Helytakarékos megoldások a kertben

Másodvetemények

2012-04-11 21:05:46 | Módosítva: 2012-04-11 21:05:46

A vetésforgónak és a másodvetemények (utóvetemények) alkalmazá­sának a mezőgazdaságban és a kertészeti termesztésben több fontos szerepe van. Ezeket érdemes alkalmazni kicsiben is, egy házikertben, mert így kisebb területen több termést tudunk szüretelni, aminek munkaszervezési előnyei és növényvédelmi hasznai is vannak.

A vetésforgó lényege, hogy megtervezzük a növények egymás utáni sorrendjét (házikertben egy éven belül is). Egyes növények jó, mások rossz előveteményei egymásnak – bár ezt inkább nagyméretű üzemi területeken szokás figyelembe venni. A napraforgó például talajzsaroló növény, nagyon kevés tápanyagot hagy a talajban a maga után következőnek. A pillangósvirágúak, a bab, a borsó jó előveteménynek számítanak, mert nitrogénben gazdag marad a talaj utánuk. A paprika, paradicsom, retek, saláta azért jó elővetemények, mert termesztésük alatt csökken a talaj gyomfertőzöttsége, némelyiknél általunk, mert rendszeresen kell kapálni, némelyiknél azért, mert záródik a lombja, és annyira beárnyékolja a talajt, hogy azon nem nő ki a gyom.

Rövid tenyészidejű növények

Ahhoz, hogy a vetési sorrendben egy adott helyre egy tenyészidőszakon belül több növényt is betervezhessünk, fontos, hogy az oda tenni kívánt növények tenyészideje a tavasztól ősz végéig terjedő időszakba beférjen.
Nézzünk egy gyakorlati példát. Kora tavasszal az adott részre vetünk hónapos retket, annak – mint neve is mutatja – egy hónap körüli a tenyészideje, tehát májusban már ismét üres a terület. Ekkor választhatunk mondjuk paradicsomot vagy borsót. Ha paradicsomot ültetünk a retek helyére, válasszunk egy hosszú tenyészidejű fajtát, és akkor arról egészen az első fagyokig szedhetjük a termést. Ha ezt az utat jártuk, akkor az adott területet két növénnyel hasznosítottuk.

Amennyiben a retek után zöldborsó vagy zöldbab kerül májusban a területre, akkor augusztusra ismét megüresedik a hely, hiszen ezek a növények két hónap alatt leszüretelhetők. Augusztusban még ugyanoda tehetünk rövid tenyészidejű karalábét vagy salátát. Amennyiben ezt az utat választottuk, a vizsgált helyen retek, borsó, karalábé – azaz háromféle zöldség – termett meg a tenyészidőszak 7-8 hónapos ideje alatt.

A legtöbb zöldségnövény fajnál különböző fajtacsoportokat, fajtákat találunk, amelyek között hosszabb és rövidebb tenyészidejűek is vannak, Így faj, és azon belül fajta alapján kiválaszthatjuk a megfelelőt, ami beilleszthető a tervezett vetési sorrendbe.

Arra ügyeljünk, hogy például káposztafélék esetén számos rövid tenyészidejű fajtát találunk, mind fejes káposztából, karalábéból, még karfiolból is, ám ezek, bár rövidebb idő alatt betakaríthatók, de kisebbek lesznek, és általában nem jól tárolhatók. A zöldségnövények közül a hosszabb tenyészidejű fajták azok, amelyek tárolásra alkalmas termést hoznak.

Gazdálkodás a térrel

Egy házikertben is fontos, hogy minél kisebb helyen minél több növényt tartsunk, egységnyi területről minél több termést szüretelhessünk. Ennek számos praktikus oka van. Egyik, hogy a haszonkert-rész kevésbé látványos, így az minél kisebb, annál több hely marad a díszkertnek, ami esztétikailag fontosabb a ház körül – bár az hasznot a pihentetésen kívül nem hoz.

Minél kisebb a haszonkertünk, de a termesztés rajta nagy hatékonyságú, annál kisebb területet kell gyommentesen tartani, növényvédelmi probléma esetén kisebb területen kell vegyszerezni, ez mind munka és pénz megtakarítást jelent.
Sokan a zöldségeskertben hosszú sorokba vetnek, mások az ágyásos művelést részesítik előnyben. Ágyásba a vízigényesebb növényeket célszerű tenni, hiszen ott bakhátat húzva köré az öntözővíz jobban hasznosul. A hosszú soros művelés ott indokoltabb, ahol nagyobb területen egyféle növényt, vagy hasonló gondozást igénylő növényeket vetettünk, hiszen hosszabb sorban gyorsabban halad a munka, mint ágyásos rendszerben.

A házikerti zöldségest érdemes fűszer-, és gyógynövényekkel körbeültetni. Ezek az aromás illatos növények sokféle kártevőt elriasztanak illatukkal. Ugyanezt teszi a bársonyvirág és az összes hagymaféle is, ezekkel is érdemes körberakni a zöldségeskertet. Igazán akkor hatásosak e bio-védőnövényként is funkcionáló fajok, ha nem csomókban, ide-oda ültetünk belőlük, hanem a védendő területet szabályosan körberakjuk velük.

Több mindent egy helyen

A haszonnövények sokféleségéből eredően a területtel nagyon jól lehet gazdálkodni, amennyiben ismerjük az oda szánt zöldségnövények tenyészidejét, növekedési erélyét és a fontosabb fajtatulajdonságokat. Erre számos gyakorlati példát láthatunk ma is falusi kertekben. A csemegekukorica mellé például rövid tenyészidejű futóbabot vethetünk, ami felfut a kukoricaszárra, így nem kell karózni. Azaz egységnyi területen két növényt termesztünk egy időben. Az lényeges, hogy a babot akkor vessük mellé, amikor már a kukoricacső elkezd kialakulni, hiszen mikorra a bab a kukoricát elkezdi elnyomni, addig már a csöveket leszedtük, így a bab nem csökkentette a kukorica termésmennyiségét. Ha közel egy időben vetnénk, akkor a bab elnyomná a kukoricát, így azon termés se lenne, és később a bab karójaként sem funkcionálna. Másik – sokfelé látható – helytakarékos megoldás a kapor tartása, amit nem vetnek mindig tervszerűen. Egy családnak egy-két növény egész évre elegendő levelet szolgáltat, és átévelő növényről van szó, azaz a kapor egynyári, de magját elszórva évről-évre megjelenik. Így egyszerűen csak 1-3 szálat érdemes meghagyni, ahol kikelt, és onnan szüretelni.

A gyümölcsfák tányérjába vethetünk tököt. Bármilyen normál sortávra vetett növény közé még befér egy sor zöldhagymának szánt dughagyma, ami nagyon helytakarékos, csak felfelé nő.

Az utóbbi években jöttek divatba a növényhengerek, melyeknek magyar fejlesztésű típusai is vannak. Ezek is helytakarékos megoldások. Készítsünk köracélból egy henger formájú keretet, ebbe belehelyezünk egy fóliazsákot, amit megtöltünk földdel. Oldalt, helyenként kilyukasztjuk, oda ültetjük a növényeket. Lehet benne epret is tartani, a gyümölcs így nem szennyeződik földdel, de az egynyári virágokon keresztül a fűszernövényeken át a legtöbb zöldségig szinte minden megél benne. Egy fél négyzetméter alapterületű, és 2 méter magas növényhenger igen jó helykihasználást biztosít, hiszen akár 8-10-szer több növény lehet benne a felfelé építkezés miatt, mint amennyit a talajba ültethetnénk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Nagynyomású fatelítés

A fából készült szerkezetek és építőelemek a szabadban, nedvesség hatására hamar korhadni kezdenek, illetve különböző rovarok kezdik ki a szerkezetüket. Ez a hatás, a korábban említett...


Rövidesen itt a veteményezés ideje

Februárban elkezdődik a veteményezés szezonja. A hidegtűrő növényeket már most el lehet vetni, amint kienged a fagyott talaj, és nedvességtartalma engedi, hogy munkát végezhessünk rajta. A...