően szennyeződésmentes.
– Ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.
– Összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van.

Az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz ásványi anyag tartalmát mesterséges módon alakították ki. Összes ásványi anyag mennyisége szempontjából a köztük lévő különbség nem határozható meg egységesen, még az is előfordulhat, hogy a vezetékes ivóvízben nagyobb mennyiségű – az emberi szervezet számára fontos – összetevőt találunk, mint a palackozott vízben. A hazai vezetékes ivóvizek összes ásványi anyag tartalma átlagosan 300-500 mg/l között van.

Csapvíz vagy ásványvíz

Sokan a csapvízre esküsznek, mások ragaszkodnak az ásványvíz fogyasztásához. Mindkettő minőségére szigorú szabályok vonatkoznak, ezeknek megfelelően nem tartalmazhatnak olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet.

Az ásványi anyagok minősége szempontjából, mind az egyes ásványvizek, mind a vezetékes ivóvizek között nagy különbségek vannak. Ásványvíz összetételéről a címke, vezetékes ivóvíz esetén az üzemeltető, az illetékes népegészségügyi szerv, illetve a települési önkormányzat tud felvilágosítást adni. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az illetékes népegészségügyi szerv ad felvilágosítást.

Különösen nyári meleg napokon ásványvíz fogyasztása előnyös lehet a szervezet só- és vízháztartása szempontjából. Azonban nagyobb mennyiségű, hosszabb ideig történő fogyasztásra – a fentiek miatt – a vezetékes ivóvizet javasoljuk. Az összetétel mellett érdemes megfontolni, hogy az ásványvízzel szemben a vezetékes ivóvíz sokkal olcsóbb, valamint fogyasztása nem jár együtt műanyag hulladék keletkezésével.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.


Ólom a csapvízben

2019. év végén az Országos Közegészségügyi Intézet lakossági felhívást tett közzé a csapvíz ólomtartalmának ingyenes bevizsgálásáról. Ez persze rögtön egy kis riadalmat is keltett, hiszen nem...