Zárt égésterű készülékek

Társasházi égéstermék-elvezetési lehetőségek

2012-03-13 23:35:57 | Módosítva: 2012-03-16 17:13:40

Előző lapszámunkban rövid­ áttekintést és átfogó műszaki ismertetőt adtunk a gázüzemű, zárt égésterű hőtermelők alapvető égéstermék elvezetési lehetősé­geiről. A megoldások sora azonban ezzel még nem zárult be, ezért jelen cikkünk a társas­házakban alkalmazható ­rendszereket mutatja be.

A legegyszerűbb égéstermék elvezetési mód a koncentrikus rendszer, amely többemeletes társasházak esetén csak ritkán alkalmazható. Legfelső emeleten lakó gázkészülék üzemeltetőnél viszonylag egyszerűen oldható meg az égéshez szükséges frisslevegő ellátás, valamint a keletkező égéstermék elvezetés, mert egyetlen – egymáshoz képest koncentrikusan elhelyezkedő – csővezetéket kell a födémen, valamint a cserépfedésen keresztül függőlegesen kivezetni. Ez a lehetőség azonban nem adott pl. a földszinti lakó számára, így egyedi fűtéssel ellátott új építésű, vagy fűtésrekonstrukcióban gondolkodó társasházak esetén az alábbi égéstermék elvezető rendszerek javasolhatók.

LAS (Luft-Abgas-System) kéményrendszer

Szakmai körökben a LAS rendszer teljesen ismert és megszokott fogalom. Lényege, hogy egyetlen égéstermék elvezető rendszerre több, folyamatos üzemű gázüzemű hőtermelő (pl. „kombi cirkó”) kapcsolódik. Ez a kémény lényegében egy meghatározott mérettel, felületi kialakítással rendelkező légakna, benne műszakilag méretezett égéstermék elvezetővel, amely saját huzattal rendelkezik. Ilyen kéményrendszereket több neves gyártó is kínál Magyarországon. Az önálló hőtermelők működéséhez szükséges frisslevegő ellátás az akna és az égéstermék elvezető cső közötti résen történik (úgy, mint a kéményaknás rendszernél – lásd előző lapszám), az égéstermék pedig a közös gyűjtővezetéken, a kémény saját huzatának segítségével távozik a szabadba. Minden egyes fali hőtermelő koncentrikus csővezetékkel kapcsolódik a közös égéstermék elvezető rendszerre.

Előnye, hogy esztétikus a bekötés, rövid a csatlakozó csővezeték hossza, mert a hőtermelő a kémény közelében helyezkedik el. Társasházépítéseknél az elmúlt évtizedben nagyon népszerű kialakítási mód volt, mielőtt még nem kerültek előtérbe a saját központi kazánházak, lakásonkénti „mini hőközpontokkal”. Hátránya viszont, hogy a gyűjtőkémény felújításra szoruló társasházaknál komoly átalakítással (nagyon sok bontási, illetve falazási művelet) és jelentős anyagi ráfordítással jár, ezért csak ritkán választják (alternatíva itt az egyedi hőtermelők osztott égéstermék elvezető rendszere, közös aknában elvezetve). Kivitelezés során kellő odafigyelést igényel, mert a hanyagul bekötött koncentrikus cső elzárhatja a frisslevegő ellátás útját.

Többrészes, túlnyomásos LAS égéstermék elvezető rendszer

Ez egy viszonylag új, de Nyugat Európában már jól bevált kéményrendszer. Felépítése azonos, működési módja hasonló a fentiekben bemutatott LAS égéstermék elvezető rendszerhez. Társasházi felújításoknál ott alkalmazható, ahol egy erre alkalmas aknát kell égéstermék elvezető rendszerré átalakítani. Egycsatornás vagy termofor gyűjtőkémények esetén akkor használható, ha minden egyes lakás saját gázfűtéssel (pl. parapetes konvektorok) és átfolyós vízmelegítővel rendelkezik, de a lakók központi fűtés kialakításában gondolkoznak (kisebb, 8-16 lakásos társasházak).

Az 1960-1980 között épült társasházi lakások régi gyűjtőkéményeit szakaszos üzemű hőtermelők (pl.: átfolyó rendszerű vízmelegítő és fali fűtő) égéstermékének elvezetésére tervezték, így folyamatos működésű hőtermelő befogadására nem alkalmasak. Állaguk az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott, üzembiztonságuk gyakran ma már kritikus. Rengeteg gyűjtőkémény szorul még felújításra, azonban a többrészes, túlnyomásos LAS égéstermék elvezető rendszer azoknak ad egy innovatív megoldást, akik korszerűtlen készülékeiket szeretnék energiatakarékos, a környezetet kevésbé szennyező kondenzációs működésű gázfűtéssel kiváltani.

Ehhez a kéményrendszerhez először a meglévő gyűjtőkémény falazatát erre a célra kialakított speciális eszközzel fel kell bővíteni, mert a kürtő állaga gyakran sok „kivetni valót” rejt magában (belógó gerendák, habarcs maradványok, elhúzás stb). A felbővítés egyben egy mechanikus tisztítás is, ami után a kürtő Furanflex technológiával (világszínvonalú, magyar szabadalom) kibélelhető. Ez az eljárás teljesíti az akna tűzvédelmi követelményeit, védelmet ad a nedvesség és páralecsapódás ellen, egyenletes felületminőséget garantál, ami kedvező az akna légellátásához. A kibélelt aknába lakásonként kell faláttöréssel a kéménycsatlakozási pontokat kialakítani, ahol minden bekötés között kellő falvastagságú, flexibilis csővezeték biztosít stabil, valamint tömör összeköttetést.

Az égéstermék elvezetés túlnyomással, az egyes hőtermelők saját ventilátora által előállított szállítónyomással valósul meg. Az sem jelent gondot, ha a lakáson belül nem lehet megoldani a kondenzációs hőtermelő működése közben keletkező kondenzvíz elvezetést, mert ennél az égéstermék elvezetésnél ez is a kéménybe köthető. Az egyes szinteken telepített kondenzációs üzemű készülékek ugyanúgy koncentrikus csővezetékkel csatlakoztathatók a kéményre, mint a kéményaknás vagy az LAS rendszernél. Ennek a megoldásnak lényegében egyetlen hátránya van: csak meghatározott számú és névleges teljesítményű hőtermelő esetén alkalmazható, ahol minden egyes készüléket a visszaáramlást gátló csappantyúval kell ellátni.

Társasházi gyűjtőkémény zárt égésterű vízmelegítőkkel

Ez a műszaki megoldás manapság kezd el egyre nagyobb sikerrel elterjedni Magyarországon. Lényege, hogy a régi, felújításra szoruló gyűjtőkémény alapvető funkciója nem változik meg, azonban a felújítást követően zárt égésterű átfolyós vízmelegítőket „kap”.

A gyűjtőkémény rekonstrukciója itt is felmarással, mechanikus tisztítással kez­dődik. Az előkészítés után a hatásos kéménymagasságot – szükség esetén – növelni, a felületeket pedig bélelni kell. A megfelelő magasságú, de most már jelentősen kedvezőbb műszaki adottságokkal rendelkező kémény huzata jobb, amelyre „rásegítenek” a csatlakozó zárt égésterű, átfolyós vízmelegítők. Minden egyes hőtermelő osztott rendszer csatlakozik, azaz az égéshez szükséges frisslevegő ellátás külső falon keresztül történik. Az égéstermék elvezető csővezeték a felújított gyűjtőkéménybe torkollik, ahol a vízmelegítő saját ventilátora a működés közben keletkező égésterméket bizonyos mértékű túlnyomással juttatja a kéménybe.

Ez az égéstermék elvezető rendszer korrekt felmérést, alapos méretezést igényel mind a kémény, mind pedig a hőtermelő tekintetében. Előnye, hogy azoknál a társasházaknál, ahol a gyűjtőkémény felújítás során továbbra is az átfolyós üzemű vízmelegítő mellett dönt a lakóközösség, magasabb komfortot szolgáló, biztonságosabb melegvíz készítő berendezés telepíthető. Hátránya, hogy az osztott rendszer gyakran jelentős megbontást igénylő átalakításokkal jár, ahol a beépített légbevezető csővezetékeket a páraképződés ellen hőszigetelő bevonattal kell ellátni.

Jelen cikksorozatunk természetesen most csak az alapvető műszaki megoldások bemutatását hivatott szolgálni, mert az adott esetben alkalmazható égéstermék elvezetési mód mindig a helyi adottságok, valamint a pénzügyi lehetőségek függvénye. A döntést megkönnyítésében azonban üdvözítő, hogy a kéményfelújításokra pályázati, illetve önkormányzati támogatás nyerhető. Ezen kívül több bank és hitelintézet is kínál kedvező feltételekkel igénybe vehető forrást a lakásfelújításhoz, hogy a beruházás költsége az üzemeltetés során nyert megtakarítások alapján fedezhető legyen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: kémény, égéstermék

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A kémények csoportosítása

A kémények, égéstermék-elvezető rendszerek fajtáit, kialakítási módját, műszaki paramétereit, a velük szemben támasztott követelményeket mindig, minden esetben a tüzelési mód, a tüzeléstechnikai...


Zárt égésterű kandalló

A zárt égésterű gázkazánok ma már erőteljesen elterjednek, és lassan-lassan kiszorítják helyükről a nyílt égésterűeket. Új lakásokba már csak ilyet szabad szerelni, amit alapvetően a biztonsági...